Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-01 / 153. szám

2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK A vezetőink hisznek a megalkotott jelképekben Vizsgáznak a címerek A címerek megyénk települése­in is a helyi értékeket szimboli­zálják, a többségüknek bizony már évszázados múltja van Utánajárt a Hírlap annak, ho­gyan vélekednek megyénk településeinek vezetői a Nemzeti Címer Bizottság alakulásáról. A megkérde­zettek hisznek a nagy múlt­tal rendelkező címereikben, és nem tartanak attól, hogy azokon változtatni kellene. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Nemzeti Címer Bizottság: sokan még csak most „ízlelgetik” a nemrégiben meg­alakult testület nevét. Egyelőre ismeretlen számukra, hogy mi­lyen feladatot is lát el a kormány által felállított testület. Mint kiderült, a Nemzeti Cí­mer Bizottság fő tevékenysége arra terjed ki, hogy meglévő, va­lamint most készülő címereknél véleményezze, vajon azok megfe­lelnek-e a heraldika, a címertan szabályainak. Hogy kik az éven­te legalább négyszer ülésező tár­sulat tagjai? AZ MTI értesülései szerint az elnöke a miniszterel­nök általános helyettese. Öt ál­landó tag alkotja: a Miniszterel­nökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt állami vezető, a Köztársasági Elnöki Hivatal fő­igazgatója vagy képviselője, a Magyar Heraldikai és Genealógi­ai Társaság elnöke vagy az álta­la kijelölt tag, s a címertan terüle­tén elismert heraldikai szakértő. Elsőként Mátraderecske pol­gármesterét, Forgó Gábort kér­deztük meg, hogy mit gondol a bizottságról. A község irányító­ja nem tart attól, ha esetleg az ő címerüket is megvizsgálnák.- A címer fő motívuma a ben­ne megjelenő, háromágú koro­nát viselő Szűz Mária, körülöt­te pedig keresztény jelképek lát­hatóak. Címerünk lényege, hogy összefonódnak benne a palóc hagyományok és a keresztény­ség. Ez egy több száz éves, ősi cí­mer - árulta el a községvezető. Nagyjából három-négy évvel ez­előtt cserélték le az ezt megelő­ző címert dr. Fejes Erik vezeté­sével. Fejes Erik ügyész, de tör­ténelmi témájú kutatásokat is folytat, ennek során akadt rá a régi jelképre. Megtudtuk, hogy történelmi adatok feldolgozásá­val, értelmezésével született új­ra a falu címere, vagyis tulaj­donképpen nem újat alkottak, hanem régi jelképet vettek elő. A Nemzeti Címer Bizottság működése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi lenne azok­kal a falvakkal, városokkal, amelyeknek nem szabályszerű az évtizedek, akár évszázadok óta hordozott címerük. A címer megsemmisítése bizonyára so­kak számára fájdalmas lenne, s újabb kérdésként az is feltehe­tő, hogy kit terhelne az új jelkép megalkotásának ára. Recsk polgármesterétől, Nagy Sándortól is azt kértük, segítsen feltárni a recski címer történel­mét. Arról tájékoztatta lapunkat, hogy a település képviselő-testü- lete még két évtizede, azaz 1996- ban bízta meg a budapesti szék­helyű Heraldika Stúdiót a hely­ség címerének elkészítésével.- A településen sok részbir­tokos élt, de nem volt olyan je­lentősebb földbirtokosa, aki­nek saját címere lett volna. A cí­A recski címer a helyi természe­ti adottságokat jelképezi mernek beszélőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy jól tükrö­zi az adott település nevét. Ezen szakmai szempontok alapján a tervező három változatot ter­jesztett elő - avatott be a címer kiválasztásának folyamatába a polgármester. A testület végül öt változat kö­zül választotta ki a jelenlegi cí­mert, amelyben központi szere­pet kap a községet keresztül sze­lő Tárná, a szimbolikus arany tölgyfalevél, s a vele azonos szí­nű keresztbe tett kalapácsok - utalva természetesen az orszá­gos jelentőségű érc- és kőbá­nyászatra. A zöld háttérszínnel a Mátra is megjelenik címerük­ben. A leírása: kék szegélyű há­romszögpajzs zöld mezeje kék cölöppel hasítva. A cölöptől jobb­ra arany tölgyfa levél, balra nye­lükkel egymást keresztező két arany bányászszerszám lebeg.- Úgy gondolom, hogy a meg­előző testületek kellő körülte­kintéssel választották ki a köz­ségünkre leginkább jellemző szimbólumokat. A címer az­óta jelképe településünknek, és véleményem szerint sokak ellenérzését váltaná ki, ha má­sok felülbírálnák a helyi elkép­zeléseket - jelentette ki Nagy Sándor, Recsk polgármestere. MEGYEI KÖRKÉP Felülemelkedett Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu C sak ülök és hallgatom, hogy országunk egyik legnépsze­rűbb szinkronhangja, aki nem mellesleg Jászai Mari-dí­jas színművésznő, egri találkozóján - a Kultúrszalonban - harcossá változva ágáll az internet világa ellen. Az addig nyugodt művésznő természetesen ezt is a maga bájosságával teszi, mégis elborzaszt, valójában mennyire igaza van. Viccelődve megjegyzi, hogy szinte már maga is elképzelte, ahogy egy őskori harci szerszámmal hadonászik. Hitelessége ab­ban is rejlik, hogy elárulja, habár megtalálható a legnépszerűbb közösségi oldalon, profilját egy olyan ismerőse szerkeszti, aki­ben maximálisan megbízik. Persze egyszer - teszi hozzá történetéhez - neki is volt okos­telefonja, de majd megőrült at­tól, hogy az eszköz akarta irányítani őt, s ez sehogyan sem akart fordítva működni. Für Anikó gyönyörű, lendületes és sikeres: őt hallgatni olyan, mintha egyszerre néznék színházi előadást és egy izgalmas mozifilmet. Énekesnőként is páratlan. És most már azt is tudjuk: sikereit úgy érte el, hogy nem volt szüksége a ma­napság túlságosan is jól működő önreklámra, elég hírnevet és elismerést szerzett magának tehetségével és elragadó lényével. Felemelő érzés ilyen embert látni, hallgatni: látszik rajta, az éle­tet oly természetességgel veszi, hogy nem hiszem, bármilyen aka­dály a mélybe tudná sodorni. Mondja is: nem bírja elviselni a szur- kálódásokat, úgy nem lehet se élni, se dolgozni. Ha létezik olyan, hogy valakit igazán csodálhatunk anélkül is, hogy a közvetlen kö­zelünkben élne, hát nekem ilyen ember lett Für Anikó. Távol az internet vonzásától, igazi nő, igazi és megismételhetetlen ember. Igazi nő, igazi és megismételhe­tetlen ember. Egri drámaíró műveit mutatják be EGER, ZIRC, CELLDÖMÖLK Egy hete mutatták be a zirci művelő­dési házban dr. Magyar Elemér egri jogász, jogvédő és dráma­író Egy talicska pogácsa című háromfelvonásos abszurd drá­máját. Az alkotást Deribó János Csaba rendezésében a zirci Ba­kony Hangja Színjátszó Csoport előadásában láthatta-láthatja a közönség, hiszen a most követ­kező hétvégén is megtekinthe­tő a különleges humorú, de egy nehéz sorsú família groteszk mindennapi éle­téről mintázott darab, amelynek cselekménye egy tönkre ment csa­ládtagjait vidéki házába kényszerűen befogadó nyugalmazott honvéd ezredes, valamint a nyugdíja és az élet- biztosítása körül játszódik. Celldömölkön szintén Magyar Elemér által feldolgozott, egyéb­ként valós történet alapján készült művet vittek színre. Az 1990-es évek elején Ivádon úgy megver­tek egy idős asszonyt, hogy az nem sokkal később a kórházban belehalt a sérüléseibe. A helybe­li, szerencsétlen sorsú Pusoma Dénest zárták ezért a bűncselek­ményért börtönbe hat esztendő­re, majd - miután kiderült, hogy más volt a tettes - felmentették őt. Az ártatlanul elítélt, azután perújítással két év után kiszaba­dult, végül öngyilkossá lett fér­fi kálváriájáról szóló írást Ragá­lyi Elemér kiváló operatőr és ren­dező filmesítette meg egy évtize­de Nincs kegyelem címmel. A rá egy évre tartott hazai filmszem­lén a gyártásáért díjazták. Az al­kotást 2007-ben Európai Filmdíjra is jelölték. A drá­mából egyébként annak idején la­punkban is olvas­hattak részleteket. Magyar Elemér a legközelebbi drámaírói tervei kapcsán azt is elárulta a Hírlapnak, hogy a Ci­gány terroristák című drámájá­ra megfilmesítési szerződést kö­tött a napokban Hajdú Eszter cé­gével. A cigányok elleni sorozat- gyilkosságot feldolgozó ítélet Ma­gyarországon című film rendező­je az egri szerző említett írásából tervez játékfilmet forgatni. Sz. Z. Megfilmesítik Magyar Elemér újabb drámáját. Vonattal ütközött a vasúti átjáróban ERDŐTELEK Információink sze­rint a balesetben érintett erdő­telki házaspár férfi tagja a sí­nek mellett található telekre ment ki tegnap reggel, hogy ott motoros kaszával levágja a fü­vet. Annak zúgása miatt nem hallotta, hogy a felesége már több alkalommal is kereste őt telefonon. A hölgy - vélhető­en - megelégelte a várakozást, s kocsival a férje után indult, ám a földúton keresztül veze­tő, fényjelzés és sorompó nél­küli vasúti átjárón már nem jutott át, mivel összeütközött az akkor épp Kál irányából ér­kező, Heves felé közlekedő sze­mélyvonattal. A vonat a baleset helyszínétől majd’ 100 méterre tudott csak megállni, addig tel­jesen maga alá gyűrte a kocsit. A balesetben a 60 év körüli nő olyan súlyos sérüléseket szen­vedett, hogy a helyszínen éle­tét vesztette. Úgy tudjuk, a sze­mélyvonaton a mozdonyveze­tőn kívül négyen utaztak, ők nem sérültek meg. A hevesi rendőrök a helyszí­nelés idejére a vasúti átjárót le­zárták. Hevesről a katasztrófa- védelmi őrs tűzoltói, valamint a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vonult a bal­esethez. A mentési munkákat csak a délutáni órákban tud­ták befejezni, mivel a vonatot csak egy segédmozdony tudta elmozdítani. SZ. E. Három országból érkeznek a speciális alkatrészek a szökőkúthoz Készültségben vár a kivitelező EGER Ismert a Dobó téri - tűz­oltóautó alatt beszakadt - szö­kőkút ügye. Korábban a Hírlap többször is foglalkozott a kér­déssel, részben azzal, hogy ki viseli a helyreállítás költsége­it, másrészt azzal, hogy mikor­ra készül el az élménykút hely­reállítása. Az első ígéretek sze­rint június végére kellett vol­na befejezni a helyreállítást. Ezért is kérdeztünk rá az ön- kormányzatnál, hogy hol tarta­nak a folyamatok. Az önkormányzat médiare­ferensének, Zentai Lászlónak a válasza szerint a töröttek helyé­re rendelt speciális alkatrészek megérkezésére vár a kivitelező. Maga a munka csupán három A forróságban jólesne a vízáramlás. Ám hiába nézik a szökőkutat. napot vesz igénybe. Időközben a téma felvetődött Eger közgyű­lésének tegnapi ülésén is. Ha- bis László polgármester lénye­gében ezt a választ annyiban toldotta meg, hogy három kül­földi országból is kellett rendel­ni alkatrészeket, s ezek egyiké­ből hat hét csak a szállítási idő. De közel a megoldás. A délutáni városi közmeg­hallgatáson is felvetette egy polgár a szökőkút ügyét. Itt Seres Tibor tű. alezredes, me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóhelyettes is válaszolt. Azt hangsúlyozta, hogy az egri pol­gároknak ez a sajnálatos kár nem kerül pénzébe: a tűzoltó­ság biztosítója áll helyt. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents