Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-16 / 166. szám

14. CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. JÚLIUS 16., SZOMBAT Harsányi Judit sokaknak is­merős lehet, hiszen rég­óta műsorvezető a TV EGER-nél. Általában ő az, aki kérdez, ám ezúttal sze­repe megváltozott: most ő és szerettei kaptak kérdé­seket. Róla és családjáról sok érdekességet tudtunk meg a kulisszák mögé te­kintve, amelyeket most az olvasók és persze a nézők elé tárunk... Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com A család hangulatos, a me­gyeszékhely külterületén fekvő otthonában találkozunk. Harsá- nyiék igen barátságosan fogad­nak minket. Ezúttal nem Judit vezeti a „műsort”, hanem a Hír­lap, az adás főszereplői pedig ő maga, férje, Harsányi Levente (na nem a műsorvezető, énekes), s lányai, Virág és Eszter.- Mátészalkaiak vagyunk mindketten, de nem ott ismer­kedtünk meg, hanem Nyíregy­házán egy középiskolai tábor­ban. A következő évben már egy pár voltunk, ennek már 27 éve - osztja meg a műsorveze­tő párjával való megismerke­désének történetét. - Leven­te az akkori Debreceni Ag­rártudományi Egyetem di­ákja volt, én pedig a Miskol­ci Egyetemen végeztem. Eger­be kerülésünk tulajdonképpen a véletlennek volt köszönhető. Azt ugyanis, hogy hol sze­retnénk élni, hátizsák­kal a hátunkon, stop- polás közben válasz­tottuk - fogalmaz, bár hozzáteszi azt is, korábban, ami­kor az egri Szé­chenyi utcán járt, megfordult a fe­jében, hogy a He­ves megyei szék­helyen szívesen él­ne. A város felé vet­ték hát az irányt.- A Csebokszá- riban található, egykori kemping­ben szálltunk meg, Harsányi Judit sokszor az esti órákban is dolgozik, ám szabadidejében szívesen olvas, családtagjaival Épp egy regényen dolgozik Harsányi Judit egri műsorveze­tő már középiskolában is biz­tos volt benne, hogy a médiá­ban szeretne majd dolgozni. Ugyan eredeti tervétől eltérően nem újságíró lett, hanem tele­víziós, ám az Egri Magazin szá­mára gyakran ír különböző cik­keket. Emellett a szabadidejé­ben is írogat. A nevéhez három és az első nap megtaláltuk azt az albérletet, ahová hamarosan be is költöztünk - említi Levente, aki könyvvizsgálóként dolgozik.- Már a középiskolában is új­ságíró akartam lenni, s egy ta­nárom azt mondta nekem ak­koriban, hogy akkor van erre a legnagyobb esélyem, ha ma­gyar szakra jelentkezem. Mis­kolcon nekivágtam hát. A Lenkey Já­nos Honvéd Gimnázium­ban három esztendeig voltam ma­darab megírása is köthető, ezek közül a Domjánt (amely Dómján Edit Jászai Mari-díjas színművész életét dolgozza fel) a Gárdonyi Géza Színházban is játszották. Judit jelenleg egy regényen munkálkodik, amely párkapcsolati problémákat, generációs különbségeket dol­goz fel. gyartanár, aztán megszületet­tek a lányaim. Amikor vissza­mentem volna tanítani, a kato­nai iskola már nem létezett, ám a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépisko­lában is tanítottam. Elvégeztem a közoktatás-vezetőit, de rájöt­tem, az intézményvezetés nem igazán nekem való, sőt, a tanári pálya sem. Egy napon megpil­lantottam egy számomra meg­határozó álláshirdetést: a váro­si televízió szerkesztőket kere­sett. Azóta dolgozom nekik, va­lamint az Egri Magazinnak, amelynek 2014 januárjában let­tem a főszerkesztője - tudatja a műsorvezető, akiről kiderül az is, azonnal kulturális műsoro­kat kezdett vezetni, s jelenleg a Margó és a Zöldgömb című tévé­műsorok szerkesztéséért és ve­zetéséért felelős. Ezenfelül pe­dig a Hitvallás szerkesztésében vesz részt, valamint ő a Kultúr- szalon egyik főszervezője. A műsorvezetői attitűd szá­munkra is érezhető: a családta­gok is megszólalnak olykor, ám Judit a legközlékenyebb, s ripor­tunk alatt segítségünkre van, hogy szeretteit is szóra bújuk.- Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban most leszek majd tizedikes. Nagyon szere­tek írni, vezetek egy blogot is, amely hamarosan novellává nö­vi ki magát - fejti ki az idősebbik lány, Virág.- Magam nagyon szeretek sütni-főzni, mostanában sze­rencsére több szakácskönyvet is kaptam ajándékba. Leveseket és sütiket készítek a legszíve­sebben. Körülbelül három éve tanulom a sütést-főzést - vilá­gít rá a fiatalabb lány, a hete­dikes Eszter, akinek kedvenc szakácsa ki más is lehetne, mint a világszerte elismert Ja­mie Oliver.- Mindannyian járunk tár­sastáncra, a latin táncokat ked- véljük a leginkább. A felesé­gemmel TRX-edzéseken is | részt veszünk - közli Levente.- Nagyon szeretünk utaz­ni is. A hazai látványossá­gokat előnyben részesít­jük, de természetesen Eu­rópa országait is nagyon kedveljük. Idén Szeged­re és Dél-Franciaországba utazunk majd. Többnyúe igyekszünk évente egy kül­földi és egy belföldi utat szer­vezni - tájékoztat Judit, aki el­árulja azt is, hogy nyugodt csa­ládi életet élnek, ám otthonuk­ban szívesen tartanak baráti összejöveteleket, nagyobb csalá­di ünnepeket. Fotó:Korsós Viktor Kempingből indultak Érdekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: a Szalgháry-kastély HEVESVEZEKÉNY Az épüle­tet 1770 körül építtette Quad- ri Kristóf gyöngyösi kőműves mesterrel Szalgháry János. A kétszintes kúria szabadon áll, négyszögletes kialakítású, ba­rokk stílusú. Második szintjét a tetőtérben alakították ki. Ut­cára néző homlokzatán íves oromzattal záródó rizalit talál­ható, amelyet füzér díszít. Abla­kai kiemelkedő szemöldökpár- kányosak, hajlított ívű kerettel. Kerti homlokzatán timpano- nos rizalit található, bejárati aj­tóval. Következő homlokzatán lépcsős feljáratú szalagkeretes A hevesvezekényi, kétszintes kúria jelenleg magántulajdon­ban áll ajtó látható. Oldalhomlokza­tain szegmentíves ablakok és újabban vágott ajtó. Az emelet oldalfalában két-két manzárd­ablak helyezkedik el. Az épü­letben csehboltozatos szobák vannak, s megmaradt néhány eredeti barokk ajtótok is - tájé­koztatott dr. Nemes Lajos tör­ténész, a Heves Megyei Levél­tár egykori igazgatója. Információink szerint az épület, bár műemlék, magántulajdon­ban áll, s a helyi önkormányzat­nál dolgozó közmunkások gon­doskodnak a park rendezésé­ről. Fogorvosnak készül a szqstertebeo kezdődő 2016-2017-es tanévben. A Dobóba az Eszterházy Károly gyakortótskotábóf - volt négyes éskoía - érkezett Jefeníegí terve alapján fogjrvos terme, ezért a főváros* Serrtmehvets A HÉT KÉRDÉSE Mit kell tudnunk a szülőtartásról? A szülőtartás kötelezettsége nem teljesen újdonság. A július 1-jei változások azonban sokakban megütközést keltettek. Olvasó­ink közül is sokan kérték, próbál­juk meg értelmezni, mi is válto­zott. A csalad.hu portál szerint a Polgári Törvénykönyv július 1-jétől hatályos módosítása szerint va­lóban szigorodtak a szülőtartás­ra vonatkozó szabályok. Az igazi félreértést az okozhatta, hogy so­kan arra gondoltak: a nyugdíjak, vagy a nyugdíjak értéktartó emel­kedésének helyettesítéseként fo­gadta el az Országgyűlés a módo­sítást. Azonban erről nincsen szó. A törvény éppen azért rendelke­zik bírósági útról, mert a bíró dol­ga, hogy a szülőtartással, a szü­lő-gyermek viszonnyal, az egye­di élethelyzetekkel kapcsolatban mérlegeljen. Ami valódi újdon­ság a szülőtartásban, hogy július 1. óta nem csak a szülő, de har­madik fél is indíthat pert azért, hogy az idős emberek gondozá­sának költségeit a leszármazot­tak legalább részben megtérít­sék. Ez azt jelenti tehát, hogy ha egy magánszemély vagy esetleg intézmény gondozza az idős szü­lőt, egyéb megállapodás hiányá­ban kérheti a bíróságot, hogy az kötelezze a gyermekeket az anya­gi terhek átvételére. Jelenleg nincs kialakult bírósá­gi gyakorlat az ilyen ügyekben. A szülő rászorultságát elviekben ugyanúgy vizsgálni kell, mint a gyermek anyagi helyzetét, és a család egyedi viszonyait. És a rá­szorultság itt egyrészt azt is jelen­ti, hogy a szülő önhibáján kívül va­lóban képtelen-e eltartani ma­gát, ebbe beleértve nem csak a lakhatás, élelmezés, de az eset­leg gyógyszervásárlási, orvosi, és egyéb költségeket is. Másrészt vizsgálni kell azt is, hogy a szülő érdemes-e - furcsa kifejezés, de valójában az érdemtelenség kizá­rását jelenti - a gyermekei gon­doskodására. Itt lép képbe majd igazán a bí­rósági gyakorlat, hiszen család­jogászok szerint a törvény nem rendelkezik a szülő magatartá­si okokból történő kizárhatóságá­ról. A Ptk. egyértelmű kötelezett­séget ír le, feltételek nélkül. Ami­kor viszont harmadik fél kéri a bí­róságtól a tartás megállapítását, vagyis saját - a szülőről való gon­doskodás során jelentkező - ter­heinek csökkentését, az érdem­telenség kérdése várhatóan nem merül majd fel.

Next

/
Thumbnails
Contents