Heves Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-11 / 161. szám

2016. JÚLIUS 11., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Ez a szvasztika kereszttel ellátott kőlap jelezte a helyét a liturgikus helynek. A leletet a múlt heti próbaásatás során találták Rohamtempójú próbafeltá­rás zajlott az elmúlt héten az egri vár északi kapujánál, az egykori székesegyház romjai mellett. Pár hete uni- kális felfedezést jelentett az akkor talált kerengő, amit most egy újabb leletanyag tett különlegessé. A részle­tekről az ásatás vezetője, Búzás Gergely régész szá­molt be a Hírlapnak. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER - íme a főleletünk: ez egy román kori szvasztika kereszt, továbbá a hozzá tartozó épület és a falak is megvannak - mu­tatott rá a kőlapra (képünkön) Búzás Gergely, a visegrádi Má­tyás Király Múzeum igazgató­ja, régésze, aki - mint csütörtö­kön megírtuk - az elmúlt héten újabb próbaásatásra érkezett az egri vár északi kapujához. A szvasztika keresztről érde­mes tudni, hogy egy ősi napszim­bólum, és a középkorban kevere­dett a használata a kereszttel.- Az ókereszténységtől fog­va a Nap Krisztust szimbolizál­ja, azért van minden templom keletelve, hogy a felkelő Nap fé­nye a hajnali misén rásüssön az oltárra. Ez egy nagyon ősi, In­diából eredő napszimbólum, a forgó rózsa, a kereszttel pedig Krisztus jelképe. Ez a leletünk a megtalált kápolna északi fa­lán helyezkedhetett el. Nagyon hasonló szimbólum található itt a közelben még a tarnaszent- máriai templom oldalán, ami nagyjából egyidős az egri vár székesegyházának korai perió­dusával, 1100 körüli - tudatta lapunk kérdésére a szakember. Búzás Gergely elmondta: a keresztes kő egy négyzetes építményhez tartozik, amihez egy Z alakú fal kapcsolódik. A kő - ami eredetileg a hom­lokzatot díszíthette -, a gödör­ben találták most meg.- Az is kiderült, hogy az épü­let XII. századi, és ahhoz a bizo­nyos kerengőhöz tartozik, amit két héttel ezelőtt ástunk ki. Pon­tosabban, ez már a kerengőn kí­vül található, valószínűleg ispo­tály lehetett, ami a középkor­ban vendégházként funkcionál­hatott, ahol betegeket is elszál­lásoltak. Ezért az ispotályokban gyakran van egy kis kápolna is, mivel a betegek nem tudnak el­menni a templomba... Valószí­nűleg, amit most találtunk, a kváderköves épületmaradvány az ispotály kápolnája lehetett. Elsősorban a keresztes díszítés­ből következtettünk erre, de az alaprajzi helyzete is erre vall, és várfaltoronynak igen keskeny - részletezte a szakember. Az is kiderült, hogy a kápol­na a megtalált kerengőnél vala­mivel korábban épült, így elég biztosan lehet mondani, hogy az épület XII. századi. Később ehhez építették hozzá a keren- gőt, így a románkorban a kápta­lan épületegyütteshez tartozott.- Az építés vélhetően II. Kata- pánhoz vagy valamelyik elődjé­hez köthető. A kerengő - mint korábban is mondtam - a tatár­járás idején elpusztult, de ez a kápolna megmaradt. Újabb adat csak a XV. század második fe­léből van róla: Mátyás korá­ban, Beckensloer János püspök­nek egy levelében leírta, hogy ő megvette a Krisztus teste oltár­nak (oltáralapítvány volt) a szé­kesegyház közelében álló há­zát, amit hozzácsatolt a palotájá­hoz. Úgy tűnik, hogy ez volt az a ház. Akkor már nem ispotály­ként használták, hanem ház­ként. A levélben az is szerepel, hogy miután megnövelte ezzel a házzal a palotát, a várat tornyok­kal, falakkal erősítette meg. Ak­kor épült ez a 3 méter vastag fal­lal rendelkező torony - irányí­totta rá a figyelmet a szakember arra a leletanyagra, ami a jelen­legi északi kapu alatt található.- Ez a felfedezés lezárja a két héttel ezelőtti ásatásunkat, te­hát azt, hogy megtudtuk: itt van egy káptalani kolostor ke­rengővei, aminek most már a negyedik sarkát és a funkció­ját is jól beazonosítottuk - nyi­latkozta Búzás Gergely, aki azt is közölte: a most talált épülete­ket valószínűleg nem rekonst­ruálják az eljövendő nagy vár­projekt alkalmával, csupán be­mutatják majd a kibővített palo­taépületben. Az ásatás a tervek szerint ősszel folytatódik, ami­kor a Szent István-kori székes- egyház beazonosítása lesz a cél. Ezt a kutatóárkot pénteken már vissza is temették Megfigyelés alatt Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu U gye, ismerik azt az érzést, hogy ugyan nem követtek el semmi törvénybe ütközőt, mégis kezdik azt hinni, hogy igen, egy-egy túlbuzgó biztonsági őrnek köszönhetően. Rosszul vagyok attól, mikor belépek egy üzletbe, nézelődök a so­rok között, és közben azt veszem észre, hogy minden mozdulato­mat figyeli valaki. Noha tudom, hogy nem teszek semmi rosszat, már kezdek pirulni, hogy vajon valami helytelent csinálok-e az­zal, hogy megválogatom, mit veszek meg. Aztán ott van az a rengeteg térfigyelő, illetve biztonsági kame­ra, amikről azt sem tudom, ki Az emberek több- figyeli a nap 24 órájában. Nem sége bizalmatlan leheteb ben"e, bif,s’ b0?y 0 ...... nem olyan célokra használjak 3 másikkal szemben. a felvételeket, amihez én nem járulnék hozzá. Mint ahogy a fix traffipaxoktól is kiver a víz, mikor meglátom, hogy kamerák tömkelegé nézi, merre járok. Megfigyelés alatt tartanak bennün­ket, és úgy vélem, ezek után egyáltalán nem csoda, hogy az em­berek többsége bizalmatlan a másikkal szemben. Félelemben, bizonytalanságban élünk, és nemhogy enyhítenék ezt az érzé­sünket, hanem folyamatosan tesznek még rá egy lapáttal. Csak az orosz „Nagy Testvér” törvényének hívják a tömeges lehallgatást biztosító jogszabálycsokrot, amelyre most Vlagyi­mir Putyin bólintott rá. Arra kötelezik az orosz telekommu­nikációs cégeket, hogy évekig tárolják a telefonhívások ada­tait, fél évig pedig a hívások, az üzenetek tartalmát is, és még sorolhatnám. A legnagyobb amerikai kémbotrányt kirobban­tó Edward Snowden úgy fogalmazott: ez a törvény elvenné az orosz emberek szabadságát anélkül, hogy valóban növelné a biztonságukat. Mélységesen egyetértek, és már csak azt remélem, nem lesz követendő az orosz példa. Paradi választás: újabb határozat PÁRÁD A múlt vasárnapi időközi helyhatósági választás eredmé­nyével kapcsolatos beadvánnyal összefüggésben megszületett a területi választási bizottság ha­tározata is. Ebben az áll, hogy a beadványt részben kifogásnak, részben fellebbezésnek tekinti a grémium. Az 1-3. pontban fog­laltakat a Parádi Helyi Választási Bizottságnak, további első fokon történő elbírálás céljából vissza­küldik, a 4-5. pontban foglalt fellebbezést pedig elutasították. A bizottság indoklásában az áll, hogy a beadványozó által kifogá­solt eset a szavazás eredményét semmiképp nem befolyásolhat­ta, ugyanis a legtöbb voksot ka­pott jelölt 529 érvényes szavaza­tot, míg a beadványozó mindösz- sze 216 szavazatot kapott. A határozat ellen a beadványo­zó július 11-én délután négyig for­dulhat a Debreceni ítélőtáblához felülvizsgálati kérelemmel. B. K. Téli tüzelő-előállításra szövetkeznének MÁTRADERECSKE A települé­sen eddig is működött szoci­ális szövetkezet, s mivel si­keresnek bizonyult, szeret­nék folytatni ezt a foglalkoz­tatási formát. Már készül az a pályázat, amellyel 60 mil­lió forintot szeretnének nyer­ni az erre elkülönített álla­mi keretből. Az elkövetkező négy évben nyolc embert al­kalmaznának a szövetkezet­ben, akiknek elsődleges dol­ga a téli tüzelő előkészítése, azaz a faanyag aprítékolása és brikettálása lenne. B. K. MAKLÁR A hétvégén rendezték meg az I. Maklári íjászfesztivált az Adler Sándor Sporttelepen. A programon huszonnégy órás lövésze­tet is hirdettek. A hatvannyolc jelentkező a huszonnégy óra alatt összesen tizenkétezerszer feszítette meg sikeresen az íjakat a programon. Népdalkörök adták meg a hangulatát az Egerbaktal Lakodalmasnak „Száll a daru” - csendült a dal EGERBAKTA Hosszú ideje elfele­dett programot elevenítettek fel szombaton a volt iskola udva­rán. Varga Miklósné főszerve­ző tájékoztatása szerint szeret­ték volna a környező települé­sek hagyományőrző csoportjait megvendégelni. Úgy gondolták - mert Egerbaktán nagy hagyo­mánya van a lakodalomnak -, hogy legyen ez az alkalom a la­kodalmas dalok találkozója. Szervezőként meghív­tam 39 helybelit segíteni, va­lamint a környékbeli népdal­köröket szerepelni. A „Száll a daru” kezdetű dalból vettük a mottót, mert itt, Baktán ezzel a nótával indulnak a lakodalom­ba - fogalmazott Vargáné, aki Vidáman telt a szombat Egerbaktán szerint a rendezvényről jó száj­ízzel mentek haza a vendégek. Megtudtuk: hét csapat jött el és egy szólóénekes pár Baktárói: a makiári Búzavirág Népdalkor, a Novaji Asszonykórus, az Eger- szóláti Menyecskék, a Rozma­ring Népdalkor Egerszalókról, az egerbaktai Kék Szivárvány Vegyeskórus, az Egri Csillagok Népdalkor mellett Varga Emese és Tilkiné Varga Katalin voltak a fellépők. - Volt menyasszony Máté Letícia, vőlegény Bozó Ti­bor és Mata Márk személyében vőfély is, na és a helyi rézfús- vósok, a Laskó Banda. A végén menyasszonytánccal zártunk, én tartottam a pénzes szakajtót - mondta a főszervező. S. S. Román konp" lelet % a várban i m

Next

/
Thumbnails
Contents