Heves Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-29 / 151. szám
2016. JÚNIUS 29., SZERDA A most zárult ásatáson talált leleteket az idei ribizlifesztivál közönsége közelről is megnézhette Igazi szenzációnak számított, amikor 2012-ben Farkas Gábor erdőmérnök feldebrői földjén két gyapjas mamut csontjaira lelt Gasparik Mihály Ph.D, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának paleontológusa és csapata. A régészeket nem hagyja nyugodni ez a terület. A napokban újabb ásatást végeztek a mamutleletek feltalálási helyének a környezetében. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu FELDEBRŐ Igazi önkéntes összefogással, szakmai lelkesedésből valósult meg az elmúlt héten, június 19. és 26. között a feldebrői paleolitikus lelőhely tervásatása - osztotta meg a Hírlappal Gutay Mónika, a Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze, aki azt is hangsúlyozta, hogy rendkívül érdekes példaértékű csapatmunkában volt része. A terület újbóli kutatását elsősorban a 2012-es feltárásokat vezető Gasparik Mihály és a környezetében dolgozó szakemberek szorgalmazták: Argyelán Alexandra, Simoncsics Gábor környezet- mérnök, Stefán József geológus, Stickel János geofizikus, Kerékgyártó Gyula terepkutató, Péntek Attila, Marton Benedek tanuló, Gálfi-Martos Gyöngyvér, Gálfi Zoltán, Garamvári Zsolt környezetmérnök, Habi Péter környezetmérnök, Dr. Kaszoni-Habi Ildikó, Fülöp Marcell tanuló,, Kecskeméti Da- niella tanuló ugyanúgy a szabadidejüket áldozták erre a feladatra, mint a Dobó István Vármúzeum munkatársai: Bálint Csaba régész, Tóth Zoltán Henrik történész, valamint Szegedi Kristóf régész technikus. A terület régészeti feltárásán túl geofizikai méréseket is végeztek.- Kilenc napon át sátortáboroztunk azon a helyen, Gasparik Mihály is részt vett az ásatásokban, Zandler Krisztiánnal a Dornyay Béla Múzeum régészével egyetemben. Nagyon sok támogatást kaptunk Feldebrő önkormányzatától, a feldebrői Óvodától és a lelőhely területének tulajdonosaitól, Farkas Gábortól és a feleségétől Ujj Gabriellától is. is. így valósulhatott meg a 2012-ben talált mamutcsontok kiállítása az idei Ribizli Fesztiválon, s a most talált pattintott kövek egy részét is bemutathattuk - számolt be a történtekről lapunknak Gutay Mónika. Elsősorban pattintott kőeszközökre, kerámiákra bukkantak Megtudtuk tőle továbbá, hogy már tavasszal elkezdődött a most zárult ásatás előkészítése. Akkor két alkalommal is végeztek a lelőhelyen felszíni gyűjtéseket a szakemberek, akik megállapították: a leletek, a pattintott kövek, fosszilis csontok közel egy hektáron szóródtak szét a lelőhelyen. A felszíni leletkoncentrációkra nyitották rá a feltárás során kijelölt szelvényeket. Egy paleolitikus kultúrréteget azonosítottak a felszíntől számítva 40 cm és 57 cm közötti mélységben. A pattintott kőeszközök között a vésők száma a legjelentősebb. A leletanyagok nyersanyagában olyan távolsági nyersanyag is fellelhető, mely Csehország területéről származik. A feltalált kövek, pengék, szilánkok, gyártási töredékek, magkövek, pattintott kőeszközök kora 16 ezer évesre becsülhető.- A leletanyagok vizsgálata még hátra van, de az már most is egészen biztos, hogy érdemes lenne tovább folytatni a kutatást ezen a környéken, s mindent meg is teszünk azért, hogy folytatódjék folytatódjon a kutatás a a Tárná völgyében, hiszen a terület ígéretesnek tűnik - vüágított rá a szakember. - A leletek tipológiai, technológiai nyersanyag feldolgozása még hátra van, hogy a pattintott kövek pontos kulturális besorolását megállapíthassuk. A paleolitikus kőleletek mellett kerámiatöredékeket is találtunk olyan rétegekben, amelyek feltehetőleg bolygatatlanok voltak. Jelentős kőnyersanyag források találhatók a Mátra hegységben és annak tágabb környezetében, amelyek a pattintott kövek nyersanyagát adták már az őskőkorban is. A Tarna-völgy faunája gazdag lehetett a pleisztocén időszakban is, s nem véletlen, hogy ennek a területnek a közepén találták meg Gasparik Mihályék 2012-ben a fosszilis csontokat, amelyek valószínűleg egy húsdepó nyomaiként értelmezhetők. Azért is szeretnénk tovább folytatni a kutatásokat a lelőhelyen, mert a felszíni gyűjtések és a rétegtani ásatások azt mutatták, hogy az őskőkori ember közel egy hektáros területen,- rövidebb ideig többször is megtelepedhetett kisebb lakófoltokban errefelé. A 15-20 km-re található kőnyersanyagokat ideszállították és megmunkálták, kőeszközöket készítettek, és voltak olyan területek, ahol a levadászott állat részeit deponálhatták. Gutay Mónika hangsúlyozta: az önkéntesek igazi csapatban dolgoztak együtt olyan érdeklődőkkel, akik maximálisan elkötelezték magukat a régészeti munkák megvalósulásáért. A tudományos feldolgozás után pedig szeretnék a közönségnek megmutatni a paleolitikus, mezolitikus leleteket, ezzel is gazdagítva Heves megye korai időkre visszanyúló múltját.. Egy nagyobb kiállításban gondolkodnak, amelyet a tervek szerint Gyöngyösön, esetleg Hatvanban rendeznének. Tennék ezt azért is, mert Heves megyében nagyon jelentős az ilyen korú leletek száma, vannak már jelentős kutatási eredmények is. MEGYEI KÖRKÉP Racio-filozófia Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu A z élet túl rövid. Belenövünk egy szabályrendszerbe, melynek határait nem illik átlépni, különben kitaszítottak leszünk, megbélyegeznek. Azt pedig nem szabad, különben nem azzal foglalkozunk, amivel kellene: hogy kitűnően teljesítsünk az általános, a középiskolában, a felsőoktatásban. Pontokat gyűjtögetünk, hogy az alapján rangsorolják, hová elég a tudásunk. Persze, a bekerüléssel nem áll le az élet: újra bizonyíthatunk, versenghetünk sorstársainkkal és saját magunkkal, hogy megmaradjon a helyünk. Mígnem elérjük a kort, ami fölött már - ha az embernek nincs párja- folyton azt kérdezik, mikor álSzeretni magunkat: aki hordozza a boldogságunk kulcsát. lapodunk már meg valaki mellett. Kellene egy saját lakás, autó, állat felelősségre nevelés céljából, s mert jól mutat a közösségi oldalakon. És valamelyest felkészít a gyermekvállalásra. Önéletrajz, motivációs levél: munkahelykeresés. Csalódás, próbálkozás, újabb csalódás. Telefonhívás, siker. Munka, munka, túlóra, gyerekek. Kérdezzék meg ezek után bátran, miért fontos az emberek számára a lélek, a filozófia, a szépség. Kérdezzék meg, miért mélyedünk el, s hiszünk olykor olyan szellemekben is, amikért mások megvetnek. Mert felszabadít. Mert nélküle nincs boldogság, nincs lendület, nincs lehetőség. Akárhogy is, egyszer úgyis rá kell döbbennünk, hogy racionalitás, filozófia, hit csak együtt működhetnek. Ellenkező esetben, ha valami felborul, nem forognak együtt tovább a kerekek, nem megy a mókuskerék tekerése. Nem tudjuk elfogadni, hogy mi az élet rendje, nem fogjuk szeretni magunkat: az egyetlen embert, aki hordozza boldogságunk kulcsát. Az értékteremtő közmunka nem kapós RECSK Több sebből is vérzik a közmunkaprogram a jelenlegi formájában. Ezt állítja Nagy Sándor polgármester, aki néhány környékbeli településvezetővel arról egyeztet, miként lehetne úgy szabályozni ezt a foglalkoztatási formát, hogy a községekben valóban értékteremtő munka folyjon. Megtudtuk: Recsken három al- programban (mezőgazdaság, tér- kő-burkolat-gyár- tás, útőr) alkalmaznak 45 közmunkást. A gond az, hogy ezzel párhuzamosan a közútkezelő is alkalmaz recskieket az időszerű feledatok elvégzéséhez (útpadkák rendbetétele, bozótirtás). Mivel az adott településen helyben dolgozók általában állandó és folyamatos felügyelet alatt dolgoznak, az utóbbi időben sokkal népszerűbbé vált a kevésbé ellenőrzött, közút mellett végezhető tevékenység. Nagy Sándor úgy látja, éppen azok az emberek választják a könnyebb lehetőséget, akik egyébként képzettebbek és rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a betanított munkakörhöz minimálisan szükségesek. Szerinte érdemes lenne úgy szabályozni a területet, hogy a helyhatóságok rendelkezzenek olyan jogosítvánnyal, amely segítené őket a képzettebb munkaerő elsődleges foglalkoztatásában.- Tavaly belügyminiszteri dicséretben részesültünk a mintaszerűen megszervezett helyi közmunkaprogram lebonyolításáért, aminek nagyon örültünk. Magam is úgy vélem, hogy hasznos, értékteremtő munkát végeztek az embereink. Ám idén sokan döntöttek úgy, hogy a köny- nyebb utat választják, a munkabérként kapott nem túl nagy ösz- szegért nem hajlandók a jóval nehezebb és ellenőrzött tevékenységet választani. Ezzel viszont a helyi munkaprogramok nívója, hatékonysága csökken. Mivel nemcsak Recsken gond ez, mielőbb finomítani kellene a rendszeren - fűzte hozzá a falu első embere. • B.K. Sokan választják a könnyebb utat a közmunkára. Jelentős területfejlesztési tevékenységekért adtak át elismeréseket a megyeházán Öten érdemelték ki a Telekessy-díjat EGER Telekessy István-terület- fejlesztési díjakat adományozott Heves Megye Közgyűlése. Az elismeréseket példamutató, kiemelkedő munkájukért, eredményeikért érdemelték ki a díjazottak, akik a megyeházán vették át a díjakat. Öten vehették át tegnap a kitüntetést. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az útfelújítások, megújuló és korszerű közintézmények, beruházások kivitelezéséért részesült a díjban. Flaskay István, a Hotel Szent István vezetője, az Egri Üzletemberek Egyesületének elnöke a szálloda megálmodójaként a város méltán népszeA díjazottakról, a felterjesztőkről és az elismerések átadóiról közös fotó is készült a rendezvényen rű idegenforgalmi kínálatának színesítéséért vehette át a kitüntetést. Dr. habil. Bujdosó Zoltánnak, a Károly Róbert Főiskola megbízott igazgatójának, a főiskola tanára - aki az intézményben a turizmus-vendéglátással kapcsolatos szakokért is felelős - szintén kiérdemelte a terület- fejlesztési díjat. A Telekessy-életműdíjat a közgyűlés Valaska Józsefnek, a Mátrai Erőmű Zrt. felügyelő-bizottsági tagjának ítélte. A Mátra Jövője Turisztikai Egyesület is megkapta az elismerést. A kitüntetéseket Szabó Róbert, a közgyűlés elnöke, dr. Bényi Szabolcs Tamás és Tóth Csaba alel- nökök adták át. V. M. Egri tűzoltók az országos döntőben GYÖNGYÖS Százméteres akadályfutásban egyéniben az egri Kormos László lett az első, ugyanebben a kategóriában csapatban az egri győzött. A 4x100 méteres váltófutásban is a megyeszékhely csapata, míg kis- motorfecskendő-szerelésben a gyöngyösi tűzoltók együttese diadalmaskodott. A verseny célja a tűzoltók fizikai állóképességének fokozása, felkészültségük mérése, a munkakapcsolatok elmélyítése volt. Összességében az egri csoport nyert, így ők képviselik majd megyénket az augusztusi országos döntőben - mondta el Hevesi Katalin, a megyei katasztrófa- védelem sajtóügyeletese. M. Z.
