Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-07 / 107. szám

2016. MÁJUS 7., SZOMBAT GAZDASÁG Y A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) RICHTER 5391 0,39 ZWACK 17500 0,34 GSPARK 2459 0,29 ANY 1116 0,27 MOL 16235 0,22 PLOTINUS 5710 0,18 ELMU 24445 0 EMASZ 22585 0 RABA 1320 0 EMASZ 22585 0,2 RABA 1320 0,08 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) CIGPANNONIA 175-1,69 FHB 720-1,37 OTP 6850-1,3 MTELEKOM 465-1,06 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. május 6.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 43500 TAKARMÁNYBÚZA 2016. augusztus 42500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. augusztus 47600 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 45100 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 45200 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 39500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. október 105000 REPCE 2016. augusztus 106000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. május 6.) □ €/Ft 312,94 0,29 Ft □ $/Ft 273,98 0,64 Ft □ CHF/Ft 283,30-0,96 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, (2016. május 6.) HM Vételi Eladási I Budapest Bank 303,36 322,12 CIB Bank 300,25 325,27 Citibank 299,90 325,50 Erste Bank 303,94 321,46 FHB Bank 303,44 321,56 K&H Bank 303,80 321,30 MKB Bank 301,89 321,21 OTP Bank 304,62 322,18 Raiffeisen Bank 310,49 316,77 A kárenyhítési alapnál 1700, a nagyobb biztosí­tóknál 300 gazdálkodó je­lezte a kárát az áprilisi fa­gyok után. A határidő még nem járt le. A kár országo­san 25-30 százalékosra be­csülhető, de nagy szórást mutat. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A kárenyhíté­si alaphoz mintegy 1700 gaz­dálkodó jelentette be tavaszi jrwMBtftWftfc fagykárát a hét elejéig, eddig mintegy 9200 hektárnyi terü­letet érintett, de ez a szám való­színűleg még nőni fog. A káro­kat a Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Hivatal (MVH) hon­lapján elérhető alkalmazáson keresztül május 23-ig lehet be­jelenteni, tájékoztatott a szak­minisztérium. A gyümölcsösökben még nem végeztek a kárfelmérés­sel, ugyanakkor a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsítot­ta az április végi fagy - mond­ta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeB) elnö­ke. Ledó Ferenc szerint várha­tóan egy-két hét múlva lehet becslést készíteni a terméski­esésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás. Az eddigi fel­mérések azt mutatják, hogy or­szágosan 25-30 százalékosra becsülhető a fagy okozta kár. Ledó Ferenc elmondta: az áp­rilis végi kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsösökben mo- zaikszerűen tett kárt a fagy. Vannak olyan térségek az or­szágban, ahol néhány kilomé­teres távolságban lévő ültetvé­nyeken az egyiken észlelhető volt a fagykár, míg a másikon nem. Sőt volt olyan ültetvény is, amelynek az egyik fele el­fagyott, míg a másik nem. Ez is nehezíti a felmérést. Az áp­rilis végi fagyás Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyü­mölcsöseinek egy részét érin­tette, a Balaton környékén nem okozott komolyabb gon­dot. Ezeken a helyeken 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasz­taltak a szakemberek. A legna­gyobb gond a szabadföldi sza­mócaültetvényekkel van, ahol teljes virágzásban érte a növé­nyeket a fagy. Ezért a szamócá­sokban 60-80 százalékos fagy­kár is előfordult. Április 29- én is sok helyen nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ez fő­leg Győr-Moson-Sopron és Vas megye egyes részeit érintet­te. Sopron környékén a szőlők­ben, az alma- és meggyültetvé­nyekben keletkezett nagyobb kár. A szántóföldi zöldségek ese­tében a fagy kártétele lényege­sen kisebb volt, mint a gyümöl­csösökben. A kedvezőtlen idő­járás a már kiültetett dinnyé- ben, a kikelő bqrsól^an és a cse­megekukoricában tett kárt. Ta­kács Géza, a Vetőmag Szövet­ség Terméktanács elnöke ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy azokon a területeken lehet na­gyobb gond, ahol rossz minő­ségű vetőmag került a földbe vagy technológiai hibák for­dultak elő. „Több kukoricatermő terü­letről kaptunk olyan vissza­jelzést, hogy a korán vetett egy- vagy kétleveles állapotú kukorica felső levelei elfagy­tak - mondta Takács Géza. - Ha jó minőségű, nagy stressz­tűrő képességű vetőmag ke­rült a földbe és a vetési tech­nológia is megfelelő volt, úgy a fagy feltételezhetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a növény képes a tovább­fejlődésre. Ellenkező esetben viszont ezeket a területeket újra kell vetni, amely nagy többletköltséggel jár a gazdák számára.” Régóta nem tapasztalt fagy­kár érte az erdőket is. Kárpáti Béla, az ágazati terméktanács elnöke az Erdo-mezo.hu szak­mai portálnak elmondta: So­mogybán hatalmas károk ke­letkeztek, míg a kiskunsági csemetekerteket nagyrészt el­kerülte a lehűlés. Az őszi tölgyvetések 70-90 százaléka, míg a tavasszal el­ültetett akác szinte 100 száza­léka elfagyott, van olyan cse­metekert, ahol az egy-két éves csemeték is megsínylették a szélsőséges időjárást. A sza­porítóanyag-előállítóknak az elmúlt 10-15 évben nem kel­lett hasonló csemetepusztulás­sal szembesülniük. Az ágazat helyzetét nehezíti, hogy a kár­enyhítési rendszerbe nem ke­rültek be, emiatt most egyez­tetnek a hatóságokkal. Meghosszabbítanák a határidőt Mintegy 300 termelő for­dult fagykár miatt a három nagy biztosítóhoz. Füzesi Dá­niel. a Magyar Biztosítók Szö­vetsége (Mabisz) mezőgaz­dasági bizottságának elnöke az Mi nek elmondta: az első becslések szerint a kifizeté­sek összege meghaladhatja a félmilliárd forintot. Általában a nagyobb termelők kötnek biztosítást, a kisebb gazdálko dóknál, finanszírozott terme­lés esetén előírják a biztosítá­si védelmet. A komplex mezőgazdasá­gi kárkezelési rendszerről el­mondta: a kormány azt tűzte ki célul, hogy fokozza a terme­lők öngondoskodását, ezért a kárenyhítés csupán 50 szá­zalékát kapja meg a terme­lő, ha nem köt üzleti biztosí­tást. A Mabisz szerint sokan utólagosan próbálnak biztosí­tást kötni. Gyengébben produkált az ipar BUDAPEST Márciusban az ipa­ri termelés 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól, a csökkenéshez az előző évi magas bázis is hozzájárult - közölte a KSH. Munkanapha­tástól megtisztítva a termelés 2,4 százalékkal alacsonyabb volt 2015 márciusához képest. Akkor 11,4 százalékos volt az ipari kibocsátás éves növeke­dése. Majdnem minden szek­tort érintett a csökkenés. Márciusban az export euró­bán mért értéke 3,4, a behoza­talé 3,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az elő­ző havi 8,0, illetve 7,4 százalé­kos fellendülés után. A keres­kedelmi mérlegtöbblet 44 mil­lió euróval csökkent, de így is 966 millió euró volt. Éves ala­pon az export 18, az import 10 hónapja először csökkent. Ebben a magas bázis is szere­pet játszott, tavaly márciusá­ban éves alapon az export 7,2, az import 11,5 százalékkal nőtt. MTI/MW Növekedési hitelek után jön a piaci hitelezés BUDAPEST A növekedési hitel- programot (nhp) felváltja a piaci hitelezési program, hogy a ban­kok maguk kezdjék el hitelezni a kkv-kat és a gazdaságot; a Ma­gyar Nemzeti Bank ebben is se­gít, de már nem ad hozzá köz­vetlen forrást - mondta az MNB igazgatója az Ml-nek. Gabler Gergely felidézte, a 2010 után folyósított hiteleknél alacsony a „bedőlési” ráta, ami bankfel­ügyeleti oldalról kedvező, ám a gazdaság élénkítése szempont­jából azt is jelzi, hogy a hitelezé­si ütem jóval az elvárt alatt volt. Az MNB a hitelkihelyezést élénkítené az új programmal. Közvetlenül adna juttatásokat, kedvezményeket a bankoknak, ha teljesítik piaci vállalásaikat. A bankok már nyilatkoztak ar­ról, hogy mekkora új összeggel kívánják a kkv-kat hitelezni. A program második elemeként az MNB engedne a bankok szá­mára előírt tőkekövetelmény­ből is, a tényleges kkv-hitelek függvényében. MTI/MW Matolcsy György, a jegybank elnöke szerint nincs botrány, csak blöff Állítja, remek munkát végzett BUDAPEST Eszébe sincs lemon­dani Matolcsy Györgynek, s a Magyar Nemzetnek adott inter­jújában úgy vélekedett, kitűnő munkát végez a jegybank elnö­keként. Többször is hangsúlyoz­ta, a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) ért kritikák az ellenzé­ki pártok és egyes médiaszerep­lők blöffjei. Á jegybank jelentős költéseit is természetesnek ta­lálta. így azt, hogy több tízmil- liárd forintért műkincsket vesz az MNB, azzal magyarázta: ezt más európai jegybankok - töb­bi közt az osztrák, a holland, a belga és a román - is megteszik. Az alapítványoknak az MNB nyereségéből folyósított 267 mil­liárd forintról pedig azt állította: azt valóban fizethették volna a költségvetésbe - ezáltal nyugdíj- emelésre, az egészségügy finan­szírozására lehetett volna költe­ni az összeget -, de az intézmény fontosabbnak tartotta a magyar közgazdasági oktatás támogatá­sát, amelyet maguk az alapítvá­nyok végeznek a nekik folyósí­tott összeg kamataiból. Abban sem talált kivetnivalót, hogy a jegybanki pénzek kihe­lyezéséből, elköltéséből a saját rokonai is hasznot húztak. Uno­katestvérével kapcsolatban - a rokon cégétől az alapítványok hasonló tanulmányt rendel­tek meg - elmondta: neki száz unokatestvére van, s világszer­te 300-400 rokona. Azt is ter­mészetesnek találta, hogy fia a jegybanki növekedési hitelprog­ramból vásárolta meg a veszpré­mi bútorgyárat. A pénzt ugyan­is a bankok kapták, ők helyez­ték ki, így a jegybanknak erre nem volt ráhatása, s a program 32 ezer kisebb vállalkozásnak is forrást biztosított. Igaz, az elnök fiának cége éppen attól a pénz­intézettől kapta a hitelt, amelyik egy másik rokon érdekeltségébe tartozott. Végezetül Matolcsy György egyetértett azzal is, hogy a fize­tése - alig havi bruttó kétmil­lió forintról - havi bruttó 5 mil­lió forintra emelkedett. Hason­ló bért kap ugyanis cseh és szlo­vák kollégája is. MW Csányi maradt a leggazdagabb BUDAPEST Összesen 2800 mil­liárd forint a száz leggazda­gabb magyar összesített vagyo­na, derült ki a Napi.hu gondo­zásában megjelent kiadvány­ból. A 100 leggazdagabb 2016- os listáját továbbra is Csányi Sándor vezeti. Az OTP Bank első embere 2011 óta egymás után hatodszor lett az első, ta­valy 35 milliárd forinttal gya­rapította a vagyonát, ami így elérte a 200 milliárd forintot. Csányit a dobogón Bige Lász­ló, a Nitrogénművek Zrt. tulaj­donosa követi 175 milliárd- dal, míg a bronzérmes Demján Sándor lett 120 milliárddal. Ä leggazdagabb tízbe csak 70 milliárd forint feletti vagyon­nal lehetett bekerülni, Simics- ka Lajos 83 milliárdja a 9. hely­re volt elég. A listáról kikerült Vársze­gi Gábor, a Fotex-csoport főtu­lajdonosa. Várszegi tavaly még 115 milliárd forinttal harmadik volt - 14 éve pedig listavezető -, ám az elmúlt pár évben fo­kozatosan elszakadt Magyaror­szágtól és a magyar gazdaság­tól, mára magyar lakcímkár­tyáját és adószámát is visszaad­ta. A lap elkészítette a legbefo­lyásosabb magyarok rangsorát is, amit tíz politikai elemző vé­leményére alapoztak. Itt Orbán Viktor a listavezető, őt Csányi, illetve Lázár János kancellária- miniszter követi. MW ÍTraP 11 6 IB i »BpB 1Ä »& Jjfajta közgazdasági iktatást pártol Matolcsy «,

Next

/
Thumbnails
Contents