Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-28 / 124. szám
g ZÖLDÖVEZET 2016. MÁJUS 28., SZOMBAT Rengeteg újrahasznosítható nyersanyag veszik el HEVES MEGYE Értékes eszmecserével, eredményesen zárult az Országos Hulladékgazdálkodási Konferencia, amit a Földművelésügyi Minisztérium és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság rendezett májusban a fővárosban. Az ötödször szervezett szakmai fórumra több mint kétszázan jelentkeztek az iparág, a szakmai és más érdeklődő szervezetek képviseletében. Javaslatot fogalmaztak meg az anyagáramonkénti további szakmai egyeztetésre. A konferenciát V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára nyitotta meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat nyomán Európa évente csaknem 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható nyersanyagot veszít el, így az uniós háztartásokban keletkező hulladékok mindössze 40 százalékát dolgozzák fel. Az államtitkár a lehető legkevesebb veszteséget termelő körforgásos gazdaság megteremtése mellett érvelt, kiemelve, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat intelligensebben, teljes kimeríté„Változtatásra van mindenképpen szükség az elkövetkezőkben!” süket elkerülve kell felhasználni ahhoz, hogy fenntartható legyen a gazdasági növekedés az Európai Unió országaiban. A programon dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese bemutatta Magyarország környezeti állapotát, kiemelve, hogy az adatok azt mutatják, változtatásra van szükség. A konferencia másnapján az anyagáramok helyzetébe kaptak betekintést az előadóktól a résztvevők, s szó volt az építési-bontási hulladékokról is. Dr. Petrus József Csaba, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának hulladékgazdálkodási referense elmondta, készül az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos rendelet, amely szabályozza a hulladékstátusz kérdését, illetve igyekszik elősegíteni a másodlagos nyersanyagok fel- használását. M. A. EGER Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke és a Veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora tartott előadást a közelmúltban a Líceum Tittel Pál Könyvtárában. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szervezésében a májusi Egri Zöld Kör témája a farkasok volt. Az előadás résztvevői megismerhették a farkasok hazánkba való visszatérésének okait, s azt, hogy mennyire egyedi, illetve európai je- lénség ez a folyamat. Szilágyi István ismertette azt is, hogy milyen társadalmi konfliktusok várhatóak a jövőben, illetve már most milyen a nemzetközi helyzet farkasügyben. Az állatkoordinátor bemutatta a medveotthon történetét, beszélt az ott folyó munkáról, jellemezte az európai szürke farkas fajt. M. A. ^ /.// 'X', A-AyíT UU'XJ 1 f— Nagyszabású fakivágási akció változtatott a településképen A községben 65 fát vágtak ki, 25 gallyazása, további 25 koronaalakítása történt meg. Több mint száz fát változtattak meg véglegesen vagy vágtak ki rohamtempóban. Mellik Alexandra alexandra.me11ik@mediaworks.hu NAGYRÉDE Váratlan, nagyszabású fakivágási akció változtatta meg az évtizedeken át megszokott településképet a közelmúltban. Volt, aki fakitermelésnek minősítette a munkálatokat, más úgy fogalmazott, hogy „10-15 évig el lehet felejteni a helyi főutcát, mint a falu központját” - olvasható a hatvanonline.hu-n. A fakivágások, -csonkítások indokait a vezetés, álláspontja alátámasztására, egy hosszú táblázatban sorolta fel. Ebben az olvasható, hogy némely fa árnyékolta a napelemeket, több példány sírokat, gyermekeket, közműveket és a közlekedést veszélyeztethette. Árnyékolták az egészségügyi központot, a nyárfák „havazása” zavarta a környékbelieket. Az iskola előtti sorozatos koronáét- alakítás esetében az indoklás pedig a „természetes megvilágítás elősegítése” volt. A helység weboldalán egyébként az olvasható: több mint hétezer fa van a településen, s az ebből kivágott 65 fa helyett ötvenegyet ültet el az önkormányzat - ezek nagy részét már el is ültették. A tizennégy mínusz a temetőben és a Fáy-kastélynál keletkezett.- Bízom benne, hogy a helybeliek a frissen telepített növényeket is szeretni és óvni fog-' ják - mondta a telepítések kapcsán Siposné Fodor Judit polgármester a nagyrede.hu-nak. Hozzátette: az új növények kapcsán az önkormányzat határozatot hozott, amelyben a fák eszmei értékét százezer, a bokrok és cserjék eszmei értékét ötvenezer forintban határozta meg. A kivágott fák helyére japán cseresznyefákat ültettek. Az új telepítések döntő része lezajlott, az óvodába is érkezett még két fa, továbbá harminc orgonabokor, s beültettek a fő- útra és az egészségházhoz több mint negyven gyöngyvesszőt. A község egyéb területein is megújítják tavasszal a növényzetet, a Fáy-kastélynál példád ul nem csupán kertészeti megfontolásokból, hanem a várható felújítással összefüggésben a műemlékvédelem kéréseihez is igazodva újul meg a növényzet. Tizennéggyel kevesebb fát ültettek illetve ültetnek, mint amennyit kivágtak, ugyanis a temetőben a sírokat veszélyeztető fákat nem pótolják, a Fáy-kastélynál pedig a közelgő felújítás kapcsán megfogalmazott műemléki szempontok miatt kellett a fákat kivágni, így értelemszerűen ezek helyére sem ültetnek újakat. A kivágott fák nagy részéből - amelyek természetesen erre alkalmasak - az önkormányzat leginkább padlókat és léceket fűrészeltet, ezeket részben az állattartó telepnél használják majd, illetve a faluban lévő utcabútorok javításánál. A fűrészárunak nem alkalmas faanyagot részben szociális tűzifaként, illetve ami annak sem megfelelő, azt aprítékként az intézmények fűtésénél használják majd fel - olvasható a portálon. A polgármester hozzátette azt is: a különféle cserjékből és bokrokból többet ültetnek el, mint amennyit ki kellett vágni. Mészáros Tibor, a helyi környezetvédő egyesület elnöke a hatvanonline.hu-nak elmondta, hogy bizony nem kérte senki a Nagyrédei Környezetvédők és Hagyományőrzők Egyesületének véleményét a fakivágás előtt. Balázs József korábbi nagyrédei polgármester pedig arról beszélt: korábban is voltak fakivágások és ültetések Nagyrédén, ám teljesen másképp zajlott az egyeztetés a lakossággal.- Ez az akció véleményem szerint most nem más, mint a lakosság elől eltitkolva előkészített rombolás, a szokásos visszamutogatással fűszerezve. Most senkit nem kérdeztek meg, csak valakik valahol eldöntötték, hogy veszniük kell a fáknak, ez felháborító - vélekedett Balázs József, akit elmondása szerint szintén több alkalommal megkerestek a helybeliek az esettel. A fakivágások ügyében tehát az érintettek véleménye a mai napig erősen eltér egymástól és sokan nem igazán tudnak megbékélni azzal, hogy megfosztották őket a megszokott környezetüktől. Válaszokat kerestünk kérdéseinkre A Hírlap szerette volna megtudni, mi volt az oka annak, hogy a nagymértékű fakivágásról nem egyeztettek a lakosokkal, illetve a Nagyrédei Környezetvédők és Hagyományőrzők Egyesületével. Szerettük volna megtudni azt is, hogy ki rendelte el a fakivágást és rendelkeztek-e minden szükséges engedéllyel a munka elvégzéséhez a munka megkezdésének pillanatában, s ha igen, mik voltak az említett szükséges engedélyek. Érdeklődésünkre Siposné Fodor Judit polgármester úgy nyilatkozott: a nagyrede.hu oldalon minden információ megtalálható, ami a növényzet megújításával kapcsolatban lényeges. Felháborodtak a lakosok Már sok madár visszatért Afrikából, hiszen több helyen is látták őket az odúkat elfoglalni Szalakótákat várnak a Mátrai Tájegységbe is HEVES MEGYE A madarak távollétében is dolgozott a fokozottan védett szalakóták védelmén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Bükki Helyi Csoportja.- A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság támogatásával tavaly ősztől idén tavaszig 90 „D” típusú odút helyeztünk ki a szalakóták számára a Mátrai Tájegységben és a Borsodi-mezőségen - mondta Hák Flóra, az MME munkatársa. - A költőládákat a fák mellett faoszlopokra, gé- meskutakra és traverzekre helyeztük ki. A traverzek vázánlé- vő odúkat a feltűnő elhelyezkedés miatt hamarabb is észreve- hetik a madarak. így már több mint 300 odút ellenőrizünk nyáron a fiókás szezonban. Hák Flóra hozzátette: nemcsak új, potenciális költőhelyekre tettek ki odúkat, hanem lecseréltek olyanokat is, amelyek rossz állapotuk miatt veszélyessé válhattak volna. Sok, tavaly ősszel kihelyezett odúnak van már lakója. Még seregély és mezei veréb fiókák nevelkednek a mesterséges költőhelyeken.- A második vonulási hullámmal két hete még több szalakóta megérkezett, több helyen láttuk őket már az odúkat foglalni. A vonulásban lévő szalakótát április végén Ócsa felett láttuk a hamvas rétihéja kutatása közben, majd a Bükki NemA szalakóták megkezdik a kotlást. Kifejlett madár tavaly Apajról. zeti Park Igazgatóság területén, Csincse és Gelej térségében - egészítette ki. Az odúkihelyezések közben hasznos zoológiái adatokat is felvettek, s kuvikok, füleskuvi- kok, búbosbankák és vércsék számára is helyeztek ki mesterséges költőhelyeket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1991-ben választotta „Az év madarává” a szalakótát, amely hazánk egyik leg- színpompásabb pusztai madara. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 ezer forint. Április végén, május elején érkezik vissza a Kárpát-medencébe afrikai telelőhelyéről és augusztus végén, szeptember elején vonul el. A magyarországi állomány természetes körülmények közt zöld küllő vagy fekete harkály által készített faodvak- ban, de ma már javarészt a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúkban költ. A faj védelmének érdekében 2014-ben indult el „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” nevű projekt, amelyről a www.rollerpro- ject.hu elérhetőségen számos érdekességet olvashatnak. Az MME Bükki Helyi Csoportja a szalakóta védelmében is aktívan tevékenykedik. Az egyesület elérhetőségei. Tel.: 06-20/ 358-5986. E-mail: bukk@mme.hu, Honlap: www. mme.hu/bukki_helyi_csoport! K,
