Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-27 / 123. szám

14 HIRDETÉS 2016. MÁJUS 27., PÉNTEK ><XxX><XxX>0<X><><X>0<><X>00<><X><XX>^^ ec/er GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ # # W ii Bt áW jéÉRÍIIl HKi . • .«--JSBfchi MM n % ffl Kiüil 'WWW ^ jlF Ur Haji lU __ ^ < *. _Tí_. _ . _ '\jii’ij O sés Q stú Végéhez közelít a 2015/16- os színházi szezon, s már hagyomány, hogy a közön­ség tagjai nemcsak az elő­adások utáni tapssal, ha­nem az évad végén a szava­zataikkal is honorálják a nekik legkedvesebb elő­adásokat, művészeket. A Heves Megyei Hírlap jóvol­tából most újra voksolhat­nak lapunkban a legjob- bakra. Kiadónk számára ki­emelten fontos a kultúra tá­mogatása, ezért igyekszünk- lehetőségeinkhez mérten- kivenni a részünket az ilyen kezdeményezésekből. Érdemes felidézni, ho­gyan is teltek az elmúlt hó­napok. A nagyszínpadon a nézők körében igen nagy népszerűségnek örvendő, Nagy Viktor által rendezett József és a színes széles­vásznú álomkabáttal indult az évad, majd a Blaskó Ba­lázs rendezte Utazás az éj­szakába következett. Ter­mészetesen a fiatalabb korosztálynak is kedvez­tek: a Babszem Jankó Gyer­mekszínházzal közösen szeretnivaló zenés mesejá­tékot vittek színre A Hóki­rálynő címmel, januártól már A Kis Herceg, február­tól pedig Szőke Andrea, Mese a fiókból című darab­ját is láthatta az ifjú közön­ség a nagyszínpadon. A stúdiószínpad sem árválko­dott sokáig: novemberben Kari Wittinger optimista drámáját, az Ismeri a tej­utat? mutatták be, majd a táncművészek produkciója az Egyenes labirintus kö­vetkezett, amit Mészáros Máté koreografált. Decem­berben aztán ismét nagyot dobbantottak a nagyszín­padon: Halasi Imre rende­zésében a Charley nénjét láthatta a közönség. A sze­zon folytatásaként a GG Tánc Eger és az Inverse- dance - Fodor Zoltán Tár­sulat közös táncátirata, a Traviata nyűgözte le a néző­ket, teljes joggal. Ezek után Gál Elemér Héthavas című regénye nyomán vitték színre a Héthavas gyerme­keit, amit Beke Sándor ren­dezett. Baráth Zoltán még két produkciót jegyzett: az Öreg néne őzikéje és a Hó­fehérke a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jan­kó Gyermekszínház kopro­dukciója volt. Az évad vé­gén a teátrum igazgatója is készült egy bemutatóval, Páskándi Géza Vendégség című drámáját állította színpadra. Szavazni a HEOL facebo- ok-oldalán és a Heves Me­gyei Hírlapban többször is megjelenő szavazólappal lehet. Töltsék, majd vágják ki, ragasszák fel egy levele­zőlapra vagy tegyék boríték­RENDEZŐ RENDEZŐ RENDEZŐ 7 BARÁTH ZOLTÁN SZÍNÉSZNŐ BLASKO BALÁZS SZÍNÉSZNŐ BABOCSAI RÉKA DIMANOPULU AFRODITÉ SZÍNÉSZ KELEMEN CSABA NAGY ANDRÁS RACZ JÁNOS ba, a beérkezési határidő június 1. A szavazatokat a következő címre várjuk: 3300 Eger, Trinitárius ut­ca 1.! Egy borítékban több voksot is küldhetnek, min­den szelvény egy szavaza­tot ér, de csak a lapból ki­vágott, eredeti példányt fogadjuk el. A beérkezett lapok összesítése után derül ki, hogy az Önök sza­vazatai alapján kik lesz­nek a 2015/16-os egri színházi évad közönségdí­jasai. A szavazók között 5 színházi bérlet is gazdára talál. A közönségdíjakat az évadzáró társulati ülé­sen június 3-án adják át. HALASI IMRE SZÍNÉSZNŐ NAGY ADRIENN SZÍNÉSZ I REITER ZOLTÁN TÁNCMŰVÉSZ A RENDEZŐ NAGY VIKTOR SZÍNÉSZNŐ NAGY BARBARA SZÍNÉSZ M TÓTH LEVENTE TÁNCMŰVÉSZ TOPOLANSZKY TAMÁS SAAROSSY KINGA TÖRÖK TAMÁS TÁNCMŰVÉSZ /V, <XX><X><X><X><>0<><X><><X><X><XXXX><X><C><Xx>X><><XX><> m EMŐDI KELEMEN ATTILA DOROTTYA i^0>OOOO>OO^0:KíK^OO>OO" m TÓTH KAROLINA OOOOOv Harmadszor vállalkoztak a különleges, lélekemelő próbára az egri Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium növendékei Mozaikok egy zarándokútról mg! JÉp t r SOKAN rácsodálkoztak az el­múlt szombaton arra a vidám, mosolygós, egri seregre, amely a város Egerszalók felől elérhe­tő határától a Kossuth Lajos utcá­ba menetelt. A tájékozottabbak tudták, hogy zarándokúton jár­tak a Ward Mária Általános isko­la és Gimnázium növendékei és az őket kísérő szülők, rokonok, barátok csapata. Az egyentri- kós fiúk, lányok a szalóki Szent Vendel kápolnától indultak, hogy énekelve, imádkozva tegyenek bizonyságot hitükről. A résztvevők közt ott volt Sztrapkóné Nagy Dorottya matemati­ka-kémia szakos tanár­nő, aki hat év gyes után idén állt ismét a kated­rára. Egy ilyen vissza­térés sosem könnyű. Hisz az édesanya elein­te aggódik azért, hogy a kicsi, hogy szokik be az oviba, a hivatását szerető ember pedig azért, hogy miként fog helytáll­ni munkahelyén. Nos, túl az iz­galmas hónapokon, a megtalált harmóniát is jelképezte a za­rándokút, amelyet a négyéves Bertalannal sikerült végigjárni, méghozzá remek hangulatban! Bár Dorottya tanárnőnek már volt korábbi tapasztalata arról, milyen lelki megtisztulást jelent egy ilyen próbatétel, most mégis meghatódott egy-egy körülötte felbukkanó áhítatos arcocskán. Nem csoda, hogy felsóhajtott: Az irgalomról szólt a szívhez szóló mise Meg maradt energia a néptáncra is Milyen jó, hogy ilyen gyereke­ket nevelhetünk... Az egyiket úgy hívják, Baráti Gréta. A kilencedikbe járó, eger­eseidbe való nagylány nővére és öccse is a "Wardba" jár. Megköny- nyíti a tanulást, hogy tudnak egy­másnak segíteni. Gréta idei nagy élménye volt, hogy a résztvevő­ket arra kérték, mindenki ajánl­ja fel az utat valaki más személy számára. Ő az édesanyját válasz­totta, tekintetét látva kérdezni sem kell, hogy miért. Külön öröm volt, hogy át­adhatta azt a szentképet is, amit a részt­vevők kap­tak a szíveket megérintő mi­se után. Herman Judit nővér a Conre- gatio Jesu Szerzetes Rend tagja­ként 2006-tól dolgozik az iskola tanítónőjeként, egyben az I-IV. osztályosok lelkiéletének szer­vezőjeként. Számos feladata kö­zé tartozik, hogy osztályfőnök is, amellett az alsó tagozatos pe­dagógusok munkaközösségének vezetője. A nővér nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy taní­tás mellett számtalan olyan prog­ramot rendeznek, amely segíti a gyermekek nevelését, közösségé formálását, a családias légkör ki­alakítását. Mindehhez egyik re­mek eszköz a néphagyományok ápolása. A Mihály-napi vásár, a pünkösdi játszóház, a februári farsang... Fontos, hogy minden­be bevonják a családtagokat is. Havonta vannak közös misék a szülőkkel, amit agapé, szeretet- vacsora követ. Ezek a találkozá­sok kiváló lehetőséget adnak az együttgondolkodásra. Ilyen előz­mények után természetes, hogy a zarándoklathoz annyi felnőtt, csatlakozott. Több műit hatszáz résztvevő! Ennyi ember utaztatásáról, (mert a starthelyig buszokkal mentek) kényelméről, védelméről, kellett gondoskodnia a főszervezőnek, Vaskó Hajnalka tanárnőnek. Ki tudná megmondani, mi volt bo­nyolultabb, a me­netjegyek árá­nak beszedése, vagy az, hogy ki­jelölt útvonalon megkössék a ku­tyákat. A rendőri biztosítás, az or­vos, védőnő fölké­rése vagy az éne­kek szövegének hatszáz darabos fénymásolása. A nagyon jól bevált kihangosítót Galgahévízről hozta az ottani atya. Az ebédhez a virslit egy vendéglős család állta. A délutáni néptáncos mulatsághoz az anyukák sütötték a süteményeket. A gitáros kísére­tet a végig az úton maga Vaskó Hajnalka biztosította. Arra a kér­désre, hogy nem volt-e túl nagy fá­radság, csak legyint, hisz volt már, hogy a lengyelországi Czestocho- waig is végiggitározta a zarándok­latot. Az sem okozott nehézséget, hogy fél szemét az osztályába járó, igencsak eleven fiúcskákon tart­sa, hisz ott voltak a kísérők, akik nem csak a saját csemetéikre vi­gyáztak de a többiekre is. Ilyen szülő volt Demeter And­rás is, aki most két gyermekével, Éduával és Budával vágott neki a hétkilométeres útnak. A további két kisebb fiú és leány - az egyik egy hónapja született - most a mamával maradt. A nagycsalá­dos édesapa sokra értékeli, hogy ma már nem divatból íratják be a gyerekeket egyházi fenntartá­sú iskolában, hanem igazán hí­vők választják ezeket az intéz­ményeket. Valódi lelki közös­ségre találhatnak tehát a felnőt­tek is. Kiemeli még, hogy azért is tart szívesen szoros, kapcsola­tot az iskolával, mert nagyon tet­szik, ahogy itt a lemaradozókat kezelik. Nincs beskatulyázás, a pedagógusok mindent megtesz­nek a gyengébbek fölzárkózta­tásáért. Többek közte ezt a fajta ne­mes értékrendet keresték Jász­berényiék is, amikor kisebbik lá­nyuk számára továbblépési lehe­tőséget választottak. Az első is­merkedő találkozások után any- nyira megtetszett az itteni lég­kör, hogy természetes volt kül­sősként is csatlakozásuk a zarán­dokúihoz. „Mosolyok, mosolyok, mindenütt” - mondja az óvónő anyuka és nevető szemmel az ötödikes Dorka. Biztosak benne, hogy ez így is marad! (További nagyszerű képek az iskola honlapján.) *

Next

/
Thumbnails
Contents