Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-24 / 120. szám
2016. MÁJUS 24., KEDD | A hét végi FesztlEger rendezvényt rengetegen várják, a Lajosvárosban ■Hj élők azonban tartanak l a zajos éjszakai buliktól A hét végén rendezik meg a FesztlEger elnevezésű nagyszabású rendezvényt, amit sokan nagyon várnak, azonban néhány egri lakos már előre tart a pár napos zajterheléstől. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Herczeg István lajosváro- si lakos levélben fordult az ön- kormányzat vezetéséhez, illetve szerkesztőségünkhöz, hogy a szervezők és a rendezvény pártolói próbáljanak valamilyen kompromisszumos megoldást találni a zajszint csökkentésére. Levelében ez áll: „Több ezer egri, lajosvárosi lakos érdekében fordulok Ön(ök)höz segítségért a következő ügyben. Közeledik a FesztlEger elnevezésű rendezvény ideje, ami a korábbi évek tapasztalata alapján a város lakosságának tekintélyes részét több éjszaka alatt rendkívüli mértékben zavarja a pihenésben. Ezzel kapcsolatban történt már bejelentés a rendőrség felé, azonban az is kiderült, hogy támogatott városi rendezvény lévén a program engedélyezett, így a rendőrség nem foganatosíthat intézkedést. A bántóan hangos zene, valamint a résztvevők tombolá- sának zaja a rendezvény helyszínéből adódóan „ráborul” bizonyos városrészekre, köztük Lajosvárosra. Ilyenkor lehetetlen az alvás, a pihenés az érintett lakosok számára, a kisgyerekek sírnak, a felnőttek bosz- szankodnak, az állatok - a kutyák - nyugtalanok, teljes a feszültség a családokban. Bizonyos, hogy erre a helyzetre lenne megoldás. Mi például azt kérjük, hogy az emelt hangerő, a mindenen átható puffogás az éjszakai pihenés óráiban - legalább 23 órától - legyen visszafogott, elviselhető. Ez valószínűleg csak a jó szándék és technikai megoldás kérdése. Én kívánom, hogy a résztvevők találják meg az örömüket a nekik való programokban, élvezzék a kedvükre való borokat, a szervezőknek, rendezőknek, fellépőknek legyen nagy bevétele, de ez ne azok kárára történjen, akik itt lakunk, dolgozunk, adózunk, és élni is akarunk. Az ügyvezető igazgató televíziós nyilatkozata szerint Eger az egyik legjobb és legszerethe- tőbb város. Ezzel egyet értek, és emellett szeretném, ha számunkra a legélhetőbb is lenne. Nem ellenséget keresek, hanem segítséget, és megoldást” - írja Herczeg István grafikus és festőművész egri lakos. A felvetésre lapunk is választ kért a fesztivál szervezőjétől, illetve a rendezvényt pártoló önkormányzati vezetéstől. Zentai László, az Egri városháza sajtószóvivője az alábbiakban regált a levélre: „A FesztlEger zenei fesztivál május 26- án kezdődik, a zene hangerejével kapcsolatos bármilyen jelzés csak akkor értelmezhető, ha a zene már szól. A vonatkozó jogszabály „nem közterületen megtartott alkalmi rendezvényként” definiálja az említett fesztivált. A vonatkozó zajkibo- csájtási határértéket kell betartania a rendezvény gazdájának. Az elmúlt években a különböző fesztiválok, előadások, koncertek hangja - a domborzati viszonyoktól függően - az Érsekkertből, a Várból, a főtérről vagy a Losonczy-völgyből is eljuthatott akár a Felsővárosig is. A zene attól függetlenül zavarhat valakit, hogy a szervezők pontosan betartják a törvényi előírásokat. Eger városa számára fontos rendezvény a FesztEger is, hiszen nincs ennél nagyobb szabású, több korosztályt megmozgató zenei esemény a városban. Az önkormányzat a társhatóságokkal együtt mindent megtesz azért, hogy az említett időszakban is rend legyen Egerben és a feszti- válozók is remekül érezzék magukat a városban.” A cél, hogy megszeressék a rendezvényt Megkérdeztük Tóth Tibort is. aki több mint 20 éve a Sziget Fesztivál szervezője, s az egri rendezvény egyik felelőse is: Elmondta, igyekeztek úgy ösz- szeailitani a koncertek menetrendjét. hogy ejfél, fél egy körül véget éljenek az élőzenés blokkok. Ezt követően már csak gépzene szol, aminek lehet mérsékelni a hangerejét. A színpadok pozicionálásával is igyekeztek befolyásolni a hangerőt. Hangsúlyozta: elsődleges érdekük, hogy az egriek megszeressék és magukénak érezzék a rendezvényt, ezért igyekeznek minden igénynek megfelelni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb szándék ellenére is lehetnek ellenzői egy-egy ilyen fesztiválnak, ennek ellenére bíznak abban, hogy idén senkinek nem okoznak csalódást. MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem szeretném Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu S ok dolog van az életben, amit nagyon nem szeretnék. Ezek közül most a legaktuálisabb: nem szeretném, ha a családi otthonunk közelében, ne adj’ Isten a kertünkben illegális bevándorlók vernék fel a sátrukat, stírolnák az asszonyt, piszkálnák a gyerekeket napestig. Azt sem szeretném, ha innen járnának korzózni Eger belvárosába, bizonytalan tartalmú sporttáskájukat vállukon cipelve. Nem szeretném, ha mecsetet vagy más hasonló létesítményt építenének, vagy csak imaszőnyeget terítenének napi ötszöri rendszerességgel a közeli focipálya mellett. Hogy a hazánknak „kiutalt” másfél ezer migránsból egy is ideköltözne! Nem szeretném továbbá reggeltől estig azt a kérdést hallani: kívánom-e megakadályozni, hogy Brüsszel akarata érvényesüljön, és lepasszolja nekünk az illegális menekülteket. Főként azért sem, mert itt a közelemben két közgyűlés - a megyei, illetve az egri - is döntött arról, hogy idegen, egy szál nem sok, de annyi se teheti a lábát a megyehatáron belüli földekre. Bízni viszont szeretnék abban, hogy kell legyen súlya két ilyen komoly önkormányzati határozatnak! Nem szeretném azt sem, ha palira vennének. Például megpróbálná valaki elhitetni velem, hogy az utóbbi negyedszázad „leghülyébb” népszavazási kérdése arról szól, amit a propaganda sugall: döntésünkkel az idegeneket tartjuk távol. Arra a kérdésre adott válasz ugyanis, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”, csupán azt mondja ki, hogy a döntést az Országgyűlésre bízzuk. De ha ez így van, felvetődik az a kérdés is. Minek kell nekünk ehhez népszavazni? Nem szeretném azt sem, ha palira vennének. Kutyát mentettek a feforrósodott autóból EGER Felforrósodott, zárt autóból mentettek ki egy keverék kutyát Egerben, a viadukt mellett található parkolóban. Állampolgári bejelentés érkezett az Egri Rendőrkapitányságra hétfőn, a délutáni órákban, miszerint Egerben egy kutyát hagytak őrizetlenül bezárva egy személygépkocsiban. Kovács Nikoletta rendőrségi sajtóreferns érdeklődésünkre elmondta, hogy a bejelentést követően az egyenruhások megjelentek a helyszínenen, s szakember segítségével kinyitották az autót: kiszabadították az ebet. Értesítették az állatvédőket is. Úgy tudjuk, ők megetették, megitatták az állatot. Az autóban közel 45 fok volt, így nagyon rövid időn belül kiszáradhatott volna a jószág. A rendőrség állatkínzás miatt indíttott eljárást, s kutyát átadták az állatvédőknek. R. L. Mindennap nyitva a templom KíRECSEND A helyi római katolikus templom mostantól a hétköznapokon is mindenki előtt nyitva áll délelőtt 10-18 óráig. A nyitvatartási időben bárki bármikor bemehet imádkozni, de azokat is szívesen látják, akik szeretnének gyönyörködni a szépen felújított épületben. A szentmisék ideje vasárnap 8.30 óra. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy az egyházközség közel másfél évig dolgozott azon, hogy kívülről-belülről rendbe hozzák a templomot. A külső, belső munkálatokra megközelítőleg hatvanmillió forintot fordítottak. A pályázatokból, az adományokból, illetve az Egri Érsekség hathatós támogatásából megújulhatott a teljes tető- szerkezet, a padlózat, restaurálták a festményeket, s akadálymentesítették a bejáratot. B. K. SESENYt Második alkalommal rendezett mazsorett-találkozót a Pinkóczy Mazsorett Kulturális Egyesület vasárnap Besenyőtelken. A besenyőtelkiek meghívására bemutatkozott a gyöngyösi és a mezőkövesdi, valamint a füzesabonyi csoport is. Pinkóczy Lilla szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy találkozzanak a különböző településeken működő mazsorettcsoportok, és megismerjék egymás munkáját. G. R. Idén ünnepelte 168. évfordulóját a Magyar Honvédség Dalok borral a katonaságról ABASÁR A XXII. Nemzetközi Katona- és Bordalfesztivált rendezték meg a hét végén az Aba Sámuel Általános Iskolában, valamint a helyi történelmi pincesoron. A fesztivál szombaton ünnepi szentmisével kezdődött amelyet Kótai Róbert százados-tábori lelkész celebrált - a helyi katolikus templom kertjében, a hősi emlékműnél. Ezt ünnepélyes megnyitó követte a helyi tornateremben, ahol beszédet mondott dr. Lénártné Benei Anikó polgármester, Horváth László országgyűlési képviselő és dr. Végh Ferenc nyugalmazott vezérezredes. Előadásával emelte a fesztivál fényét a MH Szolnok 86. Szolnoki Helikopter Bázis HelyA fesztivál az idén is színesítette a programokat Képgaléria heol.hu őrségi Zenekar, az Erdélyi Ká- szonaltíz Kórus, az Aba Sámuel Népdalkor és az Abasári „Árva- lányhaj” tánccsoport. A kétnapos programsorozat része volt „Isten után legszebb és legszentebb név a honvéd-nevezet!” című országos honvédelmi kiállítás is, amely a Magyar Honvédség 168. évfordulója alkalmából jött létre. A tárlaton amelyet ifj. Herman István történész nyitott meg - az érdeklődők 19. és 20. századi hímzéseket, lakószoba berendezéseket és Beke Lőrinc csontfaragásait tekinthették meg. Vasárnap Iváncsy lános szentmiséjét követően hagyományőrzők bemutatkozása várta az érdeklődőket. M. A. r ♦
