Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3 2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ EGER Jótékonysági hangversenyen látta vendégül szombaton az Egri Ka­tolikus Főegyházmegye a székesegyházában a Karitasz találkozó-zarán­doklat résztvevőit. Az eseményt követően - az esemény megkoronázása­ként - Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész tar­tott nagy érdeklődéssel kísért jótékonysági hangversenyt. Az est bevételét a Bazilika orgonáinak a felújítására fordítják. S. S. Szihalmi fiatal a füzesabonyi járás hangja az idén Hat éve randevúznak A házigazda füzesabonyiak az eseményre készült sátrukban, amellyel különdíjat érdemeltek ki Öt önkormányzat, vállalkozá­sok és megszámlálhatatlanul sok civil szervezet mutatkozott be a hatodik füzesabonyi Civil Expón szombaton. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu FÜZESABONY - Örömmel tölt el, hogy mára úgy tűnik, elképzel­hetetlen a május térségünkben Civil Expo nélkül. Nem a most hétvégi volt az utolsó rendezvény, ebben biztos vagyok - mondta a Hírlapnak Galyasné Dósa Kata­lin, a Kis Bocs Baba-Mama Köz­hasznú Egyesület elnöke, a ren­dezvény megálmodója. Az expót hat éve azért hív­ta életre az egyesület, mert úgy gondolták, szükség van az ön- kormányzati, a civil és a vállal­kozói szférának a térségben arra, hogy megismerje, segítse a má­sik munkáját. E célt beváltotta az esemény, vélte Katalin. Az idén a szombaton öt önkor­mányzat állított ki. A házigazda Füzesabony sátra különdíjas lett, mint a mezőszemereiek bemu­tatkozó helye. Eló'bbiek Füzesa­bony múltját és jelenét mutatták be egyszerre, a szemereiek pedig népviseletben kínálták egész nap a görhét és a buktát. Valamennyi kiállító kitett magáért, éhesen, élmények nélkül senki sem távo­zott a füzesabonyi Ifjúsági Park­ból. Az abonyiaknál kapros-tú­rós lepényt, a besenyőtelkiek sát­rában rétest kóstolhattak a ren­dezvényre kilátogatok. Ott volt a szihalmi önkormányzat a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesülettel, de az egerfarmosi- ak is megmutatták magukat. A sátorok közötti szépségver­senyt nem először nyerte a Fü­zesabonyi Kertbarátkor Egyesü­let, amelynek tagjai ügyelnek ar­ra, hogy az általuk kínált ételek ne csak ízletesek, hanem szemet gyönyörködtetőek is legyenek. Meghirdették a Járás hang­ja versenyt is. A hat jelentkező a nagyszínpadon kapott bemutat­kozási lehetőséget AJárás hang­ja 2016-ban a szihalmi Pecsmány Péter lett, aki a Mozart musical­ből adta elő a Zene az vagyok én című dalt. A programban 18 fellé­pő váltotta egymást a színpadon. S nekik legalább ezren tapsoltak.- Amikor az első expót meg­rendeztük 2010-ben, akkor az volt a célom, hogy legyen egy olyan lehetőség, ahol a civilek az értékeiket meg tudják mutatni. Azt hiszem, elértük a célkitűzé­sünket - összegzett Galyasné Dó­sa Katalin a jó hangulatú rendez­vény végén a Hírlapnak. Szezonnyitó Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu • • Ü lünk a megye kedvelt fürdőhelye melletti, szépen felújított ét­teremben. Még nem kezdődött el a szezon, de azért feltűnik, hogy dél körül csak egy család üldögél a tágas helyen. Pohár sört kérünk, s mivel nincs nagy forgalom, a tulajdonos ráérősen szó­ba elegyedik velünk. Dicsérjük az ízlésesen rendbe tett helyet, s ő fá­radtan bólogat: - Rengeteg pénz, energia ez, de hogy megtérül-e vala­ha, azt nem tudom. Bátorítóan biztatjuk: - Nyugalom, csak most kezdődik a szezon. Tolongani fognak a népek. - Meglehet - vakarja meg a feje búb­ját, csakhogy égen-földön nem Folyto TI kapok embert. Se szakácsot, se hirdetek, de alig felszolgálót. Folyamatosan hir­„ detek, de épphogy akad jelent­akad jelentkező. kező. Többnyire képzetlen fia­talok, fogalmuk sincs a vendég­látásról. Nem tudnak egy tányér ételt se tisztességesen a vendég elé tenni. Amikora fizetésről esik szó, hanyatt-homlok menekülnek.- Ma meg kell fizetni a jó szakembert, különben Ausztriába, Svájcba, Angliába szegődnek el, háromszoros bérért - jegyezzük meg, s az arcvonásain látjuk, ezzel ő is tisztában van. Ám azt is tud­ja, a korszerűsítésre felvett kölcsönöket valamiből fizetni kellene. Az utolsó korty sörnél jön a mentő ötlet: - Itt a tanév vége, sok diák keres nyári munkát. Ők áthidalják a munkaerőhiányt - mon­dom, de meg is bánom a fecsegést, mert eszembe jut az a két tava­lyi gimnazista lány, akik a vakáció jó részét lángossütéssel töltöt­ték. A kánikulában reggeltől este nyolcig izzadtak a forró olajos lá­basok mellett 5-600 forintos órabérért. Még néhány hét és indul a szezon. Úgy sejtem, idén is sokan úsz­nak majd a verejtékben. Nem kizárólag a hőség miatt. Vőfély ment el a lányos házba OSTOROS Ropták a táncot szom­baton a Rédei Miklós Közössé­gi Házban a vendégek, köztük a falu polgármestere, Böjt Lász­ló. Mintha igazi lagziba csöppen­tünk volna, pedig hagyományőr­ző program részesei lehettünk. Szekszárdi Lajosné, az Ostoro- si Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub vezetője elmondta: először hirdették meg a lakodalmast.- Lagzinak hívták egykor, s kü­lön tartották a vőlegényes, illet­ve a menyasszonyos háznál. Azt csináltuk most is, hogy a vőlegé­nyes ház a Rédeiben, a menyasz- szonyos a tájházban volt. Oda jött a násznép zenével, és kikérték a menyasszonyt - mesélte. A vőfélyt Mónosbélből „impor­tálták”, aki az ottani testvérklub­juk vezetőjének unokája. A helyi iskolából kapták a kis menyasz- szonyt, a vőlegényt és a kísérő­lányt. A lagziba Novajról is hív­tak vendégeket S.S. Hagyomány szerint rendezték meg az ostorosi lagzit Különleges kiállítás, amely témájával fölszabadította a bennünk élő, velünk született üzeneteket Tüzes védelemmel a természetes vizeinkért EGER „Vízvédő tündéridéző mo­tívumok” címmel nyílt meg szombaton, idén már kilenced­szer az Országos Zománcművé­szeti Biennálé, amelynek az Eg­ri Kulturális és Művészeti Köz­pont (EKMK) Templom Galéri­ája ad otthont. Az eseményen szakmai megnyitót tartott Ká- tai Mihály Munkácsy-díjas fes­tőművész, aki úgy véli, a gyer­mekek azok, akik ösztönös mó­don éreznek rá a mese és a tűz­zománc együttes szépségeire. Kovács Katalin, az EKMK igaz­gatója köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, a szerezők célja a biennálé útnak indításával az, hogy az alkotók találkozhassa­nak és megismerhessék egy­mást. A biennálé mára a szak­ma egyik legrangosabb rendez­vénye lett. Az idei Országos Tűz­zománc Biennálé programját összekapcsolta a világot érzéke­nyen érintő nagy emberi prob­lémával, a vizek, vizeink sorsá­nak kérdéseivel. Mítoszok nyel­vére fordították ezt az aktuális gondolatsort. A program alapja az Egri Kul­turális és Művészeti Központ Forrás zománcműhelyében elin­dított gondolati hajó útjával kez­dődött. Ezen a hajón valameny- nyi alkotó helyet foglalt és meg­tervezte az útját, a képét. Min­denki a maga nevében egy-egy kedvenc mitológiai lényét jele­nítette meg. Idővel egyre töb­A hajó belsejében láthatók a számos helyről érkezett alkotások ben jelentkeztek erre az utazás­ra és a hajó növekedett. Ebből is adódott, hogy a kiállító tér egy templom hajója, amelyben hajó­installációt készítve fehér és fe­kete sárkányok kíséretében mu­tatják be az alkotásokat. Ezzel a különleges installációval emel­ve ki a téma fontosságát. A hajón foglalnak helyet az or­szág 24 településéről, 34 közös­ségből érkezett alkotók művei. A 366 alkotással - mely a szö­kőévek napjainak számát idé­zi - 433 alkotó utazik együtt. Egyéb kiegészítések - sárká­nyok, festett kazettás mennye­zetek átiratai -, illetve a zsűri­tagok zománcmunkái kapnak még helyet a térben. A tűzzománc tiszta, ősi tech­nikáit használva, olyan alkotá­sok születtek az ország külön­böző zománcműhelyeiben, ame­lyeken látszik, hogy a téma kí­nálta legendák és mítoszok fel­szabadították a gyerekekben, a fiatalokban azokat a mélysége­ket, melyek ősidőktől az embe­ri lélekben szunnyadnak.- Több lett végül is ez egy egy­szerű kiállításnál, mert ha foly­tatjuk - márpedig folytatjuk - ezt az utat művészi program­jainkkal, akkor érzékenyebb, a mesék, legendák valóságát megragadó gondolati, és érzel­mi úton hajózhatunk tovább SE­LYEM-SÁR HAJÓNKON - vall­ják a szervezők. M. A. \ 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents