Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-21 / 118. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. MÁJUS 21., SZOMBAT HIRDETÉS Nem riportot, könyvet kelle­ne írni a Marján család éle­téről. Erre a következtetés­re jutottunk, miután egy szép délelőttöt töltöttünk a minap az egri Marján cuk­rászdában. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu A város egyik méltán elis­mert vendéglátóhelyén, az alapí­tóval, Marján Sándorral és fiával ültünk le beszélgetni múltról, je­lenről, jövőről. Egyelőre azon­ban maradjunk a papa múltjá­nál, mert az több, mint kalandos. Idősebb Marján Sándor az elő­dökről szólva azt mondja, nekik köszönhet mindent. Anyai ágon a nagypapa a budapesti Gerbaud cukrászdában tanulta meg szak­ma összes fortélyát, majd az ötve­nes évek elején saját cukrászdát nyitott a Rottenbiller utcában. Az államosításkor minden elveszett, így a papa jobb híján egy keleti csemegéket gyártó kis üzletet nyitott a Johbágy utcában. E csa­lád négy gyermeke kivétel nélkül az „édes” mesterséget választotta hivatásul. Apai ágon a debreceni papa a pék szakmában szerzett magának tekintélyt. Az ötvenes évek üldöztetése elől azonban ő sem menekülhetett. Börtön, ül­döztetés várt rá, amikoris 1955- ben egy régi ismerős segítségé­vel került Sírokra, majd Verpelét- re az akkori sütőipari vállalat al­kalmazottjaként, zennégy éves Sándor fiát 1959-ben ál­lította pálya- választás elé. A budapesti élelmi­Az értékeket a gyerekek viszik tovább Marján Sándor egy éve dön­tött úgy, visszafog a tempó­ból és gyermekeire, Sándor­ra és Tündérre bízza a cukrász­da vezetését. Ezt jó szívvel te­hette, hiszen mindketten vér­beli, képzett, sikeres vendég­látósok, akik számos orszá­gos szakmai elismerést vívtak ki maguknak. Természetesen a papa rendszeresen benéz az üzletbe, hogy ellenőrizze, rend­szeripari technikum volt a fiú álma, azonban származása mi­att elutasították. Egy év elteltével azonban már Egerben a Hungar Hotels kötelékében cukrászta­nulóként szorgoskodik, méghoz­zá kiváló mesterek mellett, pél­dás szorgalommal és tehetség­gel. 1963-ban már negyed évente rendszeresen 500 forinttal jutal­mazzák kiemelkedő munkáját. Ez akkoriban tekintélyes sum­ma volt.- Jól emlékszem a tanuló évek­re. Két nap iskola, a többi gyakor­lat, kitűnő mesterek és óriási fe­gyelem mellett. Gyakran hajnal­tól éjfélig tartott a munka. A har­madik évben mindent tudtunk a szakmáról. Ekkor jött a hír Pest­ről, hogy a nagypapa halála mi­att az üzletét át kell vennem. A cégemtől emiatt „önkényes ki­lépőként” távoztam, ami akko­riban szörnyű követ­kezményekkel járt, hiszen ilyen „útle­véllel” jó ideig se­hol nem alkalmaz­tak. Pesten nem sokáig időztem, mivel egy bo­bén mennek-e a dolgok. Szi­gorú szabályai vannak, amiből nem enged: elsőosztályú, ter­mészetes alapanyagok, precíz munka, pontos, lelkiismeretes munkatársak. A remek, össze­szokott csapat nem hibázhat. Ezt Marján Sándornak köszön­hetik, akinek ezúttal kívánnak velünk együtt nagyon boldog születésnapot és hosszú, bé­kés, életet. hém rokonunk jóvoltából a csa­ládi bolt „elúszott”. Irány vissza Verpelét, apám mellé a pékség­be. Tizennyolc éves koromban kerestek meg azzal, hogy vállal­jam a Parádfürdői SZOT-üdülő cukrász-részlegének vezetését. Akkoriban hatalmas élet folyt ott. Naponta többször fordultak a budapesti buszok, tele turistá­val. Emlékszem olyan Pünkösd­re, amikor 120 kiló fagyit ad­tunk el. Imádtam ott dolgozni, és nagyon megbecsültek. Ekkor ál­lított be (1964-ben) egy szép na­pon két úri ember (A Park Szál­ló igazgatója és helyettese) az­zal az ajánlattal, hogy Egerben a helyem, ahol hamarosan nyílik a Dobos cukrászda. Nehéz dön­tés volt, hiszen Parádfürdőn re­mekül éreztem magam, ám szü­leim tanácsára elvállaltam a fel­adatot - emlékszik Sándor. 1965. május 10-én nyitott meg Egerben a Dobos cukrászda. Nem kisebb emberek vezették a csapatot, mint Tőzsér Sán­dor, nemzetközi mestercuk­rász, illetve Kis Péter kara- mell-mester. Egy év eltelté­vel a Hungar Hotels hazai üzletei kö­zül a legeredményesebb helynek bizonyult. A Dobos színvonala ekkor a pesti Gerbaudéval vete­kedett. Sándor emlékei szerint a Dobos aranykora volt ez, s ezt az idősebb egriek is megerősíthe­tik. Tíz év után távozott a csapat­ból Marján papa, hogy a vendég­látás más területein is bizonyít­son. Először Verpeléten vitt egy melegkonyhás éttermet, majd Szilvásváradra hívták, hogy vál­lalja el a Lipicai étterem vezeté­sét. Itt akkoriban szinte minden olyan befolyásos ember megfor­dult, aki számított valamit a ha­zai és a nemzetközi életben. Ezt követően hét évet dolgozott pro- tokoll-főnökként a megyeházán, majd egy kis kitérő után 1983- tól a legendás Vadászkürt étte­rem vezetését vállalta el. Itt már a család is bekapcsolódott a ven­déglátásba. Sándor fia és Tünde lánya már ekkor besegítettek a teendőkbe, nem beszélve a fele­ségéről, Ilonkáról, aki évtizede­ken át a biztos hátteret nyújtotta nemcsak a családnak, hanem a különböző vállalkozásoknak is. Marjánék nagy reményeket fűz­tek a Vadászkürthöz, azonban ezt az álmot fel kellett adniuk. A mai Marján cukrászdát 1998 márciusától vezeti a papa, kez­detben bérlőként, mára tulajdo­nosként. Meséli, hogy az épület korábban évekig üre­sen állt, így ren­geteg pénzt és energiát kellett beleölni, amíg elnyerte mai W rangját és szín­vonalát. Sándor es gyermekei, Tünde és Sándor, az egriek örömére, mindent tudnak az édes szakmáról A _______‘ * ^ . Ér dekes épületet látott? Szokatlan házat fedezett fel környezetében? Fotózza le, küldje el nekünk a képet a heol@heol.hu ra! Bemutatjuk. A hét épülete: az egerfarmosi római katolikus templom EGERFARMOS A legkorábbi egy- hajós templomot a XIII. század második felében építették ro­mán stílusban a településen - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Le­véltár nyugalmazott igazgatója. A XVIII—XIX. században többször átépítették az imaházat, majd kibővítették azt. A templom fák­kal körülvett dombon áll. Hom­lokzatán rizalitosan előrelépő to­rony található, barokk stílusú ka­puzata fölött a Brezovay-címer látható. A XVIII. századi barokk templom homlokzatát, a tornyát és az oldalhomlokzatokat a XIX. Az egerfarmosi jff* oltalomházat a közelmúltban újították fel század végén neogótikus stílus­ban részben átépítették. A ba­rokk torony körben félkörös ha­rangablakokkal látható, négyé­lű bádogsisakkal fedett. A temp­lom hajója porosz süveggel, a to­rony alatti tér lapos csehsüveg- gel ellátott. A templom bejára­tánál két pilléren nyugvó, mell- védes kórus fellelhető. A félkör­íves diadalív két oldalán barokk kori szoborfülkék találhatók. Az egyenes záródású szentély két lépcsővel kiemelkedik - tá­jékoztatott a szakember. Az épü­letet nemrégiben okkersárgáről fehérre festették. V. M. pölmácsolna, fordítana ] Markot Csenge Törökszentmikiőson érettségizett, majd Szolnokon, a főiskolán idegenforgalmi szakmenedzseri képesítést szerzett. A 23 éves hölgy jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola elsőéves hall­gatója anglisztika szakirányon. Szabadidejét szívesen tölti barátai­val, filmet, sorozatokat néz. Tanulmányai befejeztével a tolmácso­lás, a fordítás lehet a hivatása. Az idegenforgalom felé is kacsingat. Te ts szeretne! a Hét lanya lenni? Ha mar elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a heol@heol.hu e-mail-címen! A HÉT KÉRDÉSE Megölelte már ma a gyerekét? Amerikában 1944-ben elvégez­tek egy kísérletet. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerme­keknek elegendő-e csupán csak a fizikai törődés. A csecsemőket rendszeresen etették, fürdették, tisztán, jó körülmények között tar­tották, azonban a gondozók nem beszéltek hozzájuk, nem moso­lyogtak rájuk, nem ölelték, puszil­ták meg őket. A kísérletben részt vevő csecsemők fele négy hó­nap után meghalt, a többiek va­lamivel később, nevelőszülőknél hunytak el. Ha csak egy rövid időt is tölt sze- retethiányban és zord körülmé­nyek között a gyermek, már az is egy életre megváltoztat ben­ne sok mindent, többek között az agyi működését. Mindenkinek, de különösen a csecsemőknek, kisgyermekeknek nagy szüksé­gük van az érintésre és a kommu­nikációra. A kérdés, milyen gyak­ran öleljünk (már ha van erre egy­általán szabály)? „Napi négy ölelés a túléléshez kell, nyolc a megmaradáshoz és tizenkettő a fejlődéshez” - mond­ja Virginia Satir amerikai író, pszi- choterapeuta. „Fejezzük ki szere- tetünket minél többször egymás iránt! Az ölelések, a puszik, a ba­busgatás, a dajkálgatás, az ölelés mind-mind ennek módjai. Fejez­zük ki minél többször a szerete- tünket és nemcsak gyermekünk­nek, hanem a számunkra fontos személyeknek is” - ajánlja. Ölelést adni és kapni nem csak jó érzés, de sokat tehetünk vele az egészségünkért is. Egy 20 má­sodperces ölelés képes csökken­teni a stressz káros hatását, meg­akadályozza a vérnyomás-emel­kedést és a szívfrekvencia növe­kedést. Elűzi a magányérzetet, le­győzi a félelmet, növeli az önbe­csülést, csökkenti a feszültséget. Mindegy, hogy kitől kapjuk az öle­lést, házastársunktól, barátunk­tól, kollégától, az érintést a köz­ponti idegrendszer jutalmazási központja dolgozza fel, így nagy hatással van az emberi psziché­re, ezért tölt el bennünket öröm­mel. Ennek ellenére az emberek egyharmada nem kap ölelést na­ponta! Néhány meglepő eredmény, mi­lyen fontos a megfelelő testi kon­taktus gyermekkorban. Megfi­gyelték, hogy azok a gyermekek, akik ölelés nélkül nőnek fel, ké­sőbb tanulnak megjárni, beszél­ni, olvasni, sőt, még a növésben is megállhatnak. (Forrás: csalad.hu) » <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents