Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-07 / 81. szám

2016. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Alexandra Krétán töltötte gyakorlatát szobalányként Korfu után hazatért KORFU, EGER A megyeszék­helyi Németh Alexandra szakmai gyakorlatát Krétán végezte, majd három ide­genforgalmi idényben Kor­fun dolgozott vendéglátós­ként. Beleszeretett Görög­országba, ám végleg hazája mellett kötelezte el magát. Verebélyi Mára verebelyi.marta@gmail.com- Miért Görögországra esett a választása?- Nagynéném tizenöt éve kint él, ott alapított családot. Sokat jártam hozzá, s nagyon megtetszett az ország, a kultú­ra, az emberek mosolygós és laza mentalitása. Az Eszterhá- zy Károly Főiskolán turizmus­vendéglátás szakon végzett ta­nulmányaim során szüksé­gem volt szakmai gyakorlat­ra. Mindenképp ott szerettem volna végezni. Először a gya­korlatom vezérelt ki: Krétán voltam szobalány. A követke­ző három évben is Görögor­szágban dolgoztam. Az évek alatt minél több tapasztalatot akartam szerezni a vendéglá­tásban. A rá következő évek­ben Erasmus-ösztöndíjjal ju­tottam ki Korfura, ott dolgoz­tam felszolgálóként, s egy lát­ványkonyhán konyhai kisegí­tőként.- Szerette a kintlétet?- Igen. A gyönyörű tájon kí­vül számos külföldi fiatal volt kint. Lengyelek, románok, oroszok, ukránok - sokukkal összebarátkoztam.- Mi volt a benyomása az or­szágról és az ott élőkről?- A tenger és a tájak nagyon szépek arrafelé, s nagyon ked­vesek a görögországiak. Ami nehézséget okozott, Jbgy kezdetben kevésbé adtam kommunikál­Szandi, az igazi lokalpatriota Alexandra (24) Egerben nőtt fel, s a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolába (a 4-esbe) járt, majd a Dobó István Gim­náziumban érettségizett spe­ciális angolosként. Később az Eszterházy Károly Főisko­lán abszolvált turizmus-ven­déglátás szakon, s már csak az egyik nyelvvizsgája hiány­zik ahhoz, hogy megkapja ni a görögökkel, mivel angolul nem beszéltek jól, s én még akkor görögül nem tudtam. További negatívum, hogy a főnökség cserélődött Korfun, ezért mindig mást vár­tak el a beosztottak tói. Nehéz volt ki­igazodni rajtuk.- Nehéz volt megtanul­nia görö­gül?- Angolul és németül tanultam korábban, s azt tapasztaltam, hogy azok a nyelvek, amelyek nem tetszenek, nem ragadnak rám. így jártam a némettel: . nem tudtam tisztességesen elsajátítani, hiába tanultam nyolc évig. A göröggel másképp voltam: mi vei nagyon megtet­szett, úgy szívtam magamba, mint a szivacs. Nem jár­tam tanárhoz, magamtól tanul­tam, s a gö rög baráta­im is sokat oklevelét. A fiatal értékesí­tési menedzser szabadidejé­ben szívesen bowlingozik, ke­rékpározik, túrázik és mozi­ba jár. Leginkább a vígjáté­kokat és a romantikus filme­ket kedveli. Alexandra végleg Magyarország mellett dön­tött, ám 2016 nyarán egy szezont még lehet, hogy Gö­rögországban dolgozik majd. segítettek. Mindent megértek, de tőmondatokban beszélek egyelőre. Olvasni is nagyon jól tudom a görögöt, de az íráson még van mit csiszolnom. Mi­vel még a keménykötésű diplomát nyelv­vizsga híján nem kaptam kézhez, meg fogok tanulni ren­desen görögül. Két nyelvvizsgát kell le­tennem, még szüksé­gem lesz egy szakmai gö­rög nyelvvizsgára.- Volt honvágya?- Persze. Az első egy-két hónap különösen nehéz volt, nagyon hiányoztak a szerette­im és a barátaim, de rendsze­resen beszéltem ve­lük Skype-on.- Mi a véleménye a görög gasztro­nómiáról?- Nagyon fi­nomak az éte­leik, az én kedvencem a tzatziki. Sokan hü­lyének is néznek, ugyanis ké­pes vagyok magában is enni. Imádom! A tzatziki és a gyros is teljesen más - sokkal finomabb - kint, mint ahogyan nálunk a gyors- éttermekben készítik.- Mivel foglalkozott kint sza­badidejében?- Napi 8 órát dolgoztam, s két szabadnapom volt heten­te, így tudtam pihenni: napoz­tam, fürödtem, felfedeztem a környéket, a belvárosban ká­véztam, bowlingozni jártunk.- Tartja a kapcsolatot volt gö­rög munkatársaival?- Igen. Korfura második ott­honomként tekintek, hetente beszélek az ottani barátaim­mal.- Görögországból hazaköltö­zött Egerbe. Most mivel foglal­kozik?- Amikor 2014-ben haza­jöttem, kaptam recepciós ál­lást a főiskolához tartozó Ho­tel Esteiiában. Majd 2015-ben ugyanott értékesítési mene­dzseri munkakört ajánlottak. Most is ott dolgozom. A turiz­mus szakosok ma már ott vég­zik a gyakorlatukat, velük fog­lalkozom. A leveleket és a fog­lalásokat kezelem még.- Vonna párhuzamot Magyar- ország és Görögország között?- A görögök sem állnak job­ban anyagilag, mint mi. Ám Görögországban szabadabb­nak éreztem magamat. Mind­azonáltal nagyon ragaszko­dom a hazámhoz.- Hosszú távon Magyarorszá­gon vagy külhonban képzeli el az életét?- Mindenképp itthon. Itt él a családom, sok barátom - na­gyon kötődöm hozzájuk. Nem tudom máshol elképzelni az életem, szeretem Egert is. Történelmi lépték Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu Idő kell ahhoz, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. A hét első napjával szép csendben elmúlt április 4. Voltak idők, amikor plakátokon öles betűk hirdették a jelszót: „Éljen, áp­rilis 4.!” Akik felnőttek voltunk már az előző rendszerben, körítésektől mentesen úgy tanultuk, hogy 1945-ös felszabadulá­sunkat ünnepeljük e napon. A kérdőjelek a felszabadulásnak ne­vezett világháborús végkifejlet kapcsán csak a pártállami rendszer végső szakaszában jelentek meg, s ekkor íródott át sokak fejében az eseményeket fogalmilag meghatározó szó is megszállásra. Április negyedikének a szép csendben való elmúlásával össze­függésben kereste meg szer­kesztőségünket a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szö­vetségének megyei elnöke. A háborút 16 évesen megjárt nyugalmazott ezredes nem csak ezt a csendességet nehezményezte, hanem azt is, hogy míg éppen az évforduló előtti napokban kiállítás nyílt a Szovjetuni­óba elhurcolt áldozatok emlékére, szó sem esett azokról, akik a német fasizmus ellen harcoltak az utolsó európai háborús napig. Pedig az áldozat kifejezés nem ismeri sem a politikai bal- vagy jobboldalt, nem tesz különbséget vallások, nemzeti kisebbségek között. Nem lenne szabad utólag sem cezúrát vonni. Megválaszolni a 86 éves antifasiszta vezető kérdéseit nem nagyon lehet. Aki átélte, hogy nála egy évvel idősebb barátját a szeme láttára lelövik a nyilasok, nem nyugodna meg olyan vá­lasztól, amit adhatnánk neki. Történelmi léptékben idő kell ah­hoz, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Ám, ő szeretné meg­élni a háború lezárásának olyan ünnepét, amelyen a szervezők nem szelektálnak nyugati és keleti frontok áldozatai között. Durván válaszolt az oroszlánmaszkos EGER Csoportosan elkövetett ga­rázdaság bűntettével vádolja az Egri Járási és Nyomozó Ügyész­ség azt a négy fiatalt, akik egy átmulatott éjszaka zárásaként randalíroztak a város utcáin. A most elkészült vádiratról dr. Szalóki Zoltán megyei főügyész tájékoztatta szerdán a Hírlapot. Három húsz év kö­rüli ifjú és fiatalkorú társuk 2014. szepm- ber 8-án éjjel egy pa­takparti sörözőbeli italozás után hajnal­ban hazafelé tartottak. Egy zár­va lévő pizzériánál a cég ételki­szállító kocsiját fel akarták borí­tani, de a járművet nem rögzítet­ték kézifékkel, ezért hátrame­netben elgurult. Ez annyira fel­bőszítette egyiküket, hogy ököl­lel bezúzta egy közelben parko­ló autó hátsó szélvédőjét. Hama­rosan összefutottak négy másik fiúval. Utóbbiak közül az egyik ráförmedt az oroszlánmaszkos, testén papírdobozt viselő má­sodrendű vádlottra: „Gyerünk, Overdose, gyerünk!” A tréfás beszólást nem vette jó néven az elsőrendű terhelt, aki felrúgta a kiabálót, majd a duhajkodók a sértett cimboráit is megtámad­ták. Az egyiknek az orrába kö­nyököltek, a másiknak kiütöt­tek egy darabot egy elülső fogá­ból, a harmadiknak maradandó fogyatékossággal gyógyuló fog­törést, agyrázkódást, kétszeres állkapocscsonttörést okoztak. A vádható­ság szerint a ki­hívóan erősza­kos magatartá­suk alkalmas voít másokban riadalom keltésére. Az ügyész­ség a négy fiatalt csoportosan elkövetett garázdaság, közülük egyeseket maradandó fogyaté­kosságot okozó súlyos testi sér­tés bűntettével, könnyű testi sér­tés, s kisebb kárt okozó rongálás vétségével vádolja. Indítványoz­za, hogy a bíróság a fiatalkorú elsőrendű vádlottra felfüggesz­tett fogházbüntetést szabjon ki, a másod- és negyedrendű terhel­tet felfüggesztett börtönnel sújt­sa, a harmadrendűnél pénzbün­tetés legyen a szankció. Rendel­je el a 3 vádlott pártfogó felügye­letét is a próbaidő alatt. Sz. Z. A beszólást nem vették jó néven. Kertmozi: vitatják a helyválasztást EGER „A Népkert nem lett volna jobb? Vagy a volt fagyikert a Fe­hérszarvas mellett”. Érvek, el­lenérvek: Berényi Tamás arról is beszélt, hogy az eddigi Kert­mozi milyen gondokkal nézett szembe. Ilyen volt - ahogy már arról szóltunk - a Kertmozi kör­nyéki lakosok elégedetlensége, a folyóvíz hiánya, a korlátozott büfékínálat és az, hogy csak mobil illemhelységek álltak rendelkezésre. Gyakorta előfor­dult, hogy a napközben a terü­leten parkolók a vetítésre is ott maradtak, zavarva az élményt. Cikkünk nyomán az egrina- pok.hu is megfogalmazta ál­láspontját. Szerintük a Szép- asszony-völgy esti szórakozási lehetőségeinek bővítése is nyo­mós ok lehetett a döntésnél. Mint a kommentelők többsége, ők is fájlalják, hogy a távolság miatt a családosok nehezebben kelnek majd útra, főleg akkor, ha az utat gyalog kell megten­niük. Sajnálják, hogy megszű­nik az eddigi Kertmozi „kerti parti” hangulata. Egy dolog már egészen biz­tos: június elején új helyén kezdi a nyári szezont a Kert­mozi. A változás csak onnantól lesz mérhető. Azt is kíváncsian várjuk, mi lesz a sokaknak oly kedves belvárosi Kertmozi sor­sa, hiszen a reakciókból egyér­telműen látszik, milyen fontos a mozi az egriek számára. J. H. A modern öltözeteket a népművészet elemeivel díszíti a tervező Díjnyertes alkotások ruhákból EGER Április végéig tekinthető­ek meg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban Erdész Judit Mária Kodály Zoltán-dí- jas ruhatervező, népi iparmű­vész, a Népművészet Mesteré­nek díjnyertes alkotásai. A kiállítás hétfői megnyitóján az alkotót - akinek a munkássá­ga már felkerült az Unesco szel­lemi kulturális örökségeinek a listájára is - V. Szalontay Judit néprajzkutató, Móra Ferenc-dí- jas, címzetes múzeumigazga­tó méltatta. Elmondta: az 1970- es években ismerkedett meg Erdész Judit Máriával, akivel együtt tanulták meg a szakma alapjait dr. Fél Edit néprajztu­dóstól. Ahogy fogalmazott: „hal­hallatlan elhivatottságról vallanak a most kiállított darabok” latlan elhivatottságról vallanak a most kiállított darabok is.” Erdész Judit Mária 1945-ben született Egerben, ahol női sza­bóként tette le a mestervizsgát. Később elvégezte a népi díszí­tőművészeti hímző- és szövő­tanfolyamokat, s oktató lett mindkét szakterületen. Legnagyobb hatású tanító- mesterének Tompa Bélánét tartja, aki a népi öltözetek újra feldolgozása felé fordította a fi­gyelmét. Hatására a palóc lyuk­hímzések, a magashímzések rákerültek a ma is viselhető öl­tözékekre. A népviselet-tervező ruháit számos hazai városban, és Európa minden országában bemutatták már. SZ. E. 1 1 » L»J 1H*T41 "i

Next

/
Thumbnails
Contents