Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-06 / 80. szám
4 FÜZESABONY ÉS TÉRSÉGE 2016. ÁPRILIS 6., SZERDA Kál4(ápolna állomáson április közepéig látogatható a Lágerjárat „íme, itt a történelem” A XXI. század eszközeivel mutatja be az április 13-ig Kál-Kápolna vasútállomáson látható Lágerjárat vándorkiállítás azokat a borzalmakat, melyeket a szovjet lágerekbe elhurcoltak átéltek 1944-45-ben. KÁL-KÁPOLNA - Azért szeretnénk megmutatni a XXI. század eszközeivel azokat a borzalmakat, amelyekről ma már csak néhány túlélő tud mesélni, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami ezekkel az emberekkel megtörtént a második világháború végén. A ma élő fiataloknak mindezt látniuk kell - foglalta össze Rozsnyai Ilona, aki a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre képviseletében vett részt múlt szombaton a Lágerjárat címet viselő utazó vándorki- álltás megnyitóján Kál-Kápolna vasútállomásán. A kiállítást dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott, Morvái János káli polgármester és Vízkeleti György, a kompolti Német Önkormányzat elnöke nyitotta meg. A kormány határozata alapján lett 2015 és 2016 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve. A Lágerjárat az Emlékév időtartama alatt keresi fel mindazokat a magyarországi vasútállomásokat, amelyekről a deportálások indultak. Ennek célja, hogy az egész országot behálózó, ismeretátadó és oktató programra nyílhasson lehetőség. A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából készítette el a Lágerjárat című utazó vagonkiállítást, amely azokat a magyarországi vasútállomásokat keresi fel, ahonnan 1944 végén és 1945 elején, a Sztálini parancs alapján az összegyűjtött internáltakat a szovjet lágerek felé irányították. A Lágerjárat tulajdonképpen egy szimbólum, hiszen nem tartalmaz sem múzeumi tárgyakat,, sem pedig relikviákat. Szimbóluma az emlékezésnek és szelíd eszköze az emlékeztetésnek. A vagonban tablókon jelenik meg a kor történelmi háttere, szőveGizi néni egyike az utolsó Heves megyei túlélőknek: harminckét j hónapot töltött munkatáborban A vagonban tablókon jelenik meg a kor történelmi háttere ges formában, s fényképekkel illusztrálva.- A túlélők keveset beszélnek emlékeikről. Ők túlélni akartak - emelte ki Rozsnyai Ilona. Blaubacher lózsef tizenhét éves fiatalemberként egyike volt azoknak, akiket Kál-Ká- polnán vagoníroztak be. A Füzesabonyi Városi Televízió mikrofonja előtt így mesélt emlékeiről: Mikor odakerültünk, mindjárt széjjel választották a szakmunkásokat, kőműveseket. Mi a gyár területén maradtunk, ott dolgoztunk. Volt aki öntödében, volt aki kovácsműhelyben. Sokan szökni próbáltak, elkapták őket, vitték a büntetőlágerbe. Én az udvaron dolgoztam. Első településen, ahol voltunk nyolcvan deka kenyeret és levest kaptunk enni csak pléh tányérba, esetleg egy kis kölest, némi húst. Később bányába kerültem. 1944. augusztus 27-én jöttem haza.- Aki ott nem volt, az el sem tudja képzelni, hogy mit szenvedtünk, talán a jó Istennek köszönhetem, hogy itt lehetek maguk között. Ezt már Gizi néni, mint a Gulag egyik utolsó Heves megyei túlélője osztotta meg a Lágerjárat megnyitójára az állomáson összegyültekkel. Ő káli születésűként került a kényszermunka-táborba, harminckét hónapos szenvedés után térhetett haza.- Nagyon sokan éheztünk, nagyon sokan meghaltak, sokan éhen haltak. Volt egy nap, amikor mentem haza a lágerbe és mindenki sírt. Mondtam neki, ne sírjatok, fog még rólunk a történelem szólni. Hát íme, most itt a történelem - tette hozzá Gizi néni. A vasútállomáson egy korabeli G típusú tehervagont rendeztek be kiállítási térnek, ahol a mozgalom a művészetet és a mai technika együttesét felhasználva emlékeztet a huszadik századi történelem embertelenségeire. Az állomáshelyek helyszínein a környékre vonatkozó legfontosabb tények közléséhez máig várják azokat a szervezetek és magánszemélyek segítségét is, akik a Lágerjárat vagonkiállítás ott tartózkodása alatt rendelkezésre tudják bocsátani az 1944-49res korszak történeti dokumentumait és helytörténeti kiadványait azért, hogy a múlt ne menjen feledésbe. A vagonban ismeretátadó, oktató programmal is várták az érdeklődőket és a helyszíni tárlatvezetés mellett rendhagyó történelmi órát is tartottak. A kiállítás fontos elemei a folyamatosan futó filmek, mint például Jurkovics János és Havasi János „Idegen ég alatt” című dokumentumfilmje az Ural környéki kutatómunkáról vagy Pécsi Csaba és Pécsi Dániel „A mi Golgotánk” című emlékfilmje, illetve Havasi Dániel „PERM 36 - Az utolsó GULAG láger" című dokumentumfilmje és Bartók Csaba „Ártatlanul a Gulágon - Túlélők emlékezete” című alkotása. A vándorkiállítást április 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők délelőtt 10 és délután 5 óra között. Keresik a járás hangját A Civil Expón mutatkozhatnak majd be május végén Füzesabonyban mindazok, akik közül a rendezvényen megválasztják Füzesabony Járás Hangját. A pályázati felhívást a Kis Bocs Baba-Mama Közhasznú egyesület tette közzé a napokban.Tehetséges zenészek, előadók jelentkezését várják május másodikéig a gadoka6@t-online.hu címre, olyanokét, akik szívesen fel is lépnének a május 21-re, a városi ifjúsági parkba meghirdetett Civil Expón. Az egyesület egyébként arra is biztatja a környéken élőket, hogy tervezzenek lógót a szervezetnek. A terveket június 30-ig várják. G. R. Tavaszköszöntő hangverseny MEZŐTÁRKÁN Nyolcadszor rendezik meg Mezőtárkány- ban a hagyományos Tavaszköszöntő Hangversenyt, melynek ezúttal Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a fővédnöke. Az április 9-re, szombatra tervezett koncertet a katolikus templomban tartják. Az ingyenes koncertet az önkormányzat a Mező- tárkány Művelődéséért Köz- alapítvánnyal közösen rendezi meg. A délután öt órakor kezdődő templomi hangversenyen Mészáros János Erik lép fel. G. R. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! elsősorban a Füzesabonyban és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/376-3035-ös telefonszámot hétköznapokon! 0. A Magyarok a világ nyolcezresein expedíció tagjai a napokban tértek vissza a tengerentúlról Amerikából jöttek, játékfilmre készülnek MEZOSZEMERE A napokban tért vissza Észak-Amerikából a me- zőszemerén élő Kollár Lajos, aki a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció tagjaként Mécs László hegymászótársával utazott a tengerentúlra, az ottani magyar szervezetek meghívására. Tizenkét városban tizenhét előadást tartottak. New York, Cleveland, Hamilton, Torontó, Ottawa, Calgary, Edmonton, Minneapolis, Salt Lake City, San Francisco, Los Angeles: 26 nap alatt volt, ahol több előadást, filmvetítést, beszélgetést vezetett a két hegymászó.- Szívet melengető érzés volt érezni, hogy a kinti magyar szervezetek, akik között azért nem mindig teljes az összhang a meghívásunk, az utunk szervezése okán mennyire össze- kovácsolódtak - osztotta meg Kollár Lajos, aki elárulta, hogy a kinn élő magyarok mellett amerikaiak, kanadaiak is éppúgy érdeklődtek az expedícióról szóló filmek, előadások iránt. Vetítették a Hópárduc talpra áll című, Erőss Zsoltról szóló mozit, de többnyire a“ Magyarok a világ nyolcezresein“ című, az expedíciók történetét feldolgozó film iránt volt nagy érdeklődés. Sőt épp az érdeklődés miatt két angol nyelvű előadást is prezentáltak Mécs Lászlóval. Kollár Lajos. Az amerikai út után sem unatkozik- Ha nem is meglepő, de mindig jóleső, hogy világszerte ismernek bennünket, s nem csak a magyar közösség kíváncsi a 2003-tól 2013-ig tartó sikeres tíz év történéseire - tette hozzá. A Himalája-expedíciók mellett természetesen a Mozdulj! programról, az itthon zajló rendhagyó földrajzóra-sorozat tartalmáról is beszéltek amerikai hallgatóságuknak. S, hogy a sokezer mérföl- des amerikai kalandot követően milyen tervei vannak most Kollár Lajosnak? Természetesen ezt is elárulta a Hírlapnak:- Most egy darabig nem utaznék - mondta nevetve. - Drukkolok Klein Dávidnak, hogy sikerrel járjon az Annapurnán, s májusban megyek Gyergyó- szentmiklósra, hogy Erőss Zsoltra és Kiss Péter emlékezve túrázzunk az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, s a nagy kaland augusztusban kezdődik. Hogy mi is ez? Játékfilm készül Puszt Tibor rendezésében a Kancsendzöngán történt tragédiáról, életrajzi elemekkel és ebben a filmalkotásban Kollár Lajos és Erőss kapcsolatát is igyekeznek majd bemutatni. Augusztusban kezdik forgatni, lesznek benne eredeti képek is, de forgatnak majd Erdélyben, Nepálban, Pakisztánban, Katmanduban és a Kaukázusban is. G. R.