Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-29 / 100. szám

0 NYUGDÍJBAN 2016. ÁPRILIS 29., PÉNTEK Iskolásként kezdett itt, egy munkahelyes nyugdíjasként lép ki a Volántól Letette festékszóróját a fényező A községben élő Mizser Zol­tán április 27-én tette le a munkát a KMKK Középke- let-magyarországi Közleke­dési Központ Zrt. egri telep­helyén. Ettől a naptól kezd­ve már nem fényezi tovább az autóbuszokat. Itt is kez­dett 49 esztendeje, csak ak­kor még MÁVAUT volt a neve élete első és egyetlen mun­kahelyének. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu NOSZVAJ, EGER Előfordul, ha ma már nem is nagy gyako­risággal, hogy valaki onnan megy nyugdíjba, ahol évtize­dekkel korábban dolgozni kez­dett. Olyan is megtörténik, hogy újságcikk születik er­ről a nyugdíjba vonulásról, fő­ként, ha „vitte is valamire” a cégénél az ember: üzemveze­tő, menedzser, magas beosztá­sú potentát lett. Az azonban rit­kábban esik meg, hogy kétkezi munkás nyugdíjazásakor fel­sorakozzon a sajtó. A Noszva- jon élő, augusztus 20-án a 63. életévét betöltő Mizser Zoltán esetében sincs ugyan „média­tolongás”, de a Hírlap megke­reste az autófényező szakmun­kást, hogy meséljen a munká­val töltött 49 esztendőről, illet­ve arról, hogy miként tervezi a hamarosan beköszönő nyugdí­jas éveket.- Április 27-én letettem ugyan a munkát, de jogi érte­lemben augusztus 20-án, szü­letésem napján válók nyugdí­jassá. Most még 17 napos sza­badságomat töltöm, annak le­teltével pedig a három hóna­pos felmentési időmet. Nem­zeti ünnepünkön pedig, ami­kor betöltőm a 63. életévemet, Belépés a teherportánál. Mizser Zoltán utolsó „mun­kanapjára” érkezik a volt MÁVAUT-ból lett közlekedési központ egri telephelyére nyugdíjassá leszek - pontosítja az április 27-i nyugdíjba vonu­lásáról tudott információnkat az autófényező, mint ahogyan pontosításra szorulnak azon ismereteink is, hogy Egerben szerezte meg a szakmunkás képesítését.- A képzés első esztende­jében Gyöngyösön tanultam, mert Egerben nem volt még fényező szak. A képzés akkor még kétéves volt, utánunk tet­ték be három évre. Nem kellett kollégiumban laknom, mert kéthetente, hetente mentünk órára, beszámolóra. Amikor tanultam a fényező szakmát, még más volt a világ. Autó sem sok volt még akkor. A Volán­nál persze már voltak jármű­vek bőven. Mára viszont kuri­ózum szakma lett az enyém, bár nagy hátrány, hogy na­gyon sokba kerül megteremte­ni az eszközparkot, ha valaki „maszekban” szeretne dolgoz­ni - fogalmaz a már-már nyug­díjas szakmunkás, akivel elbe­szélgetünk kicsit a munkán kí­vüli világáról is. Azért is könnyen szót ér­tünk, mert a munkatársunk korosztályába tartozó férfival - bár más-más faluban éltek - fiatal korukban gyakorlatilag ugyanazokon a megyeszékhe­lyi szórakozóhelyeken fordul­tak meg, ugyanazokat az egri életkörülményeket tapasztal­ták. Kiderül, hogy élete nagy hobbija okán - különféle zene­karokban dobolt - még verhet­te is a ritmust kollégánk szá­mára akár egy tánciskolában, akár valamelyik falusi lagzi- ban, hiszen nem csak Noszva- jon, de más települések lako­dalmaiban is gyakran játszott az éppen aktuális zenekarával. A nosztalgiázást követően visszatérünk azért egy kicsit írásunk apropójához, a mun­kához is. Kezdjük mindjárt az­zal, hogy a cég, amelynek ka­puján tanulóként a még gyerek Mizser Zoltán belépett, sok­szor váltott - MÁVAUT, Volán Eger, Agria Volán, most pedig KMKK Középkelet-magyar- országi Közlekedési Központ -, de munkahelyként mégis csak mindig ugyanaz maradt. A munka sémája is ugyanaz: a lakatosok, az autószerelők fel­újítják a járműveket, a fénye­zők pedig a „festésre” előbb előkészítik, majd fényezik.- Négytagú brigád--most a miénk. Mindig jól elvoltunk együtt. A brigádtalálkozók ré­gen is voltak, most is gyakran tartunk. Összeadjuk a pénzt, vásárolunk húst és egy kis bu­lit csinálunk. Sarudon a válla­lati üdülőben, de az az én pin­cémnél is össze-összejövünk - fogalmaz Zoltán, akitől azt is tudakoljuk, volt-e olyan, hogy megfordult a fejében a mun­kahelyváltás. Válasza szerint csábítás előfordult párszor. - Volt, hogy elhívtak a mezőgép­hez. Nem mentem, a pénz nem nagyon lett volna több, és az is benne volt a pakliban, hogy megszűnik, mint ahogyan meg is szűnt. Rátérünk végül a „legfájdal­masabbra”: a nyugdíjba vonu­lásra. Azt tudakoljuk, mivel tölti majd az idejét. Például él a régen dédelgetett tervével, hogy horgászhasson is végre?- A horgászat? Hát igen. Az unokámmal együtt, aki most hatéves, tervezem a hor­gászatot. Pesten élnek, de a szü­netben, amikor hazajön, akkor erre is lesz már időm. A kert­ben is bőven van munka. Hu­szonöt gyümölcsfám van. Mi­felénk valóban nagyon sokan lekvárt főznek a gyümölcsből. Nekem van körtefám, s pálin­kát is főzök belőle. Kár, hogy amikor egyszerű volt főzetni, pont nem termett körte, most megemelték a díjat 1700 forint­ra. A szőlőm ugyan már öreg, nem is tervezek telepíteni, de bevásároljuk a szőlőt, azokat a fajtákat amelyeket szeretnék. Természetesen minőségi szőlőt veszünk - sorolja az autófénye­ző, akitől megkérdezzük, hogy a saját, tufába vájt pincéjében melyik borból kortyol legszí­vesebben. Válasza szerint a ca­bernet sauvigfío'Ot', ügy‘általá­ban a fehér borokat szereti, azo­kat, amelyek már beértek. Megtudjuk még azt is, hogy nyulakat is tenyészt, és ma is örömmel gondozza, ápolja 25 éves gyönyörű állapotban lévő Ladáját. Elmesélte, milyennek látta a fiatal Mizser Zoltánt a lánya, Karola Kitti A Hírlap megkereste a fővá­rosban, a kormány egyik hi­vatalánál dolgozó Hegedűs- né dr. Mizser Karola Kittit, akit édesapjával kapcsola­tos gyermekkori emlékei­ről kérdeztünk. Elmondása szerint az apukája mindig nagy lelkesedéssel ment a munkába. A kollégái egy ré­sze barátként is szerepelt az életében. Sokszor hétvégén is együtt „ügyködtek” egy­más autóin. A vállalati mun­ka végeztével a papa nem egyszer éjszakába nyúlóan tevékenykedett a kis gará­zsában. Fiatal korában édes­apja aktív életet élt, hiszen nappal a munkahelyén volt, s olyan is előfordult, hogy a Kazamatából ment dolgozni. A hétvégeken pedig folytató­dott újra a munka és a szó­rakozás, együtt a zenekar­ral, amiben játszott. Fiatal korában dobolt számos es­küvőn, a dob iránti szerelem a mai napig megmaradt, há­zibulikon sokszor előkerül a dobverő. Fia, ifjabb Mizser Zoltán szobafestő mázoló kisiparos Szomolyán. Karola úgy tudja, hogy ő is a autófé­nyező szeretett volna lenni, de a papája ezt nem enged­te, mert szerinte túl veszé­lyes ez a szakma. Felesége, azaz a mama szakács, de már ő is nyugdíjas. Kértünk egy „összegző” mondatot is Karolától a nyugdíjba vonu­lás alkalmából: „Igaz, a mi apukánk nem vezérigazga­tó, csak egy egyszerű szak­munkás, de nagy-nagy szíve van, s igazán becsülettel le­dolgozta a 49 évét.” „Súgtak” nekünk az autófényezőről Internetes hírportálunkon re, s ma már korszerű fes- kaptunk információt Mi- tőkabinban, gyári minőség- zser Zoltánról. A „súgó” ben tudják festeni a sérü- szerint az általános iskola léseket. Ebben a veszélyes elvégzése után, 1967 nya- szakmában rendkívül rit- rán tanulóként vették fel ka, hogy ilyen hosszú ide- jelenlegi munkahelye jog- ig dolgozzon valaki. Mi úgy elődjéhez, a MÁVAUT-hoz. tudjuk, a cégnél nem is Akkor még hóban, fagy- volt még olyan eset, hogy ban egy nyitott színben fé- valaki az iskola utáni első nyezték az autóbuszokat. munkahelyéről 63 évesen A világ közben haladt elő- ment nyugdíjba. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! A Mátraalján döntik el, kik mehetnek az országos táncversenyre Orosz tánc, keringő, operett HEVES MEGYE Alighogy meg­tartották nótaversenyüket, má­ris a hagyományos, immár ha­todszor sorra kerülő gyöngyö­si táncversenyükre készülnek megyénk nyugdíjasai - tud­tuk meg Bujdosó SándornétóT, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége elnökétől. A meg­méretés egész Kelet-Magyaror- szágot érinti, a békéscsabai or­szágos rendezvény egyfajta elő­döntője. A mátraalji városban május 4-én rendezendő gálán arany minősítést teljesítő cso­portok utazhatnak Békéscsabá­ra. Tavaly hét együttesnek sike­rült teljesítenie ezt a szintet.- Budapesttől Csengerig 18 csoport jön Gyöngyösre. A ren­dezvény fő szponzora a város Hiesz György polgármester ve­zette önkormányzata. Támogat­ja az eseményt a megyei önkor­mányzat, Szabó Róbert, a köz­gyűlés elnöke is - fogalmazott Bujdosó Sándorné, akitől kér­tünk kis „esélylatolgatást” is.- Mezőtárkány nagyon jó, ők operettzenére táncolnak majd a Mátra Művelődési Központban. A csengeriek népi tánccal ér­keznek, míg a helyi Gyöngy Na­gyi Klub keringővei mutatko­zik be. Romantikus tánc is szo­kott lenni, egy pesti csoport pe­dig orosz tánccal kedveskedik a publikumnak - sorolta. Az év további, a május 4-i táncversenyt követő program­jairól az elnök asszony elmond­ta: július 2-án lesz a sarudi ara­tófesztivál. Hagyományai van­nak a külföldi utazásaiknak is: Konstancába június 20-án utaz­nak, Erdélybe augusztus 9-én. Mint korábban mindig, a nyugdíjasok az idei évben is aktív részesei lesznek majd az Eger Ünnepének, amit az idén szeptember 17-18-án rendez­nek meg a civilek. Az Egersza- lók-demjéni sportnapjukat szep­tember 5-én tartják. Az Idősek Világnapját szeptember 29-én együtt ünnepük. Az Országos Színjátszó Fesztivál október 14- 15-én lesz, míg a hagyományos verpeléti Ki mit tud?-ot novem­ber 12-én tartják. S. S. Katonadal­fesztiválra készülnek HEVES MEGYE Nyüt vezetőségi ülést tart május 6-án a lassan már fél évszázados múltra visz- szatekintő - csaknem ötven éve, 1968. áprilisában alakult - Fegy­veres Erők és Testületek Egri Do­bó István Nyugdíjas Klubja. Ez alkalommal intézik majd a jelentkezéseket is a soproni és az abasári kirándulásokra. Két hét­tel később, május 21-én lesz a klub következő programja: részt vesznek a XXII. Abasári Katona- és Bordal Fesztiválon. A mátra­aljai településre való utazást tel­jes mértékben önköltségesre ter­vezik. A várható költségekről, valamint az ebédről a közgyűlé­sen egyeztet majd a klubvezetés az érdeklődőkkel. S. S. Bujdosó Sándorné

Next

/
Thumbnails
Contents