Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-27 / 98. szám

2016. ÁPRILIS 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 A Hippolit-kapu helye a várban) Kürtösi Brigitta festményrestaurátor kedden kezdte a ragasztást az egri várban található falfestményen Elkezdték a leemelést meg­előző munkálatokat kedden az egri várban található Hip­polit-kapu felett lévő fres­kón,'amelyen Estei Hippo- lit püspöki címere látható. Bóna István festményresta­urátor, a Magyar Képzőmű­vészeti Egyetem egyetemi docense szerint ezzel egy „életmentő műtétet” hajta­nak végre az igen leromlott állapotú, XVI. századi alko­táson. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworl^s.hu EGER Alapos vizsgálat után el­készített restaurálási terv alap­ján és az Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédel­mi Osztály jóváhagyásával, a Nemzeti Emlékhelyek Fenn­tartható Hasznosítását elősegí­tő, 2015. évi támogatás kereté­ben elnyert hétmillió forintból elkezdődik az egri várban lévő reneszánsz freskó restaurálá­sa - tudtuk meg a Dobó István Vármúzeum művészettörténé­szétől, H. Szilasi Ágotától. A lebegő angyalok által tar­tott püspöki címer az 1500-as évek első évtizedében, Estei Hippolit püspöksége idején ké­szült. A vár középkori kapuja feletti mélyített ívzáródásban került elő az 1960-as évek ele­jén zajló, Kozák Károly által ve­zetett várásatások és várfalku­tatások során. A négyvágásos címer alapszíne kék volt, me­lyet egy függőleges és egy víz­szintes vörös vonal oszt négy részre. A jobb felső és a bal al­só mezőben egy-egy jobbra te­kintő, kiterjesztett szárnyú fe­hér sas, a másik két mezőben három-három arany liliom, a címerpajzs felett pedig egy ke­reszt és egy bíbornoki kalap látható. Az egyedülálló leletet meg­találása után restaurálták, a munkát Illés Jánosnéra bíz­ták. Állapotára folyamatosan figyeltek a szakemberek, s a konzerválási beavatkozások közül az 1988-as, Törő Rozália által végzett restaurálás volt eddig a legalaposabb. Ám a vár déli falán az időjárás viszon­tagságainak kitett történeti és művészeti értékében is rit­ka emlék állapota ismételt be­avatkozást tesz szükségessé. A munkát Bóna István vezetésé­vel Kürtösi Brigitta és Verebes Dóra festményrestaurátor mű­vészek végzik ezen a héten.- Két évvel ezelőtt állapotfel­mérést végeztünk, mely során kiderült, olyannyira veszélyez­tetett állapotban vannak ezek a falképek, hogy semmikép­pen nem tudjuk a helyszínen megőrizni őket - idézte fel a Magyar Képzőművészeti Egye­tem egyetemi docense.- Ha most nem lépünk, telje­sen elpusztul. A leválasztás is veszélyes dolog, ám olyan ez, mint minden műtét, van koc­kázata. Tehát ez tényleg egy életmentő műtét. Úgy gondol­tuk, mivel a helyszínen való konzerválást nem tudjuk vál­lalni felelősséggel, a leválasz­tást tudjuk csak megcsinálni jó minőségben, és a vármúzeum­nak is ez az igénye. Tudniillik, innen lentről nem igazán látni ezt a freskót, de ha bevisszük egy múzeumba, ahol magyará­zó szöveggel, ábrákkal állítják ki a látogatók elé, akkor tudni fogják, mi volt itt és biztonság­ban is lesz - magyárázta a ka­pu előtt állva Bóna István. ' Megtudtuk: ezen a héten a festményrestaurátorok a fali képre több réteg gézt és vász­nat ragasztanak egy nagyon erős anyaggal, ami sokkal job­ban tapad a festett felülethez, mint ahogy a festett felület ta­pad a falazathoz. Erre a vá­szonrétegre 'még felkerül egy félmerev támasztóréteget, és azzal együtt feszegetik le a fal­ról.- De ezt nem barbár feszege- tésnek kell elképzelni! - hívta fel a figyelmet a szakember. - Kocogtatással, mozgatással, rezonanciával választjuk le a falképet. Erős ütés nem fog­ja érni, csak a rezonancia vá­lasztja el a faltól. Itt vélhetően nagyon könnyű dolgunk lesz, mert ez a kép már nagyon le­kívánkozott, mondhatni csak a lélek tartja. Rekonstruálják az eredeti képet Az Estei Hippolit címerét áb­rázoló falfestmény a leválasz­tás után bekerül a vármúze­umba. A festményrestauráto­rok pedig a terveknek megfe­lelően festenek egy rekonst­rukciót a helyére, hogy a láto­gatók ne maradjanak falfest­mény nélkül. Ez olyan techni­kával készül majd, ami sok­kal időjárásállóbb, mint az eredeti. A kaput - a nevével ellen­tétben - nem Estei Hippo­lit (1479-1520) püspöksége alatt építették, hanem jóval korábban. A torony késő kö­zépkori eredetű, és a XV. szá­zad végén, XVI. század elején élt püspökről kapta a nevét, s a freskót is csak akkor fes­tették fel. A Hippolit-kapu az 1540-es évekig a vár déli fő­kapujaként funkcionált. Kérdezz-felelek Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu A jól példákkal kezdem, nehogy azzal vádoljanak, hogy azonnal rávetem magam,az újabb gumicsontra, nevezetesen a parla­mentből kitiltott újságírók ügyére. Szóval, maradjunk a jó példáknál. Emlékezetem szerint kezdő napilapos újságíróként bármilyen hivatalnoktól, politikustól kér­dezhettem. Mindig válaszoltak, legfeljebb nem mondtak igazat. Soha sehonnan nem tiltottak ki, ahol közügyekről folyt a diskur­zus, legfeljebb a sajtó jelenlétében stílust váltottak, a kocsmai szin­tű párbeszédből finomabbra hangoltak. Az Országházban ünneplő honatyákat zavarták össze. zek sorsáról. Az újságírók naponta harcot vívnak a minél gyor­sabban megszerezhető, lehetőleg autentikus forrásból érkező hí­rekért, véleményekért. Erre törekedtek a minap is, amikor épp az Országházban ünneplő honatyáinkat zavarták össze a folyosón feltett kérdéseikkel. Most azonban hiába szerették volna faggatni választott képviselőinket az MNB-s alapítványokból elszivárgóit milliárdok sorsáról, az illetlen népséget (lásd Ihdex, Népszabad­ság, HVG, Hír24 újságírói) Kövér László házelnök - válasz helyett - nemes egyszerűséggel határozatlan időre kitiltotta az épületből. Valaha a naprakész tájékoztatásban partnereink voltak a politi­kusok is. Az egykor jól működő kérdezz-felelek gépezet azonban egy jó ideje fültépően csikorog, s mint látjuk, időnként megáll (hatá­rozatlan időre). Persze tudjuk: a szabály az fontos, amit ülik betar­tani. A kitiltásnak azonban nem sok értelme volt De haszna sem­mi, az bizonyos. Nem kapott cigit, ezért ölt? Tudjuk, a napilapok, a na­gyobb internetes hírportálok információi akkor érnek va­lamit, ha frissek és arról szól­nak, ami az embereket a legin­kább érdekli. Például a közpén­HATVÄN Többen tudni vélték, hogy a fiatal férfi cigarettát kért az idős hajléktalan férfitől, aki nem adott neki, ezen összevitat­koztak,, dulakodni kezdtek, míg végül az elkövető halálra rug­dosta az áldozatát. Olyan plety­ka is szárnyra kapott, hogy a ke­gyetlenséget elkövető megpró­bálta felgyújtani áldozatát. Hogy mi is történt, azt csak a rendőr­ség tudja - tette hozzá olvasónk. Mint mondta: egy biztos a Pázsit utca és környéke a város nagyon problémás része, ahol pusztít az alkohol és a drog. Információink szerint a helyszínen voltak a tűz­oltók is, kérdésünkre, a nyomo­zás érdekeire hivatkozva nem árultak el részlteket. I. A., M. Z. Ösztönöznék a legjobbakat HEVESVEZEKÉNY Érdemes szem­fülesnek lennie a hevesvezeké- nyi fiataloknak, ugyanis a helyi önkormányzat támogatást írt ki jól tanuló vagy más területen ki­emelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak. Tóth Éva polgármes­tertől megtudtuk: a pályázat cél­ja a tanulók ösztönzése, a legki­válóbbak segítése. A díjra azok a hevesvezekényi diákok jogosul­tak, akik tanulmányaikat az ál­talános iskolákban, középisko­lákban vagy felsőfokú oktatási intézményekben folytatják, a pá­lyázati keretösszeg 100 ezer fo­rint. A pályázatokat június 20- ig lehet benyújtani személye­sen a hivatalban. Az adatlaphoz csatolni kell a 2015/2016. tanév I. és II. félévi tanulmányi értesí­tőt, a tanulmányi versenyeket el­ért eredményt igazoló okiratokat vagy más területen elért kiemel­kedő sikerekről való igazolást és a lakcím-kártyát. SZ. E. RinokkiötáiHarlekinben! A klasszikus olasz mese bábszínpadi feldolgozása, Halasi Dániel rendezésében. Gepetto fafaragó mester, egy formátlan tüskéből bábut farag, melyet Pinokkió névre keresztel. A mester meglepeté­sére egy tündér segítségével a bábu életre kel, de Pinokkiónak ha­marosan rá kell jönnie, hogy igazi kisfiúnak lenni nem is olyan köny- nyű... Magának kell bejárnia azt az utat, melynek végén a „fafejű" gyermekből igazi kisfiúvá válik. BEMUTATÓ: ÁPRILIS 29.17.00 ÓRA. MINDENKIT SOK SZERETETTEL VÁRUNK! A recski mentőállomás két gépjárművezetője a legjobbak között' Biztonságosan, gyorsan a célban RECSK, TISZAU JVÁROS Remekel tek a recski mentőállomás gép­kocsivezetői a Tiszaújváros- ban megrendezett Mentőgép­jármű-vezetők VI. Nemzetkö­zi Ügyességi és Szakmai Ver­senyén. A gyakorlati kategóri­ában első helyezést ért el Ba­logh Roland Endre, a második helyet Hágen Krisztián szerez­te meg a lengyel, cseh, ukrán és erdélyi versenyzőket is fel­vonultató mezőnyben. Mind­ketten a recski mentőállomá­son teljesítenek szolgálatot. Mint megtudtuk: a versenyen 58 induló közül sikerült a leg­előkelőbb helyeket elérniük.- Korábban még nem jelent­keztünk erre a megmérette­Büszkék lehetünk rájuk. A recski mentőállomás gépjárművezetői díjaikkal tésre, most is csak egy héttel előtte tudtuk meg, hogy mi képviselhetjük majd Heves megyét a résztvevők között. A vezetés gyakorlati részé­ben jeleskedtünk egy ügyes­séget követelő akadálypályán,^ egy új, sárga kocsival kellett teljesíteni a távot - nyilatkoz­ta lapunknak Hágen Kriszti­án, aki társával együtt már öt esztendeje dolgozik Recsken, a két autós mentőállomáson. Úgy fogalmazott: különöseb­ben nem készültek a verseny­re, hiszen egy mentőgépjár­mű-vezető élete mindennap erről szól, hogy a legjobban, legbiztonságosabban és leg­gyorsabban érjen célba. SZ. E.

Next

/
Thumbnails
Contents