Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-26 / 97. szám

J 0 A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN 2016. ÁPRILIS 26., KEDD Különleges szerződésérvénytelenségi perek a devizahiteles eljárások Még nincs jogerős határozat HEVES MEGYE A szerződésér­vénytelenségi perek speciális fajtái a devizahiteles eljárások. Országosan tízezres nagyság­rendben indultak, megyénk­ben jelenleg 210 a folyama­tos ügyek száma. A témáról dr. Tőzsér Lajost, az Egri Törvény­szék (ET) polgári kollégiumá­nak vezetőjét, dr. Gulyás Ist­ván polgári ügyszakos bírót és Hoszné dr. Nagy Tímea bírósá­gi titkárt kérdezte a Hírlap. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Kérem, adjanak rövid jogi hátteret olvasóinknak arról, miért indultak a devizahiteles eljárások. Dr. Tőzsér Lajos: - A devizahitelek­kel összefüggő perek a szerződés ér­vénytelenségi perek speciális fajtáját képviselik. Volt egy árfolyam-ingado­zás, a forint devizákhoz képest foko­zatos gyengülésével a devizaalapú köl­csönök törlesztési részletei jelentősen megemelkedtek. Ez hívta életre a de­vizahiteles pereket. Amikor fölvették e hiteleket, még körülbelül 140 forintos svájci frank árfolyammal lehetett szá­molni, ám ez később felment 180-200 forintra, vagy még magasabbra. A tör­lesztő részleteket általában forintban határozták meg, s ezek az összegek jócskán megnövekedtek. Az ügyfelek a kölcsönszerződésekben keresték a jo­gi hibát, aminek a kiküszöbölésével a megbomlott értékegyensúlyt helyre le­het hozni. A perek kétirányúak: egy­részt meg akarták szüntetni a már el­indult végrehajtási eljárásokat, s kér­ték, hogy azokat függesszék fel addig, amíg a hitelszerződések érvényességé­ről állást nem foglal a bíróság. Másrészt támadták a szerződési feltételeket, azo­kat tisztességtelennek, vagy jó erkölcs­be ütközőknek tartva.- Mekkora a devizahiteles eljárások aránya a megyében a törvényszéki elsőfokú ügyekhez képest? Dr. Tőzsér Lajos: - A megyében a folyamatban lévő elsőfokú törvényszé­ki ügyek 60 százalékát adják a deviza­hiteles eljárások. A járásbíróságainkon az arányuk kisebb, mivel a keresetet benyújtók olyan körülményekre hivat­koznak, amelyek a törvényszék elsőfo­kú hatáskörét alapítják meg. A járásbí­róságokon főként a végrehajtás-meg­szüntetési perek vannak. Az Egri Járás- bíróság a többi járásbírósághoz viszo­nyítva kiemelten terhelt, ott közel száz ilyen üggyel foglalkoznak a kollégák.- A felek különböző okok miatt tá­madják a devizahiteles szerződése­ket. Melyek a leggyakoribbak? Dr. Gulyás István: - Elöljáróban el­mondom: nagy változás ezekben a pe­rekben az, hogy időközben a jogalkal­mazás keretében is születtek a Kúria jogegységi határozataira építve olyan törvények, amelyek többféleképpen be­folyásolják az eljárásokat. Az egyolda­lú szerződésmódosítás esetén - a pénz­intézeteknek módjuk volt a szerződés­ben egyoldalúan emelni a kamatot, a költségeket - az első devizatörvény ki­mondja: vélelmezni kell, hogy e módo­sítások tisztességtelenek. A pénzinté­zetek ezt a vélelmet megdönthették per útján. Ezek a perek lezárultak. Renge­teg ilyen kereseti kérelem volt, ame­lyek már nem aktuálisak, hiszen ezt a törvény rendezte. Ezután követke- . zett az elszámolás, ami miatt fel kellett függeszteni a pereket. Ahogy vége lett az elszámolásnak, a bíróságnak az el­számolás adatait figyelembe véve kell folytatnia a pereket. A törvény még egy változást rögzít: most már a bírósághoz fordult fogyasztók keresetükben nem kérhetik csak a devizahiteles szerző­dés érvénytelenségének megállapítá­sát. Azt is kell kérniük, hogy az érvény­telenség melyik jogkövetkezményét al­kalmazza a bíróság. Egyszerűbben: el kell számolni a perekben! A cél az volt, hogy ne kettőzzék meg az eljárásokat. A perek többségében arra hivatkoznak a fogyasztók, hogy nem kapták meg a kellő tájékoztatást arról, hogy melyek a devizaalapú szerződéses kapcsolat koc­kázatai, hogyan nőhetnek meg a terhe­ik az árfolyam változása miatt. Emiatt kérik a szerződések érvénytelenségé­nek kimondását, s azt szeretnék, az el­számolásuk úgy történjen meg, hogy az árfolyamváltozás ne őket terhelje. Ebből van sok, továbbá abból, hogy a szerződés bizonyos kikötései - például, hogy svájci frankban határozták meg a kezelési költséget - tisztességtelenek.- Milyen iratok, adatok szüksége­sek a keresetlevél benyújtásához, miként megy végbe a bizonyítás? Dr. Tőzsér Lajos: - Külön kell vá­lasztani az ügyvédkényszeres ügyeket azoktól, amelyekben az ügyfél maga is elindíthatja a peres eljárást. Keresetle­vél benyújtásával indul az ügy. Eggyel több példányban kell a keresetlevelet beadni, mint ahány fél szerepel a per­ben. A devizahiteles ügyek specialitása az, hogy a törvényszéken induló perek általában ügyvédkényszeresek. Sokan tisztességtelenségre hivatkoznak, ami azt jelenti, hogy ügyvédnek kell kép­viselnie a felpereseket. Érkezhetnek elektronikus úton is á keresetlevelek, az ügyfélkapun át az ÁNYK nyomtat­ványkitöltő program segítségével. Ek­kor párhuzamosan kell készíteni elekt­ronikus aktát, s mellette papíralapút. Aki az előbbit választja, az attól kezd­ve elektronikusan kommunikál a bíró­sággal. A keresetlevelet iktatják a lajst­romirodában, s az ügyet az arra jogo­sult igazgatási vezető - jelen esetben én- kiosztja a bírónak. Ő segítséget vehet igénybe, bírósági titkárt az előkészítés­ben, aki a bíróval folytatott konzultáció után áttekinti az ügyet. Ha a jogszabá­lyi feltételeknek nem felel meg a kere­set, akkor a tikár a hiánypótlási vég­zést kiadja az ügyfeleknek. Ha ennek eleget tesznek, akkortárgyalási szakba kerülhet a per. Ellenkező esetben eluta­sítják a keresetlevelet. Mindenkinek az az érdeke, hogy a felhívásban foglaltak­nak tegyen eleget Nem cél az, hogy a bíróság az ügy érdemével való foglalko­zás nélkül utasítsa el a keresetlevelet, ellenkezőleg: épp az a cél, hogy az ál­lampolgár jogi problémáját megoldjuk.- A devizahiteles procedúrák dömpingszerű indulása, majd új­raindulása rendkívüli nagy teher a bíróságok számára. Elmondha- tó-e ez megyénkre is? Hoszné dr. Nagy Tímea: - Két­ségtelenül nagy terhet rónak ezek a perek a bíróságra. Én például bírósá­gi tikárként segítek, főleg a kereset- levelek átvizsgálásával, a perindítá­si teendőkkel kapcsolatban. A perek előkészítésében veszek részt. Kétszáznál több a devizás per Dr. Tőzsér Lajos közölte: a devizahiteies perek 2012 ben kezdődtek. Egy évvel ké sőbb csúcsosodtak ki. s az­óta folyamatosan érkeznek a keresetlevelek. Az országos ügyérkezés tízezres nagyság­rendű. Megyénkben ez iga­zodik a polgári ügyszakban jellemző egyéb ügyérkezés­hez: 340 perrel számolha­tunk, idén április közepén a folyamatos devizaperes el­járások száma 210. Ezeket első fokon intézik a bírák. Még 2014 nyarán volt az el­járás-felfüggesztési jogi ren­delkezés a devizahiteles tör­vények alapján, azon perek közül 45 jelenleg is felfüg­gesztés alatt áll. Dr. Tőzsér Lajos: - Hárman intézik törvényszéki bírókként a törvényszéki pereket. Közülük ketten tárgyalnak de­vizahiteles ügyeket. Kirendeléssel egy járásbíró is dolgozik múlt év elejétől, a rá kiosztott ügyek közel 90 százalé­ka devizás eljárás. Több mint száz ügy van a kezén. Idén április l-jétől a Hat­vani Járásbíróságról segít dr. Gulyás István kolléga, hogy a megnövekedett ügyérkezést karban tudjuk tartani.- Milyen határozatok születtek ed­dig Heves megyében a devizahiteles ügyekben? Dr. Tőzsér Lajos: - A törvényszéken jogerős érdemi határozatról még nem tudok beszámolni. Ezek speciális ér­vénytelenségi perek, meg kell nézni, hogy az ügyfél a keresetében azt ké­ri-e, ami a jogszabályokban biztosított számára. Ha nem, illetve a hiánypót­lást nem teljesíti, akkor a keresetleve­lét érdemi vizsgálat, s idézés kibocsátá­sa nélkül el kell utasítani. Kétféle eluta­sítási lehetséges: a generális, ha a kere­setlevél nem felel meg az előírt feltéte­leknek, akkor a Polgári Perrendtartás alapján történik. Ha valaki a jogerőtől számított 30 napon belül a hiányokat pótolja, akkor fennmaradnak a beadás joghatályai, s érdemben kell foglalkoz­ni a kérelemmel. A másik: speciálisan a devizahiteles törvények rendelkezé­seinek is meg kell felelnie a keresede- vélnek. Ha nem felel meg, akkor idézés kibocsátás nélkül elutasítja a bíróság a keresetlevelet, de már nem nyílik meg az újra beadás lehetősége. A hiánypót­lási kör leginkább a gyakorlat most a törvényszéken. Száznál több ügy egy bíró kézén Az ügyteher szempontjából a bonyolultabb ügyek intézésé­re szakosodott törvényszéken az a megfelelő, ha 80 körüli ügy van egy bíró kezén. Most száz­nál több. Ezek folyamatos figye­lemmel kísérése, a tárgyalások kitűzése jó szervezést igényel. Ha egy bíró 80 üggyel foglalko­zik, akkor egy évben egy eljárás­ban körülbelül négy tárgyalást tud tartani, ám, ha 100 fölötti az ügyeinek a száma, akkor leg­feljebb hármat vagy kettőt. így kitolódhat e perek befejezése. Ügyelnek rá, hogy időszerűen vé­gére járjanak e procedúráknak, például bírák kirendelésével, hogy a nem devizás ügyekben részt vevő felek ne érezhessék meg a megnövekedett ügyteher esetleges következményeit. MH Jócskán csökkent a hosszú perek száma HEVES MEGYE Jelentős sikert ér- nyarán hirdette meg „A szolgál­tek el szőkébb hazánk bírái, akik tavaly június l-jétől idén március 31-ig 32,12 százalék­kal csökkentették a két éven túli ügyek arányát. Az országos átlagot meghaladva harmadá­val mérsékelték az elhúzódó el-, járások számát: tíz hónap alatt 160 két éven túli és kilenc öt év­nél régebb óta tartó ügyet fejez­tek be érdemben - tájékoztatta a Hírlapot az Egri Törvényszék Sajtóosztálya. A megyében csu­pán 93 azoknak az procedúrák­nak a száma, melyek több mint két éve vannak folyamatban. Amint lapunkban megírtuk, az Országos Bírósági Hivatal el­nöke, dr. Handó Tünde múlt év tató bíróságért” című tízpon­tos programot, mellyel a cél az igazságszolgáltatásba vetett bi­zalom és a bíróságok szolgálta­tó jellegének megerősítése, az ítélkezés időszerűségének to- vábbfokozása volt. Hazánkban ennek keretében tavaly szeptember 1. és idén március 31. között több mint negyedével csökkent a két év­nél hosszabban tartó ügyek száma, a bírák többletmunká­val, plusz tárgyalási napok ki­tűzésével ez alatt az idő alatt 12 ezer 759 elhúzódó ügynek jár­tak a végére. Megyénk bírósá­gai az adatok szerint kiemelke­dően teljesítettek. Sz. Z. EGER Megkezdték a Törvényház tetőterének beépítését, illetve a belső udvar átalakítását felvételünk tanúsága szerint. Mint már megírtuk, az épület 7 ezer négyzetméteresre bővül, plusz kilenc tárgyalóterem léte­sül, tanúszoba, gyermekmeghallgató helyiség, ügyfélcentrum jön létre. A munkákkal várhatóan 2017 első felében készülnek ei a kivitelezők. Idei adatok a bíróságok munkájáról HEVES MEGYE Jócskán van ten­nivalójuk a megye bíróságain a szakembereknek a mutatók ta­núsága szerint - közölte lapunk­kal az Egri Törvényszék Sajtó- osztálya. Az Egri Járásbíróságra bünte­tő ügyszakban 286 ügy érkezett, ebből 303-at fejeztek be, 446 ma­radt folyamatban. Az érkezett polgári esetek száma 452, a befe­jezetteké 491, míg 631 még tart. Az Egri Törvényszékre bün­tető első fokra 20 ügy jött, 18 a befejezett, s 30 a folyamatban lévő. Másodfokon ezek az ada­tok: 106, 86,189. Polgári első fo­kú ügy 216 volt, a befejezett 207, folyamatban lévő. 316. Másodfo­kon 38,31, illetve 139. Szakemberek a devizahiteles pe­rek hátteréről. Balról: dr. Gulyás István, dr. Tőzsér Lajos és Hoszné dr. Nagy Tímea.

Next

/
Thumbnails
Contents