Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-19 / 91. szám

0 KERTELJÜNK! 2016. ÁPRILIS 19., KEDD Pályázzanak! Keresik a legszebb konyhakertet ' Talán kevesen tudják, hogy az idei esztendő a kertészkedés éve. Ennek kapcsán ebben az év­ben is - akárcsak azért a koráb­biakban is - keresik a legszebb konyhakerteket, illetve az azokat gondozó kertekben szorgoskodó embereket. Ennek a nagyon hasznos kezde­ményezésnek a legfőbb célja a pol­gárok kertészkedésre való ösztön­zése, az ehhez szükséges tudás át­adása, s persze az is, hogy a követ­kező nemzedékek is részesei le­hessenek a kertészkedés örömei­nek és élvezhessék a munka ered­ményét A kertek művelése egy­szersmind hozzájárul a kert, mint élőhely fennmaradásához, továb­bá a tájfajták megőrzéséhez is a szakemberek véleménye szerint. Az idei esztendőt dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisz­ter a kertészkedés évének nyü- vánította, amelynek keretében a Földművelésügyi Minisztérium együttműködő partnere „A leg­szebb konyhakertek” - Magyar- ország legszebb konyhakertjei el­nevezésű program. Eger Megyei logú Város önkor­mányzata, csatlakozva a Kovács Szilvia ötletgazda, Karcag város alpolgármestere által létrehozott „A legszebb konyhakertek” - Ma­gyarország legszebb-konyhakert­jei elnevezésű országos program­hoz, az idén immár negyedik al­kalommal hirdeti meg helyi, vá­rosbeli versenyét A programban történő részvé­telhez a versenykiírás értelmében mindenek előtt jelentkezési lap ki­töltése és benyújtása szükséges. „A legszebb konyhakertek” rész­letes pályázati felhívása és jelent­kezési lapja egyébként a városi honlapról (www.eger.hu) letölthe­tő, illetve az a Polgármesteri Hiva­tal Dobó István tér 2. szám alatti és Kossuth Lajos utca 28. szám alatti portaszolgálatán egyaránt rendel­kezésre áll. A program való jelentkezések benyújtásának határideje az idei évben május 31. Kertészkedők, figyelem! A virágzó gyümölcsfák káprázatos j látványt nyújtanak. Ahhoz, hogy pg egészséges gyümölcsöt érleljenek, most kell megóvnunk azokat. fcäil HEVES MEGYE Kiskertjeink­ben megszaporodtak a te­endők. Ha most elcsípjük a kártevőket, akkor gyü­mölcsfáink biztonságban érlelhetik be a zamatos, egészséges gyümölcsöket. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Az eddigi szeszélyes április a kiskerttulajdonosokat is többlet- munka elé állítja, mivel a gyü­mölcsfáinknál az eddigiekkel ellentétben lényegesen több nö­vényvédelmi permetezést kell elvégeznünk. A csapadékos, hű­vösebb időjárás, a 20 Celsius-fok alatti hőmérséklet indokolja a plusz munkát. Tanácsokat ezút­tal is Nagy Szabolcstól (Kertünk boltja, Eger) kértünk és kaptunk.- Olvasóink kérdik, miért fodroso- dik az őszibarack levele?- Ez a tafrina jele. A tafrinás levélfodrosodás idén hamarabb elkezdett fertőzni, sokan már az egérfüles állapotnál jelezték, hogy a tafrinagomba elkezd­te „megpirosítani” a még éppen kibújt kicsi leveleket. Védekez­nünk kell kontakt és felszívó­dó szerek kombinációjával, s ha már permetezünk, érdemes kén­tartalmú készítményt is tenni a permetlénkbe, mert a liszthar­mat is megjelent áprilisban az ér­zékenyebb őszibarack fajtákon.- A kajszibarack levelei is elkezd­tek kókadozni, a fiatal hajtásvé­gek visszaszáradnak. Mit tehe­tünk ellene?- Még mindig komoly gondo­kat okoz a csonthéjasainkban a moníliagomba. Főként a kajszi- baracknál (sárgabarack) sokan panaszkodnak erre a jelenségre, ezért nagyon fontos, hogy per­metezzünk szintén kontakt és felszívódó szer kombinációjával. Áprilisban támad a levéllikasztó betegség is, ami csonthéjasaink­ban lép fel, főleg a cseresznye, meggy, és szilvában. Ezt sokan összetévesztik a rovarok okozta kártétellel. A védelem összekap­csolható a monília elleni beavat­kozással egy menetben. Az el­múlt héten már volt szó a rova­rok elleni védekezésekről, amit most már mindenképpen meg­kezdhetünk, mivel a virágzás végéhez közeledünk, s a legtöbb gyümölcsfánknál már le is hul­lottak a virágok. A sziromhul­lást követően a szüvát veszélyez­teti a poloskaszagú szilvadarázs, a cseresznyét, a meggyet a cse­resznyelégy, a virágzás végén azon nyomban megkezdik befu­rakodásukat a gyümölcskezde­ményekbe!- Gyakori kérdés, hogyan véde­kezhetünk a levéltetű ellen?- Nagyon sok kiskerttulajdo­nos jelezte, hogy intenzíven el­kezdett szaporodni és ezáltal ká­rosítani a levéltetű, megjelent Nagy Szabolcs szakértő Tujáinkat, ciprusainkat is óvjuk! Díszkertjeinkben is érdemes védekezni a különféle gom­bák és rovarok ellen. Tujáin­kat, ciprusainkat, sövénye­inket szintén gomba- és ro­varölőszerek kombinációjá­val permetezzük, a pázsitun­kat pedig rendszeresen tá- panyagozzuk. A mostanság gyakorta fellépő pázsitgom­ba betegség ellen használha­tunk Triffender nevű mikro­biológiai készítményt. Mivel még mindig gondot okozhat a moha a kertjeinkben, ez el­len megfelelően lehet véde­kezni vastartalmú szerekkel. Pázsitunknál megkezdhet­jük a szelektív gyomirtást is, amihez a Kertünk boltjában szívesen ad tanácsokat Nagy Szabolcs, szakértőnk. már a gyümölcsfákon és rózsá­kon is. Ha nem is vesszük észre a tetveket azonnal, (például a zöld színe miatt), árulkodóak lehet­nek a növényeinken nagy szám­ban le-fel közlekedő hangyák! A hangya ugyanis nem a fát eszi, rágja (sokan ezt hiszik), hanem a levéltetvek által termelt ürülé­ket, a nagy cukortartalmú méz­harmatot fogyasztják. ló tudni, hogy egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, má­sok pedig egyenesen szimbiózis­ra lépnek velük, őrzik, terjesz­tik őket, ezért látjuk a növénye­inken .közlekedő hangyákat. A hangyák feljutását megakadá­lyozhatjuk a fák törzsére tehető hernyófogó övvel, ragasztós csí­kokkal. Felbukkant'az almater- mésűeknél az almamoly, a vérte- tű és a májusi cserebogár is. Elle­nük is ideje védekezni.- Mit tehetünk a szőlőink védel­mében?- A gyümölcsfák után a sző­lők növényvédelmét is el kell kezdenünk, mivel jó két héttel hamarabb indult meg a hajtás­növekedés (normál esetben má­jus első, második hetétől kezd­jük a permetezéseket a szőlők­ben). A legaktuálisabb teendőnk a napokban esett csapadék mi­att a gyomirtás a szőlősorokban, (ez minden kiskertben esedékes mert ugye tudjuk, a gyomnövé­nyek még a „szárazságban is nő­nek” ).hogy mire megkezdjük a növényvédelmet, tiszta, gyom­mentes talajon tudjunk dolgozni. A hegybíró tanácsai szólójukét művelőknek EGER Az egri hegybírótól, Tar­soly Józseftől kapott tájékozta­tás szerint az elkövetkező na­pokban mindenképpen véde­keznünk kell a szőlőültetvé­nyeinkben az atkák és a mo­lyok ellen, mivel az enyhe tél miatt sajnos nagy számban át­teleltek a rovarkártevők. Meg­tudtuk azt is, hogy tavaly na­gyon komoly kárt okozott a szőlőkben az araszoló hernyó, ami az idén szerencsére nem jelent meg a földeken számotte­vően, köszönhetően az elmúlt évi, megfelelő időben elkezdett védekezéseknek. A rovarkár­tevők elleni védekezést kom­bináljuk gombalőszerekkel! - hívják most fel rá a figyelmet. Szőlőültetvényeink két fő gombabetegsége a lisztharmat és a peronoszpóra, amelyek el­len időben meg kell kezdenünk a védekezést. A lisztharmat be­tegség ellen kéntartalmú sze­rekkel indíthatjuk el a növény- védelmet. Ezek a szerek emelt dózisban az áttelelt atkák ellen is gyérítő hatásúak lehetnek. A szőlőnél a másik komoly gom­babetegség a peronoszpóra. Ha nem ragaszkodunk a réztartal­mú szerekhez, akkor használ­junk mankoceb hatóanyagúa- kat, mert a réz a hajtásnöveke­dést szőlőnél visszafogja a kez­deti időszakban. Ültetvénye­inkben egyúttal megkezdhet­jük a tápanyag utánpótlását is, ami jelen esetben ammónium- nitrát kijuttatását jelenti a sző­lőtőkék mellé. Még mindig nem késő a le­mosást elvégezni a szőlőben, de figyeljünk oda arra, hogy a hőmérséklet ne legyen 20 Celsi- us-fok felett a lemosás közben! Tarsoly József hegybíró A friss zöldség termesztésének a legfőbb titka a tapasztalatokon nyugvó vetésforgó alkalmazása Növénytársítással a jobb és szebb termésért HEMES MEGYE A zöldségesker­tünkbe még veteményezés és pa­lántázás előtt, a tervezéskor szá­mos apró újítást vezethetünk be, amelyekkel megkönnyíthetjük az évközi munkákat, növelhet­jük a termésmennyiséget és -mi­nőséget is. Cikkünkben ezekről a praktikákról kérdeztük Füzes- sy László kerecsendi hobbiker­tészt, aki évek óta alkalmazza a növénytársítás módszerét.- Házi konyhakertjeinkben - a nagyüzemi soros műveléssel ellentétben - úgynevezett ágyá- sos művelést tanácsos alkalmaz­ni, ami valójában számos előny­nyel jár a soroshoz viszonyítva - magyarázta. - Ágyásos mű­velésnél könnyebb közlekedni a növények között, hiszen míg a sorosnál jórészt csak a sorközök­ben és a gyalogutakon van mó­dunk elmenni a növények kö­zött, addig ágyásos művelésnél minden ágyás körbejárható, ez­zel a növények ápolási munkái (öntözés, gyomlálás, permetezés) kényelmesebben végezhetők el. A kertelők jól tudják, hogy zöldségeink fajtól és fajtától füg­gően különböző hosszúságú te- nyészidejűek. Vannak, amelyek­nek a tavasztól őszig tartó idő­szak sem elegendő a teljes ter­més beérlelésére, ilyenek példá­ul a folyton termő paradicsomok, amelyeket az első fagyok pusztí­tanak el. Ha nem lenne fagy, még hónapokon át teremnének. Ha mindig szeretnénk friss zöldséghez jutni, akkor érde­mes vetésforgót alkalmaznunk, Rokon fajokat nem célszerű ugyanarra a helyre tenni egymás után. persze nem mindegy, hogyan! A mezőgazdasági és kertészeti ter­mesztésben a vetésforgó lénye­ge, hogy egy növény betakarítá­sa után olyan másik növény ke­rüljön ugyanarra a helyre, ame­lyet nem akadályoz az előtte ott termesztett növény. Rokon fajo­kat azért nem célszerű ugyanar­ra a helyre tenni egymás után, mert rokonságukból adódóan a szükségleteik és a kártevőik is hasonlóak. Amennyiben nem rokon növényeket teszünk egy­mást követően ugyanarra a hely­re, akkor ezek a problémák nem okoznak gondot. A dolog lénye­ge tehát, hogy úgy állítsuk ösz- sze a zöldségeskertünk növénye­it, hogy ahol hamar leterem egy növény, ott utána még olyat tud­junk kipalántázni, vagy vetni, ami az őszig még betakarítha­tó. Ilyen rövid tenyészidejű (idő­beli hézagpótló) fajtákat találunk a káposztafélék, a retekfélék kö­zött, de a zöldhagymát is néhány hét alatt megnevelhetjük ma­gunknak. Régi megfigyeléseken túl tu­dományos magyarázatok is alá­támasztják, hogy egyes növé­nyek jó hatással vannak más nö­vények fejlődésére, a kórokozó-’ ik elriasztására. Ezeket egymás mellé ültessük. Ezzel szemben mások pont ellenkezőleg, rosz- szabbul fejlődnek egymás tár­saságában. Nem szerencsés, ha csupán egy, vagy csak nagyon kevés növényből tartunk sok egyedet, mivel ez kedvez a beteg­ségeknek és kártevők elszaporo­dásának. Tehát, az a jó, ha min­den fajtából van egy kevés a ker­tünkben! Fontos, hogy az alábbi zöld­ségfajtákat ne ültessük egymás mellé, illetve közelébe: petrezse­lyem-fejessaláta, sárgarépa-spe­nót, sárgarépa-kapor, hagy­ma-káposzta, burgonya-hagy­ma, burgonya- napraforgó, ubor­ka-burgonya. Továbbá paradi­csomot ne tegyünk karalábé, kö­mény, vöröskáposzta, sárgarépa, petrezselyem mellé. Előnyös vi­szont: a sárgarépa-hagyma, bur­gonya-zöldborsó, fejes saláta-bor­só, brokkoli-burgonya, bab-kara­lábé, karfiol-fejes saláta, petre­zselyem-káposzta, paprika-ba­zsalikom, paradicsom-fokhagy­ma, uborka - karalábé társítás. Ha a fentieket figyelembe vesz- szük, úgy már idén tavasszal és nyáron egészséges, ízletes zöld­ségeket „szüretelhetünk” saját kiskertünkből. B.K.

Next

/
Thumbnails
Contents