Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-18 / 90. szám
0 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2016. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Nagy kérdés, hogy lesz-e elég felszolgáló a vendéglátóhelyeken hazánkban. Megyénkben is egyre több fiatal külföldön keresi a boldogulását. Képünk illusztráció Az országos átlagnál jobbá vált a megye ipara HEVES MEGYE Februárban több mint tizenegy százalékos javulást tudhatott maga mögött a megyei ipar. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipari vállalkozások 93,57 milliárd forintnyi terméket állítottak elő. Az első két hónap adatai majdnem 12 százalékos emelkedést mutatnak. A régióban a januári növekedés üteme szintén lassabb volt kicsit a januárinál, de így is elérte a 6,7 százalékot, míg a két hónap alatt összességében 8,8 százalékos volt az emelkedés. Országos szinten az ipari termelés volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mutatót. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy február idén 29 napból állt. Az első két hónapban az ipari termelés három százalékkal emelkedett. Az ipari export 8,5 százalékkal erősödött az idén februárban. Míg a járműgyártás kivitele átlagos szinten bővült (az autógyártás pedig összességében stagnált), addig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai ötödével nőttek. Az ipari vállalkozások belföldi értékesítése 1,9 százalékkal bővült. Ezen belül a feldolgozó- iparé 8,7 százalékkal javult, de az energiaipar, valamint a bányászat visszaesést könyvelhetett el. Az élelmiszeripar kivitele és belföldi eladásai is javultak, igy összességében 5,5 százalékos pluszban zártak a cégek. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya 6,3 százalékkal meghaladta a 2015. februárit. T. B. Erősödött a megyei ipar Heves megyében egyre erősödik a turizmus, de az itt tevékenykedő vállalkozások is igencsak küszködnek a jó szakemberek hiányával. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Bár szőkébb hazánk turizmusa a mutatók szerint egyre erősödik, lassan nincs, aki megfelelően kiszolgálja az ide érkező vendégeket. A megye több térségében is panaszolták á vendéglátósok, hogy nem találnak pincért, szakácsot, recepcióst. A legfőbb ok persze a pénz, itthon ugyanis nem tudnak annyit fizetni a munkáltatók, mint amennyit külföldön kapnak a dolgozók.- Egerben sem találni jól szakképzett munkaerőt, a Mátrában pedig még erőteljesebben jelentkezik ez a helyzet. Míg korábban Magyarországon belül is nagy volt a mozgás, most ez csökkent, s leginkább külföldre mennek a vendéglátós szakemberek. Sokakat közülük elszívnak más ágazatok is, állami cégnél, vagy az építőiparban vállalnak inkább munkát. Több vendéglátós szakemberre volna szükség, s magasabb fizetésekre, az ágazat azonban nem bírja ezt el - mondta a Hírlap munkatársának érdeklődésére Harmati Péter, a Hotel Eger&Park vezetője. Ők folyamatosan keresnek munkavállalókat, de jó szakácsot, felszolgálót nehéz találni. Megemlítette, hogy most már rögtön az iskola elvégzése után kimennek külföldre a fiatalok, korábban még vártak pár évet, s míg nemrég még jellemző volt a visszavándorlás is, ez mostanra tulajdonképpen megszűnt.- Recepcióst, diplomás alkalmazottakat is nehéz találni, hiszen ezek nem szakképzettséghez kötött munkakörök, így bármely más területen el tudnak helyezkedni. Annak érdekében, hogy megfelelően képzett munkatársakat tudjunk Fölvenni, csatlakoztunk a főiskola duális képzési rendszeréhez, így nemcsak nyaranta két-három hétre, hanem a tanulmányi idő felét nálunk töltenék a hallgatók. Abban bízunk, hogy egyrészt magasabban képzettek lesznek, másrészt pedig szívesebben maradnak majd itt a későbbiekben - említett egy megoldási lehetőséget Harmati Péter.- Mi biztos és állandó munkatársakkal dolgozunk, kicsi a fluktuáció. Év elején pótoljuk a hiányzó embereket, s erősítjük a szezonra a csapatot, akkor még lehet találni elfekvő gyöngyszemeket - magyarázta Tari Szabolcs, a Szalajka Liget igazgatója, aki látja, hogy a környékbeli vendéglátósok sokszor hiába keresnek munkaerőt. Hozzá is fordulnak ilyenkor, hiszen nagyobb szállodákhoz többen küldenek önéletrajzot, de azokban ők sem bővelkednek. Hozzátette még, hogy főként a front office, kapcsolattartó beosztásokra nehéz megfelelő embert találni. Ők is látják az elvándorlást, de úgy vélik, egy-két éven belül is visz- szajönnek, akik elmennek. Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola igazgatója szerint a most jelentkező problémának több összetevője van, amelyek már a szakképzésben, sőt, az általános iskolában kezdődnek.- A keretszámok kérdése kulcsfontosságú, hiszen fontosabbnak tartják az ipart, a turizmus-vendéglátás, s egyéb szolgáltató szakmák pedig háttérbe szorulnak. A nagy ipari cégek sok-sok pénzt kapnak a szakképzésre, míg a kis- és középvállalkozások, akik sok embert foglalkoztatnak, kevesebb támogatáshoz jutnak. Ha vehetnénk föl elég diákot, s kapnánk elegendő normatívát, akkor tudnák elegendő szakembert képezni. Aki végez, az egyből megy külföldre, óriási az elszívó erő, ügynökök kötik le őket, s viszik is őket kifelé. Hiába kötnek velük tanulószerződést az itthoni munkáltatók, ahol gyakorlatot szerezBóta József Sándor szerint olvasni, számolni nem tudó gyerekeket kell fölvenniük a középiskoláknak. Pincérnek egyre kevesebben jelentkeznek, mert a gyerekek nem tudnak élőben kommunikálni, „nyomtatott betűkkel írnak, úgy is gondolkodnak”. Az igazgató szerint ehhez a szakmához legalább átlanek, ott nincs kényszer, hogy itt maradjanak. Bevezethetnének egy olyan szabályt, mint mondjuk a medikusoknál. Például a kiemelt ösztöndíjért cserébe a képzési idővel megegyező időt itthon kellene tölteniük a diákoknak - fejtegette kérésünkre Bóta József. Elárulta azt is, hogy az egri szakácsok, cukrászok a bizonyítvány megszerzése után szinte rögtön főleg Németország, Ausztria, Anglia, Skócia és Írország felé veszik az irányt. Franciaország kevésbé jellemző célállomás, de egyre nő a kereslet a magyar munkaerő iránt Olaszországból, s újabban Spanyolországból. Míg itthon egy vendéglátóipari szakmunkás nettó százezer forintot kap, odakint ennek kezdőként a két-há- romszorosát kapja meg, ha pedig beválik, akkor a többszörösét teheti zsebre. gos Intellektuális képességek kellenek, így alkalmas- sági vizsga is kellene a felvételinél. Szerinte baj, hogy olyanokat is ipari szakmákra kényszerítenek, akik nem oda valók, így kontárok lesznek, nem is szeretik, amit tanulnak. Szerinte vissza kellene adni az első szakma választásának szabadságát. Takarítónak se megy szinte senki Nemcsak megfelelően szakképzett munkaerőt nehéz találni. de olyan munkakört is szinte lehetetlen betölteni, ami nem igénye! nagy szaktudást. Bereczné Szanisziő Tímea, a szilvásvárad! Hegyi Panzió vezetője elmondta, álláshirdetéseik folyamatosan futnak, de nincs rá jelentkező, aki akad, az nagyon messziről, például a Dunántúlról jönne takarítónak, vagy konyhai kisegítőnek. Bereczné szerint azokat, akik hajlandóak lennének dolgozni, a közmanka- program szívja föl. s megelégednek az ott kapott 54 ezer forinttal, legfeljebb még alkalmi munkát vállalnak. Szakképzett munkaerő pedig egyáltalán nincs. Jó képességű gyerekek kellenének A MIAS Hungary és a Csabacast is bővítéseket tervez Új üzemek Apcon, Gyöngyösön? HEVES - Új csarnok építését tervezi a MIAS Hungary Kft. Gyöngyösön, a Csabacast Köny- nyűfémöntöde Kft. pedig Apcon. A két fejlesztést egy-egy márciusi, illetve áprilisi kormányrendelet kiemelt jelentőségűnek minősítette, így a tervezéssel, engedélyezéssel kapcsolatos hivatali ügyek gyorsulni fognak. Nagy Milán, a MIAS Hungary Kft. kereskedelmi ügyvezető igazgatója elmondta, a cégcsoport tavaly ősszel új tulajdonoshoz került.- A tulajdonosok szeretnének befektetni a bővítésbe, a végső jóváhagyás szeptemberben születhet meg, de addig is dolgozunk a projekten. Ha szeptemA MIAS jelenleg a volt Füszért-telepen működik Gyöngyösön berben megkezdődhet az építkezés, 2017. második negyedévében indulhat a termelés. Az új csarnokban ésszerűsíteni tudjuk a termelési folyamatokat -.mondta Nagy Milán, aki szerint a várostól megkapják a támogatást, s országgyűlési képviselőjük is mögöttük állt. Elárulta, az üzemcsarnok építését 3 fázisban tervezik, a kezdetben 6300 négyzetméteres épületet 10 ezressé bővíthet- nék. A fejlesztés új munkahelyeket is teremt. Igaz, Nagy Milán szerint kihívás most minősített hegesztő, lakatos, szerelő szakembereket találni a környéken, már a tanulókért is versenyezni kell. T. B. Vadászterület: 58 létesítését javasolták HEVES MEGYE A vadászati hatóság elkészítette a 2017. március 1. és 2037. február 28. közötti időszakra érvényes vadászterületek kialakítására szóló ajánlásait. Ezek megtekinthetők a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály hirdető- tábláján, a Heves Megyei Kormányhivatal honlapján, s az ön- kormányzatok hirdetőtábláján is. Az ajánlások tartalmazzák a határleírásokat, a vadászterületek becsült nagyságát, egy részletes, s egy áttekintő térképet, ami egy tájegységen belül a szomszédos vadászterületeket is megmutatja. Heves megyében 58 vadászterület határaira tettek javaslatot, ezek általában 3-4 ezer hektár te- rületűek. Igaz, vannak 6-10 ezek hektárosak is, sőt, a Mátrában, illetve a Bükkben egy 26 és fél ezer, valamint egy 22 ezer hektáros. A legkisebb kijelölt vadászterület Abasáron lesz, 307 hektár területen. Az érintett földtulajdonosok a vadászterület határaira, illetve új vadászterület kialakítására tehetnek javaslatot egyedül, vagy másokkal közösen az idén május 15-ig. A vadászterületnek legalább 300 hektár egybefüggő területnek kell lennie, amelynek legfeljebb egyharmada lehet olyan személyek tulajdonában, akik nem nyújtanak be módosító javaslatot. T. B.
