Heves Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-02 / 77. szám
4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2016. ÁPRILIS 2., SZOMBAT ATóth-féle hárslevelű vitte el a különdíjat VlftMtII Az idén húsz éve már, hogy a Debrői Hárs Hegyközség és a Verpeléti Hegyközség felváltva megrendezi hagyományos borversenyét. Főczény András hegybíró tájékoztatása szerint legutóbb március 25-én a Verpeléti Petőfi Sándor Közösségi Házban mérték össze boraikat a termelők. Ez alkalommal 87 nevezés érkezett. A bírálók három nagy aranyérmet, 14 aranyat, 35 ezüstöt, illetve 23 bronzot adtak ki. A legjobb hárslevelű késői szüretelésű nedű Gecse István 2014-e évjáratú bora lett, amit nagy arannyal díjaztak. Szintén nagy arany elismerésben részesült a Petrény Winery Egri Syrah 2011-es évjáratú bora, amely elnyerte a legjobb vörösbor címet. A legjobb Debrői Hárslevelűnek a Tóth és Tóth Pincészet terméke minősült. A 2011-es évjáratú bor a nagy aranyon túl elnyerte a Rácz Pál különdíjat is. A iegjobb rozénak a Varsányi Pincészet Kék- frankos-Merlot rozé 2015-e bizonyult. A legjobb fehérbor kategóriában a Farkas Pincészet Egri Sárga Muskotály 2013 vitte el a pálmát. A legeredményesebb termelő a Varsányi Pincészet volt. A nagyszabású esemény zárásaként két új tagot avatott borlovaggá a Rácz Pál Debrői Borrend. Az avató ceremónián, valamint később a vacsora közben Veszt- ergám Miklós tárogató művész szolgáltatta a zenét. S. S. Népzenészek találkoznak a Faluházban FELSÓTÁRKÁNY Jövő hét végén, pénteken - április 8-án délután fél öttől - rendezik meg a Faluházban a Tiszta búzát szedeget a vadgalamb elnevezésű népzenei találkozót. A Felsőtárkányi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskolája és a felsőtárkányi köz- művelődési intézmény szervezésében immár hetedik alkalommal meghirdetett, hagyományosnak tekinthető rendezvényen, továbbá az azt követő díjátadó ünnepségen az iskolai népdaléneklési verseny nyertesei, valamint tíz népzenei csoport, illetve szólista mutatkozik majd be. S. S. HENBiÄä % SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! Eger megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet Most is fénnyel „játszanak” Fényjáték Egerben. A 2010-es címért vívott versenyben Eger pályázatában nagy szerepet kapott a fény. Az új pályázatban is meghatározó lehet a kepesi városfilozófia. Hét év múlva egy brit településsel párban ismét Magyar- ország adja az egyik „Európa Kulturális Fővárosát”. A cím elnyeréséért májusban írják ki a pályázatot, de a pályázati szándékát - egy korábbi közgyűlési döntés alapján - Eger már kinyilvánította. A csütörtöki ülésen a város vezető testületé tájékoztatót hallhatott a pályázati előkészületekről. . Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu »í f! A megyei jogú Város csütörtöki közgyűlésén hallhattak és fogadtak el tájékoztatót a képviselők az Európa Kulturális Fővárosa 2023 elnevezésű pályázat egri előkészületeiről. A témához kapcsolódóan kérdeztük meg Habis László polgármestert - bár még csak most alakul ki a cím megszerzését biztosítani hivatott koncepció neki vannak-e már elképzelései arról, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venni. Elsősorban annak érdekében, hogy sikerrel vegyék fel a versenyt más magyar városokkal, közöttük például Debrecennel a cím, és nem utolsó sorban az azzal járó előnyök elnyeréséért. A polgármester szerint a legalapvetőbb feladat, hogy újra kell fogalmazni a város kulturális koncepcióját, amit egyébként is újra kellett volna, hiszen az az idei év végén lejár. Az előkészületekkel kapcsolatban a legfontosabb teendő a társadalmasítás, vagyis a minél szélesebb körű szakmai és civil támogatottság megszerzése a koncepció kialakításában épp úgy, mint a sikeres pályázatot követő megvalósításban. Ennek a társadalmasításnak a jegyében rendeznek már most, a jövő hétfőn is egy fórumot, amelyre várnak mindenkit, a „szimpla” érdeklődőket is.- Ami pedig a személyes elgondolásaimat illeti: úgy vélem, hogy a kepesi gondolat köré érdemes építkeznünk a pályázatban - fogalmazott lapunknak a városvezető. - Képes györgy a várost mint képzőművészeti alkotást definiálta. Ennek az ideának a szellemében a város művészi értékeinek a középpontba állítása lehet a legfontosabb cél, aminek vannak izgalmas aspektusai. Az eddig benyújtott szándék- nyilatkozatok alapján legalább két erős várossal kell majd felvennünk a versenyt a pályázaton. Ezt akkor tehetjük sikerrel, ha a kultúra és a tudomány határterületeinek értékeit állítjuk a középpontba. A másik .olyan szegmens, ahol komoly értékekkel büszkélkedhetünk, és aminek európai vetületei is vannak, az a történelem. Számos nemzet fiai fordultak meg itt, találtak menedéket a törtéErre vonatkozóan a napirend tárgyalásakor Komlósi Csaba (LMP) képviselő kérdést is megfogalmazott, hiszen úgy tudta, hogy a városnak június végéig „él”, azaz addig hatályos az elfogadott kulturális koncepciója. Jól tudta - mutatott rá Mártonná Adler Ildikó, aki egyúttal igyekezett megnyugtatni a kérdezőt, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában még élő ez a koncepció, annak hatályát pedig az év végéig ki fogják tolni, és később természetesen újat alkotnak. Az „európai dimenzió” kategória tekintetében is vannak tennivalók. Egyebek között értékelni kell az európai kultúrák, örökség és történelem, valamint az európai integráció és a jelenlegi európai témák közös vonatkozásait; meg kell tervezni az európai művészek részvételével zajló tevékenységeket. De a címet - korábban - viselő más városokkal is célszerű együttműködni. Ki kell dolgozni mindemellett egy, az európai és nemzetközi közönség érdeklődésének felkeltését célzó stratégiát is. Van tehát tennivaló bőven csak a fentebbi két nézőpont alapján is, és akkor még ott vannak a tervezéstől kezdve egészen a megvalósításig a nagy és a legapróbb részletek. A tét nagy, és a versengő városok is nyilván mindent megtesznek a sikerért. nelmünk során. De az is egyfajta vallástörténeti érdekesség, hogy az idők során a keresztény értékek mellett mind a muszlim, mind a zsidó vallási értékek megjelentek Egerben. A kultúra és a tudomány összekapcsolását építhetnénk a fényre, illetőleg a fénynek a művészetben való szerepére, amiről úgy gondolom, hogy különlegesen magas színvonalon is bemutatható. A megyeszékhely közgyűlése egyébként még februárban meghozott határozatával hagyta jóvá, hogy Eger részt vegyen az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben, egyben felhatalmazta a polgármestert a „Magyar- ország 2023 - Európa Kulturális Fővárosa” című pályázattal kapcsolatos jognyilatkozatok és előkészületek megtételére. A március utolsó napján, tehát e hét csütörtökén megtartott testületi ülésen pedig már az első tájékoztatót is hallhatták a képviselők az előkészületek állásáról. Ebben az előterjesztők, Habis László polgármester és Martonné Adler Ildikó alpolgármester hangsúlyozták, hogy az értékelési kategóriákat már a pályázati előkészületek és a tervezés folyamatában is érdemes figyelembe venni, mégpedig a következő lényeges szempontok szerint: a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás” kategóriában elvárt, hogy a pályázó városnak a pályázat idején érvényes kulturális stratégiája legyen, amely kiterjed a cím viselésének évét követő, úgynevezett fenntartási időszakra is, továbbá szükséges vázolni az elérni kívánt hosz- szú távú kulturális, társadalmi és gazdasági hatást, ideértve a városfejlesztési elképzeléseket. A sikeres pályázat támpontjai A pályázatra való felkészüléshez - a hivatalos pályázat kiírásáig - a támpontot az „Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033 évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról" című, 445/2014/EU számú, az Európai Parlament és a Tanács által 2014. április 16-án elfogadott határozat adja. A határozat pontosan rögzíti azokat a kritériumokat, amelyek a pályázatok értékelése szempontjából irányadóak, úgymint: „a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás”, az „európai dimenzió”, a „kulturális és művészeti tartalom”, a „megvalósítási képesség”, a „társadalmi kapcsolatok” és az „irányítás." A 2010. esztendei Európa Kulturális Fővárosa címet is megpályázta a megyeszékhely A 2010. évi címért benyújtott pályázat Eger Nyitva szlogenje leginkább azt volt hivatott kifejezni, hogy a város nyitott az európai kultúrára, a tudomány és technika vívmányaira, az örökségéből táplálkozó megújulásra. A pályázat alapkoncepciója szerint a projekt elsődleges célcsoportja az ifjúság volt. Valamennyi tervezett program kötődött Kepes György építész, művész, designer életművéhez. A legfőbb európai üzenet pedig az volt, hogy „a közösségi művészet és a közös gondolkodás mentén rendezhetjük el közös dolgainkat, teremthetjük meg magunk körül az élhető várost’’. A pályázat hívószava Kepes nyomán: a fény. A fény. ami összeköt. A pályázatnak négy kulcsprogramja volt: a Kepes projekt az egyik fő pillér, amely megmutatja az új me- diális művészetek lehetőségeit, teret engedve az innová ciőnak és a kreativitásnak; a Város a város alatt program - benne történelmi látvány- park, tudáspince, történél mi játszóház, fórumtér, mélygarázs a líceumi Tudás- központ - háromszintes föld alatti művészeti, tudományos bázis illetőleg egy városrehabilitációs kísérletként megvalósuló panelprogram volt. Az előző pályázat emlékét egy gyönyörű szép kiadvány is őrzi, ami itt látható
