Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-29 / 73. szám

0 DIÁKVILÁG 2016. MÁRCIUS 29., KEDD Hatvani győzelem a természetversenyen Szókeresőn és térképes feladaton is bizonyíthattak a versenyzők Herédi Rebeka: Esés A felejtés gyémántgerendá­ján veted át magad. Csonthurkot kötsz nyakadba, átejted magad a frissen me­szelt fehér falakon és lengsz a mennyezet felett akár egy halom hasított fa a világ alatt. Plasztik-csönd töri meg a valóság keretét. Szétfeszítve várod mint Krisztus a kereszten a megváltást. Helyzetjelentés egerek rágják a teret az univerzum szűkösségében omladozó kibelezett sársikátor a létünk Helyzetjelentés KISKÖRE A városban nyolcéves hagyomány az általános is­kola negyedik osztályába já­ró gyermekek körében a me­gyei természetismereti ver­seny. Idén a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolából ér­kezett háromfős csapat nyer­te Kiskörén a Vásárhelyi Pál Egyesület által szervezett me­gyei természetismereti vetél­kedő döntőjét. A Jégmadarak: Gorda Dáni­el, Deim Dávid és Urbán Anna Lili sokat készültek a verseny­re. Felkészítő tanáruk, Borbás Katalin arról beszélt, visszajá­ró részvevőnek számít Kiskö­rén a győztes hatvani iskola.- Négy évvel ezelőtt is ne­veztünk egy másik csapat­tal erre a versenyre. Iskolánk ökoiskola, ezért központi he­lyet foglal el nálunk a termé­szetismeret. Más környezet­ismereti vérsenyeken iá sike­resen szoktunk szerepelni, gyűjtőakciókkal hívjuk fel a gyermekek figyelmét a kör­nyezetvédelem fontosságára - mondta el a pedagógus. A második helyen az Erdőtel­ki Pontyszerzők zártak, őket követte a harmadik helyen a pétervásárai Tiszakötők, majd a boldogi Jegenyék és a hatvani kossuthos Természetvédők kö­vetkeztek a rangsorban. A me­gyei első tízben jegyezték töb­bek között a pélyi, a horti és a boconádi diákokat is.- Olyan versenyt szerettünk volna szervezni itt Kiskörén, amely egyszerre kötődik a Vá­sárhelyi névhez, az iskolánk­hoz, a Tisza-tóhoz és a Tisza fo­lyóhoz. A tudásanyag az itteni vizek növény-, és állatvilágára épül, Kisköre turizmusára, il­letve a vízépítő mérnök Vásár­helyi Pál életére és munkássá­gára. A megyei döntőt három írásbeli forduló előzte meg, s a legjobb tíz iskola csapata volt itt ma velünk - összegezte Ko­vács Márton, iskolaigazgató. A verseny felemelő záró pil­lanata idén is az volt, amikor a résztvevők és a díjak átadói megkoszorúzták az iskola ne­vét is adó mérnök emlékmű­vét. F. Z. Élményekkel teli neumannos hétvége EGER Az Arany János Tehetség- gondozó Program segítségé­vel egy újabb élményekkel te­li „bent maradós” hétvégével gazdagodtunk, melyet itt Eger­ben szerveztek nekünk. Min­den egy rendhagyó szombat­tal: tanítási nappal kezdődött. Féltünk sosem lesz vége, de aztán elérkezett a délután. El­látogattunk a Szemfényvesz­tésre, a láthatatlan kiállításra. Az osztályt két csoportra bon­tották, hiszen különböző idő­pontjaink voltak. Sokak sze­mében lehetett látni a félel­met, mert a vak sötétben egy bottal a kezünkben kellett kö­vetni a vezetőt annak hangja után. Sok kérdést tettünk fel magunkban, senki sem tudta mi lesz, mire lehet számítani. Este mikor mindegyik cso­port visszaért, megbeszél­tük a véleményeket. Egyhan­gú döntés alapján kimondtuk, hogy ez a „kiállítás” volt a nap fénypontja. Mindenki élvezte és ma már jobban átérez- zük a vak emberek min­dennapjait, másságukat. Vasárnap már sűrűbb nap elé néztünk. Reggel ellátogattunk a Kopcsik Marcipániába, mely megtekintése után mindenki egy finom marcipános csoki­ra éhezett. Büszkék vagyunk Kopcsik Lajosra, városunkban elismert cukrászmesterünkre. Ezután ellátogattunk a Főegy­házmegyei Könyvtárba, ahol sok régi és érdekes könyvet láthattunk. Délután a Varázstorony, a planetárium és a camera obs- cura varázsolt el minket. Lát­hattuk a város homályba bur­kolózva és a gyönyörű tájat, mely körülvesz minket. Elő­adást is tartottak a csillagok­ról és sok érdekes tárggyal ta­lálkozhattunk amivel máshol azelőtt sosem. Este visszamen­tünk a saját szálláshelyünk­re, a kollégiumunkba és meg­vacsoráztunk. A rossz idő elle­nére élveztük a hetet. Köszön­jük Bakos Nóra és Bocsi Sán­dor kollégiumi nevelőtanára­inknak a kitartó munkát és a szervezést és mindenkinek aki biztosította a lehetőséget! N. K. A neumannosok csoportja felfedezte a város szépségeit Batman Superman ellen KRITIKA Sosem rajongtam a szu- perhősös filmekért, nem hittem abban, hogy van mélyebb tartal­muk annál, mint, hogy a világ gonosz, abban vannak elesett, segítségre szoruló emberek és van egy hős, aki halhatatlan, aki mindenkit meg tud men­teni. Azóta már akadtak olyan példák, melyeknek sikerülni feldöntenie az ítélkezésem: Az igazság hajnalát is ezek közé so­rolnám. Igaz, minden megvolt benne, amitől nekem kissé sok lett: elnyújtott, monumentális harc, bonyolult, érthetetlen szá­lak. A címéből már arra feltéte­lezhetünk, ebben a filmben va­lakinek győznie kell és ez tu­lajdonképpen így is történt s a győzelem útjáról-módjáról ne­künk is lenne mit tanulnunk. Ha őszinte szeretnék lenni, Bat­man záró mondatai tették többé ezt a filmet egy egyszerű szu- perhősös komédiánál. A rende­zői akarat ellenére is igen aktu­ális gondolatok ezek arról, hogy látnunk kell, a világban öldök­lés folyik, értelmetlen harcok, melyek sokszor ártatlan élete­ket követelnek. Azt is láthatjuk, ahogy az egyik szuperhős el­esik, s bár kétségem sincs afe­lől, hogy a rendezők újra feltá­masztják, láttam, liogy sebezhe­tőek: ettől lettek „emberiek”. HIRDETÉS u ánia Filmszínház , , s mj<i$vézó és Rendezvényközpont Báli ruhák, keringő, bál, hagyományok Maradandó élmények „Nagyon jól sikerült a műsor, roppant látványos volt a keringünk” Belevetették magukat a gofrisütödék erdejébe Brüsszel diákszemmel •ER Iskolánkban, az Eszterhá- zy Károly Gyakorló Gimnáziu­mában régi hagyomány, hogy a tízedikes osztályok farsangkor színvonalas műsorral készül­nek első báljukra. Ez lehet ál­talában énekes-táncos produk­ció, jelen esetben két bécsi ke­ringő és charleston. Tízedikes osztályként, idén nekünk is részünk volt ebben. A próbá­kat már január körül elkezd­tük, hogy minél jobb és élvez­hetőbb műsort nyújthassunk meghívott vendégeink számá­ra. Hosszas vívódás után az osztály végül a bécsi kerin­gő mellett döntött. Mivel mind úgy gondoltuk, hogy fölösle­ges az osztálypénzt tánctanár fogadására költeni, így drága osztályfőnökünk, Gomány Me­linda tanárnő tanította be ne­künk a keringó't. Eleinte méjg mind csetlettünk-botlottunk, nehezen sikerült memorizál­ni az egyre sokasodó lépések sorát, valamint igazodni a ze­ne ritmusához és a partnerünk aznapi hangulatához. Hála Me­linda néni türelmének, kitar­tásának, a cél érdekében „be- áklozott” délutánoknak hétről hétre fejlődtünk. A báli ruha és az egyéb kel­lékek beszerzése is bonyolítot­ta az életünket', ám ez azonnal megtérült, amint ott álltunk felsorakozva a kezdésre várva. Magas sarkúban, hófehér ha­bos-babos ruhában, szép frizu­rával és sminkkel, mellettünk a párunk: elegánsan, szmo­kingban és csokornyakken­dőben. Öt perccel kezdés előtt már mind nagyon izgultunk. Minden osztály kétszer adta elő műsorát, egyszer a „sétáló­jegyes” és egyszer a „vacsoraje­gyes” vendégeknek. A nézőtér mind a kétszer tele volt. Nekünk lányoknak különö­sen oda kellett figyelnünk egy­másra a hatalmas szoknyák mi­att. Összességében nagyon jól sikerült a műsor, roppant lát­ványos volt a keringőnk! A tánc végeztével mindenki az öltöző­ket vette célba, hogy kibújjon a gyönyörű, de kicsit kényelmet­len ruhákból. Ezután leültünk az asztalainkhoz és Igazgató úr beszéde és az azt követő pohár­köszöntő és koccintások után nekiláttunk a vacsorának. Vacsora alatt és után élőze­ne garantálta a jó hangulatot. Vacsora után az emberek meg­indultak a táncparkett felé: ta­nárok, diákok egyaránt: a han­gulat fergeteges volt. Az este további részében sor került a tombolahúzásra, a szívkirály és szívkirálynő választásra. Örökre szóló élmény volt min­denkinek, ami nem csak kisza­kított minket az átlagos iskola- * napok egyhangúságából, ha­nem még az osztályközössége­ken belüli kapcsolatokat is szo­rosabbra fűzte. Mert ez az es­te rólunk, a szüléinkről, a ba­rátokról és az osztályról szólt. Kiss Barbara Viktória EGER, BRÜSSZEL A tavalyi évben szeptembertől decemberig kis csapatunk az. Egri Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumból (Bauer Emese, Czakó Tamás, Domán Dániel, Perge Patrik és Vargá- né Havasi Judit mentor) a Tedd 0:DA (Online DemokráciaActi- vity) több online fordulós és vé­gül face-to-face döntős demok­rácia versenyén vett részt. Ez­zel kapcsolatban már többször is megjelentünk a médiában, nem is térnék ki rá; csak any- nyit mondanék, hogy hűek ma­radtunk a nevünkhöz: elsők lettünk az egyenlők között. És hogy ez mivel is jár való­jában? Azt akkor tudtuk meg, amikor február 28-án vasár­nap mentorunkkal együtt út­ra keltünk, hogy végre meg­tapasztaljuk a jól megérde­melt brüsszeli nyeremány- utat. A hangulat kezdettől fog­va emelkedett volt, akárcsak a repülőgépünk hétfőn kora reggel. Az aznapi városnézéshez többé-kevésbé szabadjára en­gedtek minket: így hát beleve­tettük magunkat az aprócska cukorházak, csokoládéüzle­tek és gofrisütödék erdejébe. A belváros főbb látványossá­gai - a főtér, a Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyház és a Manneken Pis - után el­jutottunk az 1958-as világki­állításra készült Atomiumhoz is. Este Hölvényi György eu­rópai parlamenti képviselő jó­voltából a város egyik kedvelt éttermében, a Chez Leon-ban kóstolhattunk brüsszeli ízeket. Utazásunk fő programjait a keddi napra szervezték: sze­repelt köztük az Európai Par­lament megtekintése, ahol elő­adásokat hallgathattunk meg az Európai Unió és a Parlament működéséről, valafnint megte­kinthettük azt a plenáris ülés­termet is, ahol Európa jövőjé­ről szoktak vitázni. A Parla­ment étkezőjében elfogyasztott uniós ebéd után és uniós cse­csebecsék (demokrácia-illatú zsebkendő és az esélyegyenlő­séget biztosító sörnyitó) boldog tulajdonosaiként ellátogattunk a Parlamentáriumba is, ahol az Unió összes hivatalos nyel­vén megtekinthető, az Európai Unió történetét és működését bemutató interaktív, és vizu­álisan is lebilincselő kiállítást nézhettük meg. A nap méltó le­zárása kétségkívül az Európai Bizottság magyar biztosával, Navracsics Tibor úrral való ta­lálkozás volt. A Bizottság egyik tárgyalótermében mi magunk is betekintést nyerhettünk ab­ba, hogy milyen is lehet egy eu­rópai biztos munkája. A beszél­getés során lehetőséget kap­tunk, hogy feltehessük kérdé­seinket a biztos úrnak. Még egyszer szeretném meg­köszönni a Barankovics Ist­ván alapítványnak, hogy ilyen nagyszerű lehetőséget biztosí­tott nekünk; és mindenkinek, aki segített a csapatunknak idáig eljutni, vagy nyomon kö­vette a munkánkat. A Tedd 0:DA versenyt pedig meleg szívvel ajánlom minden közép- iskolásnak, jövőre is! B. E. iElőadásokat hallgathattak meg az Európai Unió és a Parlament működéséről I

Next

/
Thumbnails
Contents