Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-25 / 71. szám
4 KÖSZÖNTŐ 2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Barátai köszöntötték Prof. Dr. Magda Sándor egyetemi tanárt Hetven év, az hetven év Az Orczy-kastélyban köszöntötték barátai hetvenedik születésnapján Prof. Dr. Magda Sándort, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola volt rektorát, profesz- szorát, egykori országgyűlési képviselőt. Az ünnepségen barátként tették tiszteletüket akadémikusok, professzorok, volt miniszterek, valamint Medgyessy Péter volt miniszterelnök. Az ün- nepelttel ebből az alkalomból beszélgettünk. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu GYÖNGYÖS Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából az Orczy-kastélyban barátai és tisztelői köszöntötték Prof. Dr. Magda Sándor egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Aka-jlr démia doktorát, e sorok írója megfejtett egy rejtélyt, ami hónapok óta nem hagyta nyugodni: van egy táncdal- énekes, aki - bár nem tudjuk, hogy a professzor úr szereti-e ezt a fajta zenét - egy friss dalában azt énekli: „Nyolcvan év, az nyolcvan év!”. Azokban a múlt heti ünnepi pillanatokban világosodott meg, hogy mi is az, ami megkapó Aradszky László dalában: minden szavából, mozdulatából az a büszkeség sugárzik, és tör át elemi erővel, hogy itt vagyok, nyolcvan vagyok, tettem valamit és kérek még rá, húsz esztendőt, hogy a századikon is koncertezhessek. Valami hasonló volt érezhető mindvégig a jól megszervezett születés- napi rendezvény idején: „Itt vagyok, hetven vagyok, büszke vagyok családomra, szeretett főiskolámra, arra a sok sok emberre - közvetlen munkatársaim, professzorok, akadémikusok, miniszterek, és „első miniszterek, nagy hírű művészekké, tudósokká lett egykori hallgatók -, akiket barátaimmá, de legalább jó kollégáimmá, ismerőseimmé tehettem. És büszke vagyok arra, hogy elértem, amit elértem.” Amikor aztán egy későbbi időpontban beszélgettünk az önálló gyöngyösi Károly Róbert Főiskola megteremtőjével, volt rektorával, csak megerősödhetett a meggyőződés: Magda Sándor mindig is tudta, mit akar, s azt meg is valósította. Ebből a diskurzusból az A „csendes, hangos” iskolától az Akadémiáig Magda Sándor 1946-ban született Ludason, ahol általános iskolai éveit is töltötte, középiskolája az egri Dobó István Gimnázium. Itt ismerkedik meg a mezőgazdasággal, amelyhez egy életre elkötelezi magát. Felsőfokú tanulmányai (Karcagi Felsőfokú Technikum, Debreceni Agrártudományi Egyemara persze „átjöttek” nagyon fontos hangsúlyok. Kettő különösen: a családhoz és a főiskolához való mérhetetlen kötődés. A kiszámíthatatlan sors úgy hozta, hogy mindkettőhöz társul keserűség is. A professzor úr azt kérte, hogy a szeretett - és szerintünk általa teremtett - intézményéhez való mai viszonyát ne firtassuk. Beszélt viszont arról a traumáról, amit felesége elvesztése jelentett. Amikor 2011-ben megtudták, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, mássá lett a világ, és ez a „mássá levés” társa 2012-ben bekövetkezett halálával be is teljesedett.- Tudom, érzem, hogy a feleségem halála végérvényesen megváltoztatott. Még most sem tudom könnyek nélkül megállni, ha szóba jön, vagy rá gondolok. Negyvenkét évet éltünk együtt, és a feleségem mindent alárendelt a családnak. Ő adott meg minden hátteret - tette hozzá a tanár úr, majd hosszasan folyt még a szó a „csonkává” lett családról, de legfőképpen a két ?í unokáról: a tízesztendős úszóbajnokról, és az egri Ne- umannban tanuló nagyob- , bik fiúról, aki amellett, hogy ; kitűnő tanuló, az egri úszóklub színeiben korosztályos országos bajnok lett az idén csapatban. Szóba jöttek persze a felmenők is.- Fehér nagymamám 101 évet élt. Már a szá- W zadik környékén mindig mondogatta, hogy vegyünk neki egy földgömböt, mert any- nyí a változás a világban, amit már nem tud követni. Tőle hallottam számtalanszor, hogy tanulni kell, ha vinni akarjuk valamire az életben. A munkához való viszonyom a hat holdon gazdálkodó szüleim hatására alakult ki, a másik „rendszer”, amitől sokat kaptam, az az iskola volt. Ludason az osztott, „hangos és csendes” tanítás keretei között csak további megerősítést nyert a nagyszülői intelem: tanulni kell. Az egri Dobóban és a „Tókában” (Petőfi Sándor Kollégium - A szerk.) voltam középiskolás, ahol csupa nagy tudású és emberségből is kiváló pedagógus segített - fogalmazott Magda Sándor, aki számos olyan tanárát sorolta, akire szívesen emTevékeny életút, elismerésekkel Prof. Dr. Magda Sándor egyetemi tanár ■ Prof. Dr. Magda Sándor a főiskola menedzselése és az oktatás mellett komoly szerepet vállalt a térség és az ország társadalmi, gazdasági fejlesztésében, így nem véletlen. hogy nagy számú bizottságban tevékenykedett, mint tag, illetve vezető (egyebek között a Magyar Agrárkamara elnökségének tagja, a Heves Megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Tangazdaságok és Tanüzemek Szövetségének elnöke, a Magyar Rektori Konferencia Elnökségének tagja, hosszú időn keresztül irányítja a Heves Megyei Kézilabda Szövetséget...). Munkáját számos elismeréssel jutalmazták, amelyből kiemelendő a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott Köztársasági El nöki Aranyérem. Gyöngyös Város és Heves Megye Díszpolgára. valamint a Nyitrai Egyetem Doctor Honoris Causa címek. tem) után először a Vámosgyör- ki Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, majd a Boconádi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozik, Boconádon főagronómus- ként tevékenykedik, s munkája mellett a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen doktori cselekményt készít és doktorrá avatják. 1978-ban kerül a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kar Agrárökonómiai Tanszékére egyetemi adjunktusnak. 1981-1984 között a Magyar Tudományos Akadémia belföldi aspiránsa és 1984-ben megvédi kandidátusi disszertációját. 1994-ben „nagydoktori" fokozatot szerez. lékezik, majd azt kérte, hogy egy nevet mindenképp említsünk meg: dr. Sípos István igazgatóét.- Ő volt az, aki észrevette, hogy egyedüliként az osztályból nem mentem osztálykirándulásra. Behívott, kikérdezett, megtudta, hogy nem volt rá pénzünk. Akkortól egyszer egy hónapban mindig elhívott a családjához ebédre, majd nagyokat beszélgettünk - emlékezett egykori iskolájának igazgatójára. Bár a Károly Róbert Főiskolához való mai viszonyát a professzor úr „tiltó listára tette”, hosszasan folyt a szó-az intézmény életének azon szakaszáról, amely a rektorságról való leköszönésig tartott. A rektor úr anélkül volt mérhetetlenül büszke mindarra, amit irányítása alatt megteremtettek, hogy ez dicsekvésnek hatott volna. Annak bizonyságául pedig, hogy mi is „teremtődött” rek- torsága alatt a KRF-en, álljon itt egykori kollégái összegzésének a kivonata: 1987-ben lett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Gyöngyösi Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézet igazgatója. Az intézmény egyre ismertebbé vált mind Magyarországon, mind határainkon túl. Az ő irányításával, az ő kezdeményezésére Magyarországon elsőként indult el a távoktatás, amellyel új és nagy lehetőséget biztosítottak a rendszerváltás után mindazoknak, akik a gazdaság területén felsőfokú tanulmányokat kívántak folytatni. A volt munkatársak szerint Prof. Dr. Magda Sándor mindvégig nagy figyelmet fordított kollégái előmenetelére, kiválóan menedzselte őket, így rövid időn belül több mint harmincán kandidátusi fokozatot értek el. Eközben ő maga is folyamatosan képezte magát, így 1994-ben már a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Az egyre több pozitív tényező megteremtette annak a lehetőségét, hogy az intézetből ismét főiskolai kar létesüljön. Majd 2003-ban önálló intézményt avattak Gyöngyösön Károly Róbert Főiskola néven.- Vezetése alatt a KRF az egyik legversenyképesebb felsőoktatási intézmény Magyar- országon. Igaz ez a kijelentés azért, mert világszínvonalú infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, mintegy 11 milliárd forintból, 2012 végére a tanári karból már nyolc- vanketten rendelkeztek tudományos fokozattal, 24 oktató pedig PhD-képzésben vett részt és közel húsz volt azoknak a száma, akik intenzív nyelvoktatást vállalva a felsőKét ciklus a parlamentben Magda Sándort 2002-ben - a térségben élők ajánlásával, s a MSZP támogatásával, mint nem párttag - képviselőnek választották, és azonnal a Magyar Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének jelölték és megválasztották. Ez az az időszak, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, így sokat tett azért, hogy az uniós csatlakozást követően az agráriumban minél pozitívabb változások következzenek be. Második ciklusában a Kutatási és innovációs eseti bizottságot vezette, vagyis a magyar kutatás, felsőoktatás egyik irányítója volt a parlamentben is. Nagy figyelmet fordított választókörzetére. A nyolc év alatt több mint 50 milliárd forint támogatást hozott a térségbe, amelyből kiemelendők a Károly Róbert Főiskola beruházásai, a Mátra Múzeum és a Természet- tudományi Pavilon, valamint a Bugát Pál Kórház érdekében végzett lobbitevékenysége, az egyes települések közösségi intézményei, utak, szennyvíztisztítók felújítása. Példaértékűen viszonyult a közösségekhez, hisz családjának támogatásával közel 20 millió forintot juttatott saját bevételéből egyházaknak és más közösségeknek. Számára élményt jelentett, ha valakiken segíteni tudott, így minden évben mintegy 600 gyermek örömére megszervezte a Mikulás- és Nyuszi-vonatot, közel 1000 főt fogadott saját költségén a Parlamentben. Mindez jól mutatja önzetlenségét. fokú angol nyelvvizsga elsajátításában érdekeltek. Kollégáival szemben mindig magas elvárásokat támasztott, amelyeket elismerésekkel, jutalmazásokkal ösztönzött. Az anyagi juttatásokat hosszan lehetne sorolni (14 havi bér stb.), de egyet mindenképpen fontosnak tartok: a tanárok kétévente, a nem tanári státusú dolgozók pedig négyévenként egyhetes, teljes térítésű jutalomutazásban részesültek Európa és más területek kedvelt üdülőhelyeire. Mindezek alapján kijelenthető, hogy 2012-re Magda Sándor egy olyan felsőoktatási intézményt épített fel, amely a magyar felsőoktatás értékévé vált - fogalmazott a professzor egyik volt közvetlen munkatársa, Benedek Gabriella Barbara. - PR -
