Heves Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-11 / 60. szám

\ 0 KERTELJÜNK! 2016. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Olvasóink kérésére együtt kertelhetünk HEVR MEGYE A hosszú tél után a kertbarátok alig várják, hogy szemügyre vegyék téli álomból ébredező kertjüket. Sok olva­sónk kérte, hogy a tavasz bekö­szöntővel indítsunk lapunkban kertbarát oldalt, amelyben ak­tuális teendőkről olvashatnak, s tanácsokat kaphatnak a helyes és hatékony kertműveléshez. Az első Kerteljünk együtt! oldal megjelenését követően számos gratulációt kaptunk olvasóink­tól, és néhány szakmai kérdést is továbbítottunk állandó szak­értőnknek, aki igyekszik vá­laszt adni ezekre. Továbbra is arra kérjük olva­sóinkat, hogy vegyenek részt a közös munkában, azaz írjuk, alakítsuk együtt újonnan for­málódó összeállításunkat! Várjuk azon kertbarát körök, civil szervezetek bemutatkozá­sát is, akik, amelyek szeretnék megosztani sikereiket, tapaszta­lataikat másokkal is. Ugyancsak számítunk azokra a fotókra, be­számolókra, amelyek egy-egy szép kerti pillanatot, netán kü­lönleges termést örökítenek meg. Örömmel adunk hírt díjtalan vető­magbörzékről, cserebere akciókról. Kérdéseiket a katalin.barta@ mediaworks.hu e-mail címre, il­letve szerkesztőségünk posta­címére - Heves Megyei Hírlap, Eger Trinitárius út. 1., 3301 - juttathatják el. A borítékra írják rá: Kerteljünk együtt! Legyen fény a napimádó növényeknek! TIPP A vetőmag tasakján min­dig ellenőrizzük, hogy meny­nyi napfényre van szüksége az adott növénynek - és meny­nyihez jut ehhez képest való­jában. Míg egyes növények (például a paradicsom, a fű­szernövények többsége, vagy a padlizsán) napi többórányi. közvetlen napfényt igényel­nek, addig másoknak szüksé­gük van egy kis napfénymen­tes időszakra is. Ha a napimá­dó növényeink nem jutnak elegendő fényhez, akkor távo­lítsuk el a napfény útjában ál­ló akadályokat, vagy ha más­képpen ez nem megoldható, úgy ültessük át a növényeket a kert egy másik részébe. Márciusban is bőven van te­endőnk kertjeinkben. A fa­gyok elmúltával ideje az új gyümölcsfáinkat kiültetni, az apró magvakat elvetni, a hagymát elduggatni. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Reméljük, az el­következő napokban egyre ke­vesebb csapadék lesz és meg­érkezik a kellemes, tavaszi idő­járás is, ami melegebb levegő­vel és szárító szellővel kényez­tet minket, hogy mihamarabb ki tudjunk menni a kertekbe. A márciusi kerti teendők­höz ezúttal is rovatunk állan­dó szakértője, Nagy Szabolcs ad időszerű tanácsokat. Aki nem végezte még el a lemosó permetezést, ideje ne- kiállni, mivel ezzel sokat le­het spórolni az év közbeni nö­vényvédelmen! Ha „hirtelen” ránk tör a meleg, ami elindít­ja a virágzást és az egérfüles levél állapotot, akkor már a csonthéjas fáinkat rézzel nem szabad permetezni (főleg az őszibarackot) a rézérzékeny­ség miatt! Tavasszal, a fagyok elmúltával, lehet gyümölcs­fákat, bogyósokat ültetni, te­lepíteni. Figyeljünk az ülte­tő gödör méretére, ami legyen 50x50 centiméteres, a mélység 40-50 centiméter (gyümölcs­fák esetében). Az ültető gödör aljára érdemes műtrágya tab­lettát tenni, arra vékony föld­réteget, majd komposztált szarvasmarhatrágfát szórni, és utána jöhet a gyümölcsfaolt­vány. A gyümölcsfa gyökerei­ből pár centit érdemes vissza­metszeni, majd földréteget jut­tatni közéjük, amit vízzel isza- polva kellően tömörítünk, hogy ne kapjon a gyökérzet levegőt! Az oltványt mindig az oltás ma­gasságáig ültessük be a gödör­be, vagyis az oltás helye legyen kint. A végén óvatosan tapos­suk körbe a kisfáinkat. Érdemes figyelni az egymás­tól való ültetési távolságra is, a kisebb korona átmérőjű fákat (például őszibarack, kajsziba­rack, szilva) 3-5 méter távra ül­tessük, a nagy korona átmérő­jüket (cseresznye, dió) inkább 5-8 méter távra, a Szomszéd te­lekhatár figyelembevételével! A borsó ültetését sokan már február közepén, végén elkez­dik, ami nem igazán szeren­csés, mivel a borsó nem sze­reti a hideg talajt, kivéve a na­gyon korai Rajnai Törpe borsót. A korai vetésű magoknak hiá­ba van hidegtűrő képességük, az optimális csírázás megindu­lásához kell a nappali tartós 10- 15 fok! Sokan mondják, pana­szolják, hogy nem indul meg a borsójuk, és amikor meg akar­ják nézni a földben, nincs meg a vetőmag. Ez azért van, mert a hideg talajban a mag szabá­lyosan elbomlik (megtaknyoso- dik) a hideg és nagyon nedves talaj miatt, mielőtt még csírá­zásnak indulhatna. Legkoráb­ban a gyökérzöldségeket: fejes saláta, spenót, sóska, retek, zel­ler, borsó magokat vethetjük, de eldughatjuk a zöldhagymá­nak valót is. Márciusban otthon is meg le­het kezdeni a palántanevelés­hez való magok ültetését, (pa­radicsom, paprika). Érdemes a burgonya vetőgumókat is be­szerezni, mivel az ültetés idejé­re általában elfogynak a jó mi­nőségű készletek. Ideje átnézni a megmaradt növényvédő szereket a lejára­ti idejük miatt, és előre besze­A leanderek kiültetésével várjunk! A melegebb nappalok kezdetén sokan kirakják a leandereket, ami nem mindig szerencsés, ugyanis tavaly is nagyon sokan panaszkodtak, hogy elfagyott a leander, pedig napközben már pluszfokok voltak. Ez azért törté­nik, mert a növény az átmeneti őszi fagyokat mínusz 3-4 fokig bírja, de a téli teleltetés után, ha kora tavasszal kirakjuk, és az éjszaka folyamán a hőmér­séklet mínuszba megy át, köny- nyen elfagyhatnak a növény fia­tal részei! Ezért ajánlatos 10-15 fok környékén kirakni a növé­nyeinket, amikor már nem lesz­nek talaj menti fagyok! Első te­endő az elszáradt, felkopaszo­dott ágakat lemetszeni, majd rovarölő szerrel lekezelni a növé­nyeinket. rezni azokat, mivel április­tól általában az áraik is emel­kednek. Az egri Kertünk bolt­jában nagyon szívesen adunk permetezési naplót mindenki­nek, amibe az évközi permete­zéseket lehet vezetni. így nyo­mon követhetjük, mikor, mivel permeteztünk és figyelhetjük az élelmezésügyi-várakozási idők lejártát. Sokan kérdezik, mikor érde­mes a pázsitgyep telepítését el­kezdeni. Március közepétől áp­rilis végéig érdemes elszórni a fűmagkeverékeket. Előtte, ha az idő engedi, kellően megüle­pedett aprómorzsás gyommen­tes talajt készítsünk elő! A sző­lő metszése még nem késő márciusban sem, mivel ilyen­kor már nem várható kemény fagy, ami a metszett szálvesz- szőket és csapokat veszélyez­tetné! Sokan mondják, hogy a „nagyok” már decemberben metszenek. Ez azért történik, mert a több hektár szőlőt idő és (szak)emberhiány miatt el ko­rábban kell kezdeni metszeni. Ha márciusban metszünk, legalább már látjuk az egész­séges szálvesszőket, mert megindul a nedvkeringés a vesszőkben és véletlenül sem a télen elfagyottat hagyjuk meg. Ilyenkor már „direktre” tudjuk metszeni a jó termést biztosító szálvesszőket! Szo­bai dísznövényeink átültetését is elkezdhetjük, ha kinőtték a cserepeiket. Hozzáláthatunk a tápoldatozáshoz és a bővebb öntözéshez is. Tudta-e? Idén százéves a kertbarát- mozgalom HEVES MEGYE A kertbarátok mozgalma hazánkban régi ha­gyományokkal rendelkezik. Az első közösséget 1916-ban Diósgyőrben munkások ala­pították. Hamarosan ország­szerte elterjedt a mozgalom. A 1960-as években a művelődé­si házakban szerveződő kert­barát körök formájában lendü­letes fejlődésnek indult. A kö­rök 1968-ban hozták létre az Országos Szövetséget, amely 1989-ben vált jogi személyiség­gé. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége megköze­lítően 132 kört, klubot tart nyil­ván. A taglétszám 13 ezer felet­ti. A szövetség munkáját segítik a megyei és fővárosi szövetsé­gek s ezeken át biztosítható az információáramlás. A körök, a megyei szövetségek működé­sét segítik az önkormányzatok, a művelődési házak, a kertésze­ti vállalkozók, a helyi iskolák, a megnyert pályázatok. Az Országos Szövetség tö­megbázisát a 1,5 millió kertes házban lakó, a közel egymil­lió hétvégi és zártkertben tevé­kenykedő, 800 ezer kisáruter- meléssel foglalkozó család ké­pezi. A Kertészek és Kertbará­tok Országos Szövetsége ennek a széles és sokszínű kertész ré­tegnek igyekszik segítséget nyújtani. A tagság munkájá­nak gerincét a kiállítások, a ta­nulmányutak, a helyszíni be­mutatók és tapasztalatcserék, a kulturális és egészségügyi te­vékenységek adják. Az Országos Szövetség há­rom tagozatot működtet: csa­ládellátó kertbarát, árutermelő, környezetbarát (integrált-, és biotermesztés) tagozatot. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége célja elő­mozdítani a családellátó ker­tek létrehozását, művelését. Lé­nyeges, hogy minél többen lé­tesítsenek újra portájukon, há­zuk mellett, haszonkerteket is, hiszen akár 150 négyzetméte­ren megtermelhető egy család zöldség-, gyümölcs-, gyógynö­vény-, fűszernövény-szükség­lete. A családellátó kert gondo­zásakor jó levegőn vagyunk, mozgunk, ami jó hatású egész­ségünkre. A megtermelt zöld­ségeket, gyümölcsöket nem kell megvenni, így a családi költségvetést is tehermentesí­ti a magunk termelte termény. (Forrás: kertszovetseg.net) A kertművelés mesterségét többségük nem az iskolában tanulta, hanem apáról fiúra szállt a tudás Immár öt éve kertelnek együtt az abonyiak FÜZESABONY A Füzesabonyi Kertbarátkor 2010 decemberé­ben szerveződött, azóta töret­lenül kertel a remek kis közös­ség. Vezetőjük, Nagyné Vára- di Anna mutatja be az abonyi kertbarátokat.- A szervezésnek a könyv­tárban 2011. január 20-i egész­ségmegőrző program kereté­ben Bálint gazda előadása adott lendületet. Az érdeklődés nagy volt, a tagjaink közül 12-en vet­tünk részt. 2011. március 9-én megtartottuk első közös foglal­kozásunkat 16 emberrel. Ek­kor határoztunk az alapszabá­lyunkról is, majd döntöttünk, hogy minden hónap első kedd­jén tartjuk foglalkozásainkat. leiszavunk: „Kertészkedj, mű­velődj, barátkozz és védd a ter­mészetet!” Egyesületünk köz­hasznú szabadidős szervezet, a kültúrát, a természet- és kör­nyezetvédelmet, az egészség- megőrzést és az ismeretterjesz­tést szolgálja - tájékoztat An­na, aki így folytatja: - Kertje­ink megművelésével hozzájá­rulunk a természet védelmé­hez, a szakmai ismereteink át­adásával végezzük a biokertész­kedést, a növényvédő szerek észszerű felhasználását.. Rend­szeresen szervezünk szakmai előadásokat, bemutatókat, ki­állításokat, kertlátogatásokat. Megismertetjük tagjainkkal a legújabb kertészeti módszere­A kertbarátok rengeteg szakmai programon vesznek részt két, eljárásokat és növényfajtá­kat. Tapasztalatcseréket szer­vezünk más földrajzi tájegysé­gek kertkultúrájának és népi hagyományainak megismeré­sére. Együttműködünk az or­szág, s Füzesabony civil szerve­zeteivel. Csatlakozunk a helyi önkormányzat által meghirde­tett „Füzesabony legvirágosabb portája 2011” versenyhez. Part­neri kapcsolatot alakítottunk ki a helyi Méhész Egyesülettel. A gyógynövények megismeré­sével szolgáljuk a jó egészség- ügyi állapotunk megőrzését. A kertünkből szedett gyü­mölcs, zöldség, a környezetün­ket széppé varázsoló csodálatos virágok a mi egészségünket, közérzetünket javítják. A kert­művelés mesterségét többsé­günk nem iskolában tanulta, apáról fiúra szállt, kertszom­szédtól, barátoktól, ismerősök­től sajátította el. Fontos ezek­nek az ismereteknek a rend­szeres korszerű bővítése. Nem mindegy, hogy a kertünkbe mi­lyen gyümölcsfát telepítünk, milyen zöldséget, virágot ülte­tünk. A jól kiválasztott fajta az eredményes kertészkedés legje­lentősebb tényezője. Ismernünk kell azt is, hogyan tudjuk kertje­inket megvédeni a károsítóktól. Ehhez nyújtanak segítséget az év folyamán szervezett előadá­sok, a „szomszédolások”, „az én így csinálom” tájékoztatók. t A 4 á Ül tepsiiig \ vessünk« Metszés után Tógyi Balazs a „se- Se­beket” kezeli a fán. Egerszalókoní az elmúlt hét végén a Sáfránykert­ben tanulmányozhattuk a helyes metszés fortélyait. ' ■ '

Next

/
Thumbnails
Contents