Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-06 / 31. szám
14 HORIZONT 2016. FEBRUÁR 6., SZOMBAT 9 Az Egri Törvényszék elnöke küzd azért, hogy közérthetőbbek legyenek az ítéletek A bírák a tevékenységük során mindig az igazságot keresik HEVES MEGYE Elszomorítja az Egri Törvényszék elnökét, hogy az elmúlt hetekben több támadás is érte Magyarországon a bíróságokat egyes ítéletek miatt. Ugyanakkor az bizakodással tölti el, hogy egy nemrégi felhívása nyomán megyénk polgárai túlnyomó többségükben elégedettségüket fejezték ki szűkebb hazánk bíróságainak a munkájával kapcsolatban. Úgy gondolja, nagyon fontos, hogy a bíróságok sajtóközleményei, megnyilatkozásai a jövőben közérthetőbbek legyenek. Dr. Nyiri Beáta válaszolt a Hírlap kérdéseire. Szalay Zoltán zoltah.szalay@mediaworks.hu- Olvasói nevében mindenekelőtt azt szeretné tudni a Hírlap, vajon hogyan éli meg az Egri Törvényszék elnöke, hogy az utóbbi hetekben egyes politikusok, közszereplők meghatározott bírósági döntések kapcsán alkottak ítéleteket az ítéletekről az adott i/gyek részleteinek ismerete nélkül? A korábbi elszámoltatási kormány- biztos például egyenesen azt közölte: az igazságszolgáltatás szégyene a Hagyó-féle bűnperben hozott elsőfokú határozat.- Szomorúan vettem tudomást arról, hogy több támadás is érte a bírósági munkát hazánkban egyes ítéletek miatt. Úgy gondolom, hogy a többi hatalmi ág képviselőinek tiszteletben kell tartaniuk a bírói függetlenséget és mindenkinek bíznia kell a bírói felelősségben. Ugyanakkor bizalommal tölt el, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által meghirdetett „Szolgáltató Bíróságért!” elnevezésű program keretében kiadott felhívásomra rengeteg állampolgári visszajelzés érkezett a törvényszékünkre. A felhívásban ugyanis kértem, nyilvánítsanak véleményt az állampolgárok arról, hogyan látják napjainkban az igazságszolgáltatás működését, s ha javaslatuk, észrevételük van a működésünkkel kapcsolatban, azt osszák meg velem. A visszajelzések alapján - és örömmel mondhatom, hogy nemcsak Heves megyéből, hanem az országból mindenfelől érkeztek levelek - túlnyomó többségében elégedett állampolgári visszajelzéseket kaptam. Az egyik Heves megyei lakos például a nekem elküldött írásában kifejtette: nem vett még részt bírósági eljárásban, nem találkozott még a bírósággal, csak a médián keresztül, de úgy látja, a bíróság független, pártatlan és ehhez további jó munkát kíván, nekem, s az országban tevékenykedő összes bírónak. Hasonló levél egyébként több is érkezett. Az ilyen visszajelzések pedig mindig erőt adnak a további munkához. De visszatérve a kérdésre: a megjelent véleményekből egyes ítéletekről, számomra az tűnik ki, hogy a bírósági eljárás és az ítélet megszületésének számos körülménye a polgárok számára nem eléggé érthető és ebben a kérdéskörben a bíróságoknak az elkövetkezőkben valamilyen módon cselekedniük kell.- Tapasztalatai szerint Heves megye bírái az ítélkezésbe való beleszólásként értékelik a most zajló folyamatot?- Úgy gondolom, hogy a minket ért támadásokat a bírák nem az ítélkezésbe való beleszólásként értékelik. Kétségtelen, hogy egy bíró sem örül ezek: nek a nyilatkozatoknak, de miután a bíró felelőssége szakmai felelősség, ez a további ítélkezésében senkit nem fog befolyásolni. A bírók ismerik az eljárási és anyagi jogszabályokat, így kellőképpen tudják kezelni a minket ért kritikákat. A bírák az igazságszolgáltatási tevékenységük során mindig az igazságot keresik. Igazság ugyan egy van, de nem minden részletében ismerhető meg utólag és nem csupán a bíróság, a bíró munkáján múlik, hogy kiderül-e. Ha pétdá ul Önnek számot kellene adnia arról, hogy mi történt három hónapja, bizonyára nem a teljes valóságra emlékezne. A mi munkánkban az is nagyon nehéz, hogy feltárjuk a teljes igazságot, a valós tényállást. Az igazságszolgáltatásnak ugyanis több résztvevője van, akik ellenérdekű felek, akár polgári, akár büntetőperről legyen is szó. Az ügyész a nyomozást felügyeli és a beszerzett bizonyítékokon alapuló vádat képviseli. Az ő érdeke (és feladata) az, hogy bebizonyítsa, a vádlott bűnös, míg a védelem érdekei természetesen ezzel pont ellentétesek. A bírák átérzik az emberi ka- I részrehajlástól mentesen, a hatályos törvényi rendelkezések szerint kell dönteniük.- Érdemes lenne a bírói függetlenség elvéről, annak tartalmáról tájékoztatni az embereket, mivel - úgy tűnik - sokan nincsenek ezzel tisztában. Kérem, segítsen ebben!- Alaptörvényünk szerint a Magyar Állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az igazságszolgáltatás külön hatalmi ág. Természetesen a bíróságok függetlensége nem azt jelenti, hogy egy bíró azt csinál, amit akar, mert független, hiszen a bírák az eljárási törvényeknek, az anyagi jogszabályoknak alá vannak rendelve, vagyis mindig törvényesen kell eljárniuk. A hatályos jog az ítélkezés alapja. Nem véletlenül állíttatta fel Hamurabi, Babilónia királya már évezredekkel ezelőtt az azonos szövegű törvényoszlopokat a birodalmában. Az volt ezzel a célja, hogy az önkényes helyett egységes ítélkezést’biztosítson mindenki számára, és ez ma is a jog- államiság egyik alappillére. A bíró a jogszabályok, és nem szubjektív igazságérzete alapján ítélkezik. Kijelenthető, hogy anarchiához, a demokratikus államrend összeomlásához vezetne, ha a bíró megtehetné, hogy figyelmen kívül hagyja a törvényeket, amikor ő maga úgy gondolja, hogy azok nem igazságosak, míg más bírák más meggyőződésüknek megfelelően járnának el. A jogszabályokat az igazságszolgáltatástól független törvényhozás alkotja, és épp ez a hatalommegosztás az egyik nagyon fontos demokratikus jogállami alapelv, amit mindenkinek tiszteletben kellene tartania.- Bírósági pályafutása alatt találkozott-e ilyen mértékű külső nyomással a bírói munkával összefüggésben? Ha igen, mikor, esetleg tudna-e Heves megyei példát említeni?- A pályafutásom alatt ilyen mértékű külső nyomással eddig még nem találkoztam, különösen Heves megyében nem, nem is tudok rá példát mondani. Persze, azért itt is előfordult, hogy felmentő ítélet született valamenyi ügyben, mert a vádat a bíróság nem találta megalapozottnak. Ezekről az esetekről egyébként a Heves Megyei Hírlap is tudósított. Úgy gondolom, megyénkben a társszervek működése igen magas színvonalú és talán ennek is köszönhető, hogy az Egri Törvényszéket ilyen mértékű külső nyomás vagy támadás még nem érte.- Mi igazán a veszélyük az ilyen fajta, a beszélgetésünk elején említett vélekedéseknek az ítélkezés kapcsán?- A bírói függetlenség egyik nagyon fontos eleme, hogy az ítélkezésben a bírót semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban tehát nem lehet félelem, nem lehet harag, mint ahogy azt dr. Hando Tünde, az OBH elnöke is hangsúlyozta közleményében. Az Ilyen megDr. Nyíri Beata: Nem arról van szó. hogy a bi rák ítéleteit ne lehetne kritizálni, ezt megtil tani egy demokratikus államban nem lehet. Az ítélt dolgot azonban igazságként kell elfogadni. Míí tasztrófákat, ám a döntéseiket nem az érzelmek, hanem a bizonyított tények alapozhatják csak meg. A tények j ismerete ml küli vélemény- nyilvánítás pedig semmiképpen sem helyes. A bíráknak az eléjük terjesztett, általuk intézett ügyekben nyilvánulások leginkább azzal a veszély- lyel járhatnak, hogy valamilyen szintű félelmet kelthetnek a bírókban, s ha nem is befolyásolhatják őket a? ítélkező munkájukban, de valamelyest elbizonytalanodhatnak, ami helytelen döntésekhez vezethet abban a munkában, amelynek során emberek sorsáról hoznak döntéseket.- Meglátása szerint hogyan állítható helyre a bírák függetlenségének gyakorlata a mostani, az Önök számára kedvezőtlen folyamat után?- Úgy gondolom, hogy a bírák függetlensége, mint alkotmányos, az alaptörvényben rögzített alapelv, továbbra is változatlanul fennáll. Úgy gondolom, nem arról van szó, hogy a bírák ítéleteit ne lehetne kritizálni, ezt megtiltani egy demokratikus államban nem lehet. Az ítélt dolgot azonban igazságként kell elfogadni, mint ahogy az a Kúria Honlapjának kezdő lapján is olvasható. Összegezve tehát: a bírák függetlenek, a függetlenségük ellen irányuló támadásokat pedig visz- sza kell utasítani! S az különösen fontos, hogy a többi hatalmi ág képviselői is tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget.- Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint tenni kell azért, hogy a bírósági ítéletek érthetőek legyenek a laikusok számára is. Hogyan oldható ez meg az Ön véleménye szerint?- Az OBH elnöke a bírósági eljárás menete és az ítélkezés nem eléggé érthető módjáról nyilatkozott. Valóban érthetőbbé kell tenni az elkövetkezőkben az állampolgárok számára a bíróságok működését és ítéleteit. A Sajtó- szóvivői Munkacsoport vezetőjeként magam is úgy látom, hogy sem a sajtóközleményeink, sem a bírósági eljárásokról szóló általunk kiadott tájékoztatóink nem mindig közérthetőek. Ennek oka egyébként főleg az, hogy a sajtó- szóvivők maguk is legtöbb esetben bírák, akik néha talán túlzottan is megpróbálnak megfelelni a szakmaiság követelményének, és nem újságírók. Én küzdők azért, hogy még közérthetőbbek legyenek a sajtóközleményeink, a megnyilatkozásaink, ázok mindenki számára érthetők legyenek. A kommunikációnk színvonalát növelnünk kell. Ha egy frekventált ügyben nemcsak az ítélethirdetésről, hanem az eljárás egyes fontos szakaszairól is tájékoztatnánk a közvéleményt, és ezt nem csak a jogi képviselők vagy az ügyészek tennék meg, akkor a közvélemény folyamatában is értesülhetne az egyes eljárási cselekményekről, az ügy állásáról. Ha így tennénk, akkor nem bombaként robbanna egy- egy olyan ügy kapcsán született döntés, amelyben a közvélemény szerint enyhe vagy felmentő ítélet születik. Én azt nem tartanám szerencsésnek, ha az eljáró bírák is nyilatkoznának az általuk tárgyalt ügyekben, mert akkor feltehetőleg az ítéletek érthetősége jobban eltolódna a szakmaiság vonatkozásában és azok még kevésbé lennének értelmezhetők a nem jogvégzett állampolgárok számára. « 4 4
