Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-06 / 31. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2016. FEBRUÁR 6., SZOMBAT Az önkormányzatok többsége bizakodással tervezi a költségvetést Tovább gurulnának a bicikliúton A térség országgyűlési képviselőjét is várták annak a kerékpárúinak az átadására, amivel Demjén és Egerszalók már bicikliúton is összeért Február az a hónap, amikor vél­hetően már elfogadott költség- vetéssel rendelkezik a legtöbb település. Ezért is kérdeztük a polgármestereket, hogy hol tartanak most a tervezéssel, il­letve van-e olyan „álma” az ál­taluk irányított falunak, város­nak, amit mindenképp szeret­nének megvalósítani. Többnyi­re bizakodó válaszokat kap­tunk. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER térsége Farkas Sándor, Ver- pelét polgármesterétől megtud­tuk: a jövő héten szerdán fogad­ják el a városi büdzsét, amit a pénzügyi bizottság kedden már megtárgyalt. A fő számok alap­ján 620 millió forint körüli ösz- szeg költhető az idén. Az évek­kel ezelőtti gyakorlathoz képest annyi a változás, hogy a törvény feladatfinanszírozást határoz meg. Egy-egy feladat keretössze­gei évről évre mások - a jogsza­bályi változásoktól függően.- Úgy is fogalmazhatok, hogy mintegy „címkézve” érkezik a pénz a kincstártól, amit csak és kizárólag arra a célra költhetünk el, amire megjelöltek, s ha nem használnánk fel, azt vissza kell küldeni. A megelőző év végén megérkezett a lista a támogatási összegről, amit aztán év közben, a feladatnak megfelelően hasz­nálunk fel időarányosan, és erről pontos elszámolást is készítünk. De év közben érkezhetnek még plusz pénzek. A gyermekétkez­tetést említem példaként, ami fő­ként nyáron jelent plusz bevételt és kiadást is egyúttal. Összessé­gében közelíteni szokta az egy- milliárd forintot a város költé­se, Megszoktuk már ezt a f end- szert, s bár nem vet fel a pénz bennünket, de tartható a biz­tonságos településműködtetés - fogalmazott a városvezető, aki hozzáfűzte, hogy a pályázatokat is mindenki ugrásra készen vár­ja. Ezek többsége, a BM-es támo­gatásokat leszámítva ugyan utó­finanszírozással nyerhető el, de - ha fogcsikorgatva is - élni kell velük, nem szabad elszalasztani a lehetőséget. Fodor Géza, Demjén polgár- mestere szerint költségvetési lehetőségeiket tekintve az idei jobb évnek ígérkezik, mint a 2015-ös volt, hiszen 63 millió fo­rint pénzmaradványt áthozhat­tak tavalyról. A részleteket ille­tően a polgármester elmondta: iskola nincs a faluban, működik viszont egy Kerecsenddel, Eger- szalókkal és Egerszóláttal közös fenntartású óvoda.- A 2015-2016-os tanév az, ami­kor óvodánkba kimondottan csak helybeli apróságok járnak. Koráb­ban a létszám is alacsonyabb volt, atnit úgy tudtunk feltölteni, hogy néhány gyermeket a szomszédos településekről Írattak be a szüle­ik. Az örvendetes új helyzet abból keletkezett, hogy több gyermek születik - mondotta. A polgármester tájékoztatása szerint ebben az évben a száz­éves ravatalozó épületet szeret­nék elbontani, és helyébe újat építeni, hiszen a múlt század ele­ji építményt „kinőtték”, és nem felel a mai kor követelménye­inek. A kivitelezést pályázat­ból szeretnék megoldani, de ha nem megy, önerőből is belevág­nának. Folytatnák a kerékpárút építését is, valamint korszerűsí­teni szeretnék a járdákat, és üte­mezetten felújítani a község út­jainak burkolatát, hogy egy jobb minőségű és szebb utcakép ala­kuljon ki, ami turisztikai szem­pontból is nagyon fontos. A falu­vezető örömmel újságolta, hogy tavaly már negyvenezer vendég- éjszakát könyvelhettek el a falu vendéglátó helyei, s ez 12.millió forint idegenforgalmi adót hozott a költségvetésbe. A korábbi évek­ben - még a termálvölgy kiépü­lése előtt - a vendégéjszakák szá­ma ennek töredéke volt. Felsőtárkányban már novem­berben elkezdték a költségvetés előkészítését - tudtuk meg dr. Juhász Attila Simon polgármes­tertől. Tájékoztatása szerint a ki­adási oldal elfogadásához ren­delkezésre áltak a kincstári szá­mok, és januárra előkészítették a teljes büdzsét, amit jövő héten, szerdán tárgyal a képviselő-tes­tület. A faluvezető úgy látja, hogy kiegyensúlyozott, 5-6 szá­zalékos beruházási tartalékkal is számoló költségvetést fogad­hatnak el a képviselők. A pénz- maradványok is jól alakultak, a vállalkozások pedig magasan a tervezett adóbevétel fölött telje­sítettek: az előzetesen kalkulát 170 millió forinttal szemben 206 millió forint érkezett be az ön- kormányzati költségvetésbe. Az állami normatív támogatás ke­retei gyakorlatilag megegyeznek a tavalyival, ami nominal érték­ben Tárkány esetében egymillió A 2016-os költségvetési ter­vek kapcsolón két faluvezető is beszélt olyan tervről, ame­lyek speciálisnak mondhatók. Az egyiket a szükség hénysze- rítette ki, a másikat egy olyan pályázat megjelenése, ami le­hetőséget kínált egy nagyon sajátos ötlet megvalósítására. A vis maior történetet a Nosz- vaj község fölött található sík- főkúti tó gátjának megrepedé- se idézte elő. Bóta Géza pol­gármester örömmel újságol­ta, hogy elnyerték a megerősí­tésre pályázott összeget, még­pedig a számukra előnyösebb forinttal többet jelent, mint a ta­valyi összeg volt. A feladatfinan­szírozás bevált, az így kapott ösz- szeg elegendő a település működ­tetésére, nem teszi azonban lehe­tővé a fejlesztéseket. Ezt részben saját forrásból, részben pedig pá­lyázatok révén tudják megvalósí­tani.- Tavaly hetvenmillió forint pályázati forrás érkezett, ami­hez jött még a szükséges önerő, valamint saját beruházásaink, ami ötvenmillió körüli összeget tett ki. A területi operatív prog­ramból az idén már lényegesen konstrukcióban. Kiválasztották már a tervezőt és a beruházás • ellenőrét is. Szabóné Bállá Ma­riann, Szarvaskő polgármeste­re pedig egy olyan tervről be­szélt, ami idegenforgalmi érde­kesség lehet, de ennél is fon­tosabb, hogy munkahelyet te­remt: csipkebogyó ültetvényt szeretnének létesíteni egy há­rom hektáros területen, ami­hez a szükséges eszközöket is beszereznék a már megjelent pályázat nyújtotta lehetőség­gel élve. A szennyvíz-közmű lé­tesítésére pedig nap, mint nap várják a pályázat kiírását. Tudta-e? A költségvetés készítésékor sa­játos helyzetben vannak azok a települések, amelyek közös hi­vatalt tartanak fenn. Ezekben a falvakban azt követően dönt­hetnek az önkormányzati bü­dzséről, hogy előbb elfogad­ták a közös hivatalok költség- vetését. Ebben a helyzetben van a térségben Egerszalók és Egerszólát, Szarvaskő és Eger- bakta, valamint Ostoros és No- vaj. Összekötöttségükön túl az utóbbi esetben a közös hivatal tervező munkáját az is nehezíti, hogy Ostorosnak jelenleg nincs polgármestere, hiszen holnap választ a falu. nagyobb összegekre számítunk, hiszen az iparfejlesztést céloz­zuk meg, amelyekre általában százmilliós nagyságrendűek a kiírások. Természetesen a kiseb­bekre is rástartolunk, mint aho­gyan a vidékfejlesztési pályáza­tokat is megcélozzuk. Egyebek mellett egy földmunkagépet is szeretnénk beszerezni a külte­rületi utak karbantartására - fogalmazott a polgármester, aki szerint Felsőtárkány jó helyzet­ben van, de ehhez az kell, hogy a vállalkozások befizessék az adót. Tisztességes vállalkozásaik van­nak, ezért is indulnak az iparte­rület fejlesztésének az irányába, mert ez részben hála az önkor­mányzat részéről, ugyanakkor vonzza az újabb vállalkozásokat, amelyek munkahelyet és újabb adóbefizetéseket teremtenek. Fodor Géza Pályázati célok: van, amit kényszer szült, mást viszont egy ötlet Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! HEVBiÄi % Nem tudja „kezelni” az akadálymentesített rámpát a háromkerekű moped Hibás felhajtó készült a patakhídnál EGER Egy, az Eszperantó sétány­hoz közeli furcsa „akadálymen­tesítésre” hívta fel figyelmet ol­vasónk, a megyeszékhelyen élő Márkus László. A mozgáskorlátozottként is is­mert fiatalember maga is megta­pasztalta, hogy a Gólya utcát az Egészségház utca irányába ösz- szekötő gyalogos hídnál létesí­tett lépcsős fel- és lehajtó rám­pán azzal a speciális háromke­rekű járművel, amit ő és sorstár­sai használnak, nem lehet köz­lekedni. De nem tudják igénybe venni a lépcsőt a háromkerekű babakocsit toló anyukák sem. A Hírlap kérdésére olvasónk elmondta: nem ez az egyetlen érthetetlen „akadálymentesí­Márkus László háromkerekű mopedjével a rámpánál tés” a városban. Örömmel ment el például a felújított Érseki Pa­lotába, amit éppen megnyitottak a nagyközönség számára, ám ott azzal szembesült, hogy á moz­gáskorlátozottaknak készített liftet a kézi hajtású kerekesszék 80 centiméteres méretére ter­vezték, miközben a legtöbb sors­társa nem használ már kerekes széket, a mopedjük pedig 140 centiméteres helyigényű. A rámpa ügyében levélben megkereste Eger polgármeste­rét a Mozgáskorlátozottak Egye­sületének Országos Szövetsége (MEOSZ), tájékoztatást kérve ar­ról, hogy'milyen lépéseket ter­veznek és mennyi időn belül ja­vítják ki a hibát. Az önkormány­zat Kovács Ágnes MEOSZ elnök­nek és Kató László akadálymen­tesítési szakértőnek küldött vá­lasza szerint a kerékpárút építé­sével kialakult csatlakozást bal­esetveszélyesnek ítélték, ezért építették át az átkelőt a közleke­dési hatósággal egyeztetett mó­don. , „így alakult ki a jelenlegi lép­cső és babakocsi rámpa. Az aka­dálymentes rámpa kiépítését egyelőre elvetettük, mert ehhez több olyan munkát kellett volna elvégezni, melyeket a pályázati kötöttségek miatt nem lehetett megvalósítani... A gyalogos híd közvetlen közelében található egy másik patakhíd, amely aka­dálymentes.” S. S. * » I I 4 4 Dr. Juhász Attila Simon

Next

/
Thumbnails
Contents