Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-19 / 42. szám

2016. FEBRUÁR 19.,PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 GYÖNGYÖS - Az Aranysas utca ban már többször jelzett problé­ma a házakhoz évekkel ezelőtt viszonylag közel ültetett és azóta megnőtt fák erősebb visszavágá­sának igénye - indokolta a gallya­zást Juhász Katalin, városüzemel­tetési igazgatóhelyettes. Érdeklő­désünkre azt is elárulta, a mun­ka során a fák ifjítása, gallyazása történik, a fenti útszakaszon hu­szonnégy fa érintett. - A fák újítá­sával a növényi rostok megújulá­sa érhető el, erősödik a fa - nyilat­kozta. A munkálatok alatt, febru­ár 20-ig 7.00-16.30 óra között út­lezárás van az Aranysas utcában a Május 1. lépcső és a Dr. Harrer Ferenc utca közötti szakaszon. A munkavégzés ideje alatt a he­lyi autóbuszjáratok a Gólya utcán közlekednek, az Aranysas utcai megálló máshol ideiglenes kijelö­lésre került. J. H. Heves megyében többen szülnek természetes úton Császár vagy nem? Az utóbbi évtizedekben a csá­szármetszés volt a leggyakrab­ban végzett műtéti beavatko­zás a fejlett országokban, és gyakorisága folyamatosan nő. Hazánkban egy friss kimuta­tás szerint a Magyar Honvéd­ség Egészségügyi Központjá­ban a legmagasabb - 55 szá­zalék - az aránya. Utánajár­tunk a megyei adatoknak. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu HEVES MEGYE - A szülés csodá­latos szenvedés. A nő erre van teremtve, úgy gondolom, min­denkinek át kellene élnie ezt az élményt - mondta el lapunknak Forgóné Zelei Zsuzsanna, aki ta­valy augusztusban adott életet kislányának Egerben. - A fájda­lom elmúlik, és utána már csak arra fogunk emlékezni, milyen édes kínokat kellett átélni ah­hoz, hogy világra hozhassunk egy csodás teremtményt. Én sosem választanám a császár- metszést, remélem, nem is lesz rá szükségem - szögezte le az í édésanya, akinek véleményével - egy friss kimutatás szerint - sokan nem értenek egyet... Magyarországon ugyancsak megfigyelhető a császármet­szések számának növekedése. Az összes szülés közt az orszá­gos arány 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek ele­jére megduplázódott, 2006-ban már megközelítette a 30 százalé­kot, az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt. Nemzetközi kutatások sze­rint a valóban indokolt császá­rok az összes szülésnek „csak” 15-19 százalékát teszik ki. Az elmúlt három év adatai­nak átlaga alapján a Heves me­gyei kórházakban 26-tól 36 szá­zalékig terjed a császármetszé­sek aránya. Az egri Markhot Fe­renc Oktatókórházban 26, a hat­vani Albert Schweitzer Kórhá­zán 35, a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban pedig a szülések 36 százaléka nem természetes. Lapunk megkérdezte dr. Hernádi Lászlót, az egri kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosát, szerinte miért nő hazánkban a császármetszések száma.- Ennek rengeteg oka lehet, ami nem is feltétlenül szakmák Ilyen például a jogi számonké­réstől való félelem, mivel sok­kal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszé­sekből, mint a nem elvégzettek­ből. Illetve szóba jön az a szem­léletbeli változás is ez esetben, hogy az átlagostól már a legki­sebb kockázati eltérésnél fel­merül a császármetszés lehe­tősége - magyarázta a főorvos. Dr. Hernádi László a szak­mai okok között említette azt, hogy egyre inkább kitolódott a gyermekvállalás ideje. Ma már gyakoribb, hogy az első gyer­meket a 30. életévek betöltése után vállalják a nők, ezért na­gyobb esély van az egyéb be­tegségek - cukorbetegség, ma­gas vérnyomás -, kórképek megjelenésének, ami indokol­hatja a császármetszést.- Beszélni kell a kérésre vég­zett császármetszésekről is. Né­ha ugyanis egészen elképesz­tő, mit képzel az ember magá­ról vagy éppen mit nem képzel... Sokan félnek a szüléstől, többek esztétikai okok miatt kérik ezt a szülestípust. Nem foglalkoznak azzal, hogy azok a gyermekek, akik császármetszéssel szület­nek, később hajlamosak lesznek például az allergiára. Tőlem is kérték már, hogy császározzak, ám mindig elmondom, hogy ezt garantálni nem lehet. A döntés joga és felelőssége mindig a szü­lést vezető orvosé - szögezte le az egri szakember, aki szerint nem véletlen, hogy már a WHO is fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. - Kí­nában 40 százalék fölött van a császármetszések aránya, Bra­zíliában van, ahol 100 száza­lék ugyanez... Ez már anomália. A császármetszést nagyon köny- nyű volt felfuttatni, viszont visz- szafordítani a tendenciát már na­gyon nehéz lesz. Ha valakinek az első szülése császáros volt, ak­kor a következőnél már magas a rizikója annak, hogy szintén mű­téti úton fog szülni az anya. Kazincbarcika a természetesség híve Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a tényle­gesen szükséges császármetszé­sek aránya 15-19 százalék, ami jóval kisebb, mint itthon a kórhá­zak nagy részében. A legfrissebb hazai összesítés szerint - ami a 2013-as, 2014-es és 2015-ös szülések átlagát számolta - a legmagasabb, 55 százalék a csá­szármetszések aránya a Magyar Honvédség Egészségügyi Köz­pontjában. 51 százalék pedig a Semmelweis Egyetemen, vala­mint a Péterfy Sándor utcai Kór­ház-Rendelőintézet és Baleseti Központban. Intézményeink a kö­zépmezőnyben vannak. A kimu­tatás szerint csak egy intézmény került 20 százalék alá: a Kazinc­barcikai Kórház Nonprofit Kft-nél 11 százalék szerepelt. Új divat Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu S oha nem volt bajom a kockás ingekkel. Általábah nincs ba­jom semmilyen ruhaviselettel, elvégre anyám azt tanítot­ta, mindegy milyen a ruha, csak tiszta legyen. Arra viszont felfigyeltem, hogy néhány napja feltűnően sokan öltik maguk­ra. Nemcsak a tanárok, hanem a diákok is. Ki gondolta volna né­hány hete, hogy hirtelen ennyi új jelkép sodródik az életünkbe: esernyők, kockás ingek, amik a rendeltetésüktől függetlenül me­rőben más értelmet kezdtek hordozni: nevezetesen a szolidaritás és az összetartozás szimbólumaivá váltak. Mára megállapíthatjuk: Klinghammer István - koráb­ban a második Orbán-kor- mány felsőoktatásért fele­lős államtitkára - új divatot teremtett, amikor a Magyar Nemzetnek adott interjújában nem kevesebbet mondott, mint­hogy „kinyílt a bicska a zsebében” a tanárok 25 pontos követe­lését olvasva, Miután mindezt azzal is megfejelte, hogy a diá­kok számára nem jó példa a borostásan, kócosán, kockás ing­ben grasszáló tanárok látványa, meg is adta a jelet az legújabb divatirányzat pillanatok alatti kibontakozására. Azóta az interneten se szeri, se száma a csoportképeknek, amelyeken komplett tanári karok mosolyognak a kamerába kockás ingesen, borostásan, a tábla előtt lefotózva. Tegnap már rengeteg diákot is láttam hasonló szerelésben, és a szü­lők is egyre több fotót posztóinak és osztanak meg. Hogy mi lesz mindennek a vége, egyelőre nem tudni. Min­denesetre a divattervezők megnyalhatnák mind a tíz ujjúkat, ha legfrissebb kollekciójuk ilyen népszerűségnek örvendene, mint a jó öreg kockás ing. Arról még nem szól a fáma, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexébe bekerül-e valaha ajánlottként az új viselet, ahhoz viszont kétség nem fér, hogy ellentétben a kódexszel, ez bizony alulról jövő kezdeményezés. Méghozzá meglehetősen erőteljes. Megnyerték a borászversenyt EGER Az Eszterházy Károly Fő­iskola Országos Borászati nap­jainak keretei között szőlész-bo­rász szakmai versenyt is hirdet­tek az-ilyen szakon tanuló diá­kok számára. A megméretteté­sen az Egri Szakképzési Cent­rum Kereskedelmi és Mezőgaz­dasági Szakiskolája két csapa­ta is részt vett. A verseny első napján gyakorlati feladatokban, míg a második nap borászati analitikai, borismereti, szőlé­szeti-borászati elméleti felada­tokon bizonyíthatták tudásu­kat. A versenyt a KÉRI nyerte: ifj. Lőrincz György borász, Bo- nivárt Laura 10. évfolyamos és Kiss Róbert 12. évfolyamos bo­rász tanulók képviseletével. Erdélyi testvérfalu EGERCSEHI Az erdélyi Homo- ródújfaluval kötött testvérte­lepülési megállapodást Eger- csehi önkormányzata. A köz­ségnek már volt korábban testvérkapcsolata a partiu- Uii Szilágycseh várossal, de azt az utóbbi években nem tudták újraéleszteni. Ko­vács András polgármester el­mondta, tizenöt tagú delegá­ció utazott ki a 350 lelkes te­lepülésre, ahol az unitárius templomban írták alá a szer­ződést Cseke Miklós polgár- mesterrel. Bíznak abban, hogy a homo- ródújfaluiak hamarosan vi- szonyozzák a látogatást. A ho- moródújfaluiaknak volt már egy magyarországi testvérte­lepülése, Cserépfalu. ,T. B. Közművesítés, körforgalmak GYÖNGYÖS Az önkormányzat a fejlesztésekhez külső források­ra számít - derült ki a gyön­gyösi közmeghallgatáson. Ké­vés Tamás alpolgármester el­mondta: az önkormányzat fel­adatai a korábbiakhoz képest jelentősen nem változtak, így a képviselő-testület célja tovább­ra is a biztonságos működés feltételeinek biztosítása. Az alpolgármester úgy fogal­mazott: a városi költségvetés több mint harmada a bérek és járulékok kifizetésére megy, a saját bevételek döntő részét pe­dig az adóbevételek adják. Ki­emelt célnak nevezte a közfog­lalkoztatást, ami munkalehe­tőséget is jelent, s ebben az év­ben a parkokra és a közterüle­tekre kiemelt figyelmet fognak fordítani. Az alpolgármester ar­ról is említést tett: idén folytató­dik az Észak-nyugati városrész­ben a közművesítés, s elkezdő­dik a Zsellérközök fejlesztése. Több körforgalom építését is ter­vezik, a város bevezetőútjain pe­dig rendszámfelismerő kamerá­kat fognak telepíteni, s bővítik a térfigyelő kamerarendszert is. A közmeghallgatáson szó volt a hármas út melletti Mor- vai-telep sorsáról, a szelektív hulladékgyűjtésről, az utak és járdák rossz állapotáról, a mát- rafüredi kerékpárút felújítá­sáról, valamint turisztikai fej­lesztésekről is. M. A. Elérték azt a színvonalat, hogy precíz eays-open tetőket gyártsanak Milliárdos beruházás Abonyban FÜZESABONY Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ünnepélyesen is átadta a közel félmilliárd forintos kormány­zati támogatást a Pikopack Zrt. vezetőjének, Tóth Sándor­nak. A fém csomagolóanyago­kat gyártó nagyvállalat új tech­nológiát vezet be és 30 munka­helyet hoz létre, összesen 983 millió forintból.- Olyan feldolgozóipari cég kapta a támogatást, amely bőví­ti termékkörét és jelentős az ex­portja - hangsúlyozta Varga Mi­hály. - Az ország államháztartá­si helyzete stabil, a hiániy évek óta 3 százalék alatt van és meg­célozzuk a hiány nélküli költ­ségvetést. A foglalkoztatásban Varga Mihály, Tóth Sándor és Nagy Csaba polgármester az átadáson javultunk, de a csehek még előt­tünk járnak, ezért szükség van a nemzeti ipar erősítésére, inno­vációra, a verseny- és exportké­pesség növelésére, munkahely- teremtésre - monda a miniszter. Tóth Sándor, a cég vezérigaz­gatója szerint éles versenyben kell helytállniuk, ez csak a fo­lyamatos technológiai fejlesz­téssel lehetséges. A most kez­dődő beruházás az easy-open tetőkhöz kapcsolódik, új csar­nokot építenek, ahol maguk ké­szítik a fogyasztók által köny- nyen nyitható doboztetőket. Jó munkatársaik vannak, szeret­nék bebizonyítani, hogy képe­sek a nagy precizitást igénylő technológia bevezetésére. T. B. * * « 4 I A [1 iCHi r; ift Megállapíthatjuk: Klinghammer új divatot teremtett.

Next

/
Thumbnails
Contents