Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-15 / 38. szám

\ Petra sikeres Dániában és Norvégiában is Ruhát tervez a világnak OSLO, HERNING, EGER Birin- csik Petra (25) Egerben nőtt fel, a középiskolai tanulmá­nyai után Dániában szerzett ruhatervezői diplomát. Az egyik vezető norvég, felsőru­házatot gyártó céghez került tervezőként. Norvégiában él pécsi születésű párjával. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com- Hogyan került Oslóba?- Az egri Gárdonyi Géza Gim­náziumba jártam, a tanulmánya­im utolsó évében a Gárdonyi Gé­za Színház néhány darabjában táncoltam. Mindig csodáltam a jelmeztervezők munkáját, meg­tetszett a szakma. A középisko­lában egyszer csak megpillantot­tam egy hirdetést, amely Dánia egyetemeire csalogatta a leendő hallgatókat. Még érettségi előtt felvettek ruha­tervező szak­ra Dánia egyik leghíresebb de­signiskolájába. Herningben az iskola nemzet­közi osztályá­ba kerültem, az órákat angolul tartották. Egy fél­évet Manchesterben is eltöltöt- tem Erasmus-ösztöndíjjal, s Lon­donban egy ismert márkánál vé­geztem a gyakorlatomat. Kézzel kötött ruhadarabokat árultak, s mivel én nagyon jól tudok köt­ni, sokszor közreműködtem. Se­Tudta-e? Norvégia vezető sportruhá­zati cégét HellyJuell Hansen alapította. A cégvezető a fe­leségével, Marén Margaret- he-tel kifejlesztett egy víz­hatlan anyagot, s kabátokat, sapkákat, nadrágokat kez­dett gyártani elsősorban a ha­lászok számára. Az első né­hány évben is igen sikeresek­nek bizonyultak a terméke­ikkel, majd 1878-ban a világ egyik leglátogatottabb kiállí­tásának, a Párizs Expónak a segítségével vált a márkájuk igazán ismert portékává. Ké­sőbb azután már külföldre is szállították az áruikat. Miután Hansen 1914-ben meghalt, a fia vette át a kiválóan műkö­dő vállalkozás vezetését. gítettem a kollekciók összeállí­tásában, prototípusokat készítet­tem, s számítógépen terveztem a ruhákat. Nyári gyakorlaton is voltam Oslóban, a vezető norvég sportruházati cégnél, amely Ma­gyarországon is egyre népsze­rűbb. Utána állást ajánlottak: el­fogadtam, Oslóban laktam, s Dá­niába visszajártam vizsgázni. Az említett márkánál készítettem a diplomamunkámat is. Jelenleg egy másik vállalatnál gyapjúter­mékeket készítek, de hamarosan Visszakerülök a régi cégemhez.- Milyen feladatai voltak ott?- Először a designereket se­gítettem, aztán én lettem a ki­egészítő kategória termékei nek designere és fejlesztője. Hátizsákokat, bőröndöket, sapkákat, sálakat, kesztyű­ket és fehérneműket tervez­tem. Amit most árul a cég, azokat a ruhákat én alkottam.- Milyen be­nyomást tett önre Dánia?- Szere­tem Skan- dináviát. H e r n i n g Eger-mére- tű város. So­kunknak messzebbről kellett bejárnunk biciklivel az iskolá­ba. A dánok rengeteget kerék­pároznak, hozzá kellett szok­nom, ugyanis csaknem 45 per­cet bringáztam a suliba, s visz- szá. Az iskolai környezet sok mű­alkotással teli, s közel van a ter­mészethez. Igen diákbarát hely, a tanárok is nagyon kedvesek. Volt olyan oktatónk, aki egyedülálló volt, s tudta, hogy sokan nem tud­nak hazamenni karácsonyozni, ezért meghívta őket, hogy együtt töltsék az ünnepeket. A mai na­pig sok dán barátom van, igen kedves és segítőkész nép a dán.- Norvégiáról mi a meglátása?- Norvégia egyszerűen gyö­nyörű! Közel van a természet, bárhová is megy az ember. Sze­retek túrázni, felfedezni az or­szág tájait, amelyek nyáron és télen is nagyon szépek. Megta­nultam vitorlázni, van egy vi­torlás hajónk is, s nagyon élve­zem! A norvégok imádják a ter­mészetet, a sportokat. Könnyű ehhez idomulni, szeretem én is. Síelni is szeretek, igyekszem minél jobban megtanulni ezt is. És mit tudnék még említeni? A norvég epret mindenképpen! Nagyon büszkék az itteniek rá, hiszen a világ legfinomabb epre szerintük itt terem. A norvégok mindezen felül nagyon nyugod­tak, s nagyon szeretnek cseveg­ni. Arról is sokáig képesek be­szélni, hogyan óvják meg a sí­léc talpát (mosolyog).- Van honvágya?- Követem a Hírlap Hevesbéliek külföldön című sorozatát. Olva­som, hogy so­kaknak van honvágya. Nekem meg nincs. A szüleim szerint na­gyon messze lakom, de én nem érzem így. Két és fél óra alatt ott­hon vagyok. Évente négyszer já­rok haza, otthon töltöm a kará­csonyt, a húsvétot is, nyáron pedig viszonylag hosszabb időt Magyarországon tartózkodom. Rendszeresen tartom a kapcso­latot a szeretteimmel Skype-on. Nem tervezem, hogy hazaköl­tözöm. Mindenképpen ma­radni szeretnék. Törött kréta Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu H a választ kérnének a kérdésre, hogy melyik állam által fog­lalkoztatott dolgozói réteg viseli a legtürelmesebben a sor­sát, rögtön a pedagógusokra szavaznék. Más csoportok nem szívesen nyelik le a békát, ha a munkafeltételeikben sérelmet szen­vednek. A vasutasok, legfőképp az aránylag jól kereső mozdonyveze­tők sztrájkolnak rendesen, amikor kell, s időnként akkor is, ha nem. Arra is van példa, hogy fegyveres testület valamely csoport­ja ragadtatja tiltakozásra magát. Hasonló sérelmi szituációk­ban a pedagógustársadalom hallgat, s még akkor sem emelte fel a szavát, amikor a tanárok­Oket is anya szülte, s tanár tanította nemrég. ra tett terheket - fillér ellenté­telezés nélkül - megnövelték. Most viszont már elszakadt a cérna - bocsánat, eltört az egyetlen kréta -, és a tanárok kifakadtak. Bármennyire is szeretnék ráhúzni a klisét egye­sek a pedagógusok hetek óta tartó tiltakozására és a szombati, hatalmas létszámot megmozgató demonstrációjára, ki kell je­lentenünk: nem igaz az, hogy a magasabb fizetés, a kevesebb megkötöttség igénye késztette volna őket az utcai tüntetésre. Akinek van szeme, látja, akinek van füle, hallja: nagyon ko­moly, szakmai szempontból fájó bajaik vannak. Ha a „piszkos anyagiak” mégis előkerülnek, akkor azok az oktatás iskolában biztosított feltételeinek a hiányát megfogalmazó követelések, s nem a vastagabb havi boríték kívánalmát tartalmazó igények. Ennyit el kell mondanunk azok védelmében, akiket sok­féle jelzővel illettek a hét végi megmozdulásuk okán. Tették ezt olyan emberek, akik gyorsan elfeledték, hogy őket is anya szülte és tanár tanította. Legtöbbször a jóra... Frontális karambol a 25-ös főúton EGER, SZARVASKŐ Frontálisan összeütközött két személyau­tó Eger és Szarvaskő között, a 25-ös számú főúton szomba­ton délután. A baleset követ­keztében egy ember a jármű­be szorult, őt az egri hivatásos tűzoltók feszítő-vágóval szaba­dították ki a kocsiból. Úgy tud­juk, az utas súlyos sérüléseket szenvedett, a mentők ezért őt kórházba is szállították. Információink szerint a ka­rambol úgy történhetett, hogy az egyik autó Eger felé haladt, amikor a kanyarban vélhető­en megcsúszott egy olajfolton, és ezért áttért a szemközti sáv­ba. Egy szembejövő kocsi még ki tudta kerülni, ám a követke­zőnek már nem sikerült elke­rülnie az ütközést. A helyszínelést több órán át teljes útlezárás mellett végez­ték az egyenruhások, a bal­eset körülményeit pedig az Eg­ri Rendőrkapitányság munka­társai vizsgálják. M. Z. Petra szereti a munkáját, szívesen ölti Étijük»». magára cégeinek ruhadarabjait Minden bizonnyal olajfolt okozhatta a balesetet Képgaléria: heol.hu 2016. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Idei költségvetés: bővítenék a helyi óvodát is Megújul a báziskonyha PÉTERVÁSÁRA Feszített és taka­rékos büdzsét fogadtak el meg­közelítően egymilliárd forintos főösszeggel az észak-hevesi vá­ros képviselő-testületének tag­jai, akik a közelmúltban tár­gyalták az idei esztendőre ter­vezett költségvetést. A 2016-os év fejlesztési beruházásait kü­lönböző pályázati forrásokból, illetve önerőből fedezi a tele­pülés, utóbbit az önkormány­zat felhalmozási tartalékából biztosítja. Ebben az évben két fejlesz­tési projekt indul: az egyik a polgármesteri hivatal épületé­nek korszerűsítése (nyílászá­rók cseréjével, külső hőszige­teléssel, a fűtés korszerűsítésé­vel), a másik a báziskonyha fel­újítása (belső karbantartással, eszközfejlesztéssel). Ezen kí­vül, a TOP-on belül, a Zöld vá­ros kialakítására pályáznak, ezen belül is szeretnék rendez­ni a piacteret, cél a templom­domb teljes rendbe tétele, illet­ve a sportcsarnok Udvarának a kialakítása közösségi célokra. Pályáznak még az óvoda bő­vítésére, így plusz egy csoport- szobával, tornaszobával és egy bölcsődei szárnnyal gyarapod­na az épület, ahol 3 éves korig tudnának fogadni kisgyerme­keket a pályázat megnyerését követően. Pétervására működési költ­ségvetése sajnos ebben az esz­tendőben is j elentős h iányt mu­tat a hátrányos helyzet miatt. A szociálisan rászoruló embe­rek segélyezése igen nagy ter­hetjelent a helyhatóságnak, de a közmünkaprogramnak kö­szönhetően szinte egész évben átlagosan 125 személy juthat majd közmunkához. Ennek fe-, dezetét teljes mértékben az ál­lam finanszírozza. Eged István, a város polgár- mestere a Hírlapnak elmond­ta: a legfőbb feladat a város és intézményeinek finanszírozási szempontból biztonságos mű­ködtetése, a szükséges többlet- források megszerzése, a pályá­zatok útján elnyerhető pénzesz­közök maximalizálása. B. K. Mókás jelmezekkel jelezték a farsangot Még esőben is futottak EGER Futófarsangot tartottak szombaton délután a megye- székhelyen, az Érsekkertben. A különleges sportolásra je­lentkezők kedvét még a szűnni nem akaró eső sem vette el. Fi­atalok és az idősebb korosztály tagjai közül is részt vettek a rendezvényen. Többen jelmez­ben rótták a parkban az utakat. Feketéné Kuzman Krisztina szervező lapunknak elmondta: gyermekek is indultak a „ver­senyen”. Az indulóknak mini­mum egy kört, 1,3 kilométert kellett teljesíteniük, ám volt, aki tíz népkerti kört tett meg. Meg­tudtuk: a résztvevők többsége 7-8 távot futott. A megjelentek fánkot, oklevelet is kaptak. V. M. Színes jelmezekben is szaladtak a futófarsang résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents