Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-09 / 7. szám

2016. JANUÁR 9., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Szerinte nem létezik szebb hely Magyarországnál Örök tavasz kontra felhős ég re is jár. Zenei ízlésé sokrétű, szereti például a Soundgar- den-t, a Deep Purple-t, a The White Stripes-t és m a Foo Fighters-t. A ze- Mm. nén kívül nagy sze­relme a kerékpáro- zás. Angliában is szívesen bi­ciklizik. ' Ákos nemregiben járt Egerben, hogy meglátogassa szeretteit l""’"' .... EG EB, TENERIFE, LONDON Mili­bák Ákos Aldebrőn nőtt fel, és Egerben végezte tanulmá­nyait. Heves megyében több szállodában dolgozott recep­ciósként, sokáig lokálpatrió­taként élt, ragaszkodott Eger­hez, nemrég azonban váltott, először Tenerifére, majd Lon­donba vezette őt sorsa. Ákos­sal beszélgettünk. hogy viszonylag könnyű Ang­lia fővárosában munkát találni. Ebben a tenerifei repülőtéren is megerősített egy, a sorban pont mögöttem magyarul heszélö fi­atal pár, akik elmesélték ne­kem, hogy Londonban élnek, mondhat­ni, elég jó anyagi kö­rülmények között: évente két­szer nyaral­nak a Ka­nári-szige­teken. Biz­tatónak éreztem a hallottakat, s bátrabban vágtam bele a londo­ni kalandba.- Mivel foglalkozik Londonban?- Amikor megérkeztem, be­mentem egy állásközvetítőbe, s a következő héten már dolgoztam is. Felszolgálásban már volt né­mi tapasztalatom, így az a mun­ka kezdésnek kézenfekvő volt. Már az első szállodában szerző­dést ajánlottak egy hét után...- Mit szeret a legjobban a londo­ni életben?- Leginkább a sokszínűséget: a világ különböző országaiból érkező emberekkel lehet megis­merkedni. Szimpatikus továb­bá az is, hogy ingyenesek a mú­zeumok, valamint hangulato­sak a pubok. Továbbá, a király­nőt még csak a bankjegyeken láttam, de egyszerűbb eképp Erzsébetet gyűjteni, mint a ma­gyarországi nagyjainkat bankó formájában - ezt mindenképp a nagy előnyök közé sorolnám.- Mi az, ami kevésbé szimpa­tikus?- Nem tet­szik, hogy so­kat kell utazni, a város metro- polisz-mivol- ta miatt a met­rók tömegeket szállítanak. Egyebek kö­zött ezért gon­dolom úgy, hogy előbb-utóbb vi­dékre szeretnék költözni Angli­án belül. Ezenkívül, ami nem tet­szik, hogy sokszor felhős az ég - viszont nincs annyira sok eső, mint azt a külföldiek hiszik. Mit tudnék még említeni? Gyakorla­tilag nem létezik olyan, hogy an­gol konyha... A magyar boltok meg méregdrágák. A bal olda­li közlekedést viszont szerencsé­re nem volt nehéz megszoknom.- Mi a helyzet a honvággyal?- Gyakran van honvágyam. Követem az otthoni híreket, és olyankor mindig elszomorodom. Nagyon szeretnék hazatérni, de egyelőre csak pihenni lesz lehe­tőségem otthon.- El tudja képzelni, hogy egyszer hazaköltözik?- Egy-két évet tervezek Angliában eltölteni: gyűjtö­getek, és otthon megpróbá­lok majd egy kis vállalkozást elindítani. Remélem, addigra könnyítenek a vállalkozói ter­heken... Bármikor hazaköltöz­nék, ha azt látnám, hogy meg lehet élni otthon. Persze Ang­liában könnyebb, de itt is ke­ményen kell ám dolgozni! Itt legalább van a munkának ér­téke, sőt, van is bőven mun­ka! Sajnos ez pont fordítva van Magyarországon... Állító­lag Londonban már több mint 200 ezer magyar él, ez Debre­cen lakosságán is túltesz. Ha­I zahúz a szívem. A Kanári-szi­geteken megtapasztaltam a mediterrán szieszta életérzést az óceán partján, Londonban az emeletes autóbuszokat ke­rülgettem bringával, és most azon tűnődöm, hogy Magyar- országnál nincs szebb hely a világon... Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com- Miért döntött úgy, hogy külföld­re utazik, s mely országot válasz­totta?- Nagyon szerettem Egert és környékét, a megyeszékhe­lyi belváros hangulatát, szíve­sen bicikliztem és túráztam a Bükkben, s számos barátom is van a környéken. Ám egy idő után megelégeltem, hogy nem tudok ügy élni, ahogyan szeret­nék, ígyhát eldöntöttem, hogy külföldön próbálok szerencsét, hátha... Először Spanyolország­ba, Tenerifére utaztam: uno­katestvérem a családjával már évek óta kint él - ahogy mond­ják - az örök tavasz szigetén. Ott elvárás lett volna a spanyol nyelv ismerete, sajnos pusztán az angollal nem tudtam boldo­gulni, ezért úgy határoztam, hogy továbbrepülök Londonba. Az ott élő barátaim említették, Mindene a zene és a bringája Milibák Ákos már a középis­kolában, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépis­kolában is zenélt, méghoz­zá dobolt. A barátaival alapí­tott egy bandát, és az iskola pincéjében gyakoroltak. A do­bolást azóta abbahagyta, de még mindig fontos számára a zene, szívesen hallgat mu­zsikát, valamint koncertek­Elpattant idegek Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu ________________________________________ M ár nem is csodálkozom a drámán: rohanunk, nem késhe­tünk, várnak minket. Ez a legkevésbé sem vicces, mindin­kább szomorú: ez a való világ. Biztos, hogy kerültünk olyan szituációba, amelyben már a tüdőnk legmélyéről feltóduló levegő sem segített a feszültség enyhítésén. Bizonyított tény, hogy a sokszorta el­nyomott, visszatartott feszültség igen ártalmas saját, de környeze­tünk életére, egészségére is. Terjed a videó szegény, pórul járt idős úrról, aki lekéste a villamost, s egyszerre kiszakadt belőle minden indulata, amit valószínűleg már régebbről őrizgetett. Biztosak le­hetünk abban, hogy nem ez volt az egyedüli problémája. Nemkü­lönben bosszantó maga a szitu­áció: latolgatják is a videó alatt kommentelők, hogy mi van ak­kor, ha aznap ez volt az utolsó járat, amivel közelebb kerülhetett volna otthonához. Ha időre ment volna, ha ez volt az utolsó lehetősége? Nem késhetünk, nem veszíthetünk, az idő drága, minden pillanat aranyat ér - érthető a dráma lélektani háttere. Pattanásig feszült idegeinknek sokszor ennyi éppen elegendő ah­hoz hogy elveszítsük a kontrollt, néha az is előfordul, hogy a bennünk bugyogó méreg a felszínre tör. Érdemes lépést tartanunk az elénk gör­dülő nehézségekkel: feldolgozni azokat, megoldást találni. Sokat se­gíthet, ha vannak emberek, akik meghallgatnak, támogatást nyújta­nak még a tömeg negatív vonzásának kellős közepéről is. A lelki mélységekből kitekintve legyünk őszinték: aki nap mint nap tömegközlekedik, annak sajnos szinte biztos, hogy napjában leg­alább egy percre elszakad a cérna, mert ott aztán a feszültség kéz­zel tapintható. Átkelnek a Bükkön Erőss Zsolt emlékére Napjában legalább egy percre elszakad a cérna. Az idén is nekivágnak a húsz kilométeres túrának NAGYVISNYÓ, FELSOTARKANY A Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság (BNP1) január 30-án hetedik al­kalommal szervezi meg a „Transz­bükki átkelés - Erőss Zsolt Em­léktúra” elnevezésű, 20 kilométer hosszú szakvezetett terepi tanul- mányútját, Nagyvisnyó és Felső- tárkány között. A hagyományos, egész napos szakvezetéses túra során fokozot­tan védett területeket is útba ejte­nek, a résztvevőket természetvé­delmi szakember avatja be a Bükk és a természetvédelmi munka rej­telmeibe. A túra során a Nagy-völgy és a Leány-völgy érintésével ka­paszkodnak fel a Bükk-fennsíkra, ahol találkozhatnak a BNPI 2016. évre választott védnökével, Hor­kai Zoltánnal, aki az állatkoordi­nációs központjában nevelt állata­ival szerzett nemzetközi hírnevet. Ezután a Fekete-sár-rét érintésével a fokozottan védett Kőrös-barlang­hoz sétálhatnak, az utolsó kilomé­tereket, a Stimeczháztól már kis- vasúton lehet megtenni. A BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpont­jába való érkezés időpontja este 6 óra, ahol az Erőss Zsolt tisztele­tére állított kopjafánál megemléke­zést tartanak a hegymászóról, aki társával, Kiss Péterrel a Himalájá­ban vesztette életét. Jelentkezni ja­nuár 20-ig lehet. SZ. E. Akadt, aki ellenzi, de olyan is, aki egyetért a britek tervezett intézkedéseivel Mi vár a magyar munkavállalókra Angliában? EGER „Minket ne tekintsenek mig- ránsoknak!” - hangzott Orbán Viktor kijelentése a brit miniszter- elnökkel, David Cameronnal foly­tatott csütörtöki budapesti tárgya­lását követően. A két kormányfő párbeszédében lényegi szerephez jutott az a kérdés is, hogyan alakul a jövőben a szigetországban dolgo­zó magyarok - és más külföldiek - szociális támogatása. Fontos pont­ja ugyanis a brit terveknek az is, hogy a helyi jogokat és kedvezmé­nyeket élvező uniós állampolgárok ottani juttatásait csökkentsék, va­lamint korlátozzák a bevándorlást. Erről kérdeztünk olyan embe­reket, akik külföldi munkaválla­lók, esetleg az országhatáron kí­vül képzelik el az életüket. Szabó László Az Amszterdamban dolgozó Szabó László szerint David Ca­meron jelenlegi politikája csu­pán kampányának részét képe­zi, ám mivel teljesen szembe­megy az uniós politikával, értel­metlen. Szabados Virág- Az nem működik, hogy ki­megy az ember külföldre dol­gozni, és megpróbál beleka­paszkodni a kinti szociális há­lóba. A négy évet viszont túlzó­nak tartom, azt gondolom, hogy fél- vagy egyéves időtartam ele­Barta Balázs gendő lenne. Akik csak a segé­lyekért mennek ki - bár kétlem, hogy sok ilyen ember van -, azo­kat visszatartaná ennyi idő is. Aki dolgozott már külföldön, az tudja, hogy nem egy sétagalopp kimenni egy hátizsákkal akár Burgundi Diána Londonba, teljesen idegen világ­ban élni, dolgozni - mondta a fi­atal férfi. Az Egerben tanuló Szabados Virág kacérkodik a gondolattal, hogy néhány év múlva Angliá­ban vállaljon munkát.- Azt gondolom, hogy külföl­dön sokkal jobban meg lehet él­ni - talán még a mostani brit ter­vek ellenére is. Ha valaki ki akar menni dolgozni, megvan a joga hozzá, ez az Unió lényege. A huszonöt éves egri Barta Ba­lázs viszont másképp látja a hely­zetet, valamilyen szinten jogos­nak látja a britek álláspontját.- Persze, az uniós szabályokat be kell tartani, nem pedig a rend­szer, az országokat összekötő egy­ség ellen dolgozni - jegyezte meg. A végzős főiskolai hallgató, Bur­gundi Diána is hasonlóképp gon­dolkozik, szerinte - a szó legke­vésbé sem negatív értelmében - a más országban munkát vállalók bevándorlóknak számítanak. J. H. » t fi 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents