Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-08 / 6. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 8., PÉNTEK A szakemberek célja: ne kerülhessen kóklerek kezére a rézkincs! Túlárazottnak tűnik a tanulmány 254 millió forintért végezheti a nyertes cég a recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. A szakemberek kíváncsiak a tanulmány tartalmára, illetve arra, hogy mi került ennyibe. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK A napokban számoltunk be arról lapunkban, hogy a január 4-i Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy a KPMG Tanácsadó Kft. nettó kétszázmillió forintért, bruttó 254 millióért végezheti a recski ércbánya újranyitásának előkészítésével kapcsolatos munkát. A KPMG-nek bányatelepenként egy-egy ásványvagyon-értéke- lést kell készítenie JORC szabvány szerint, elő kell készítenie a bányatelkek koncessziós hasznosítását, vizsgálnia kell a bányatelkek újranyitásának szükségességét. Ha utóbbit érdemesnek találják, elő kell készíteniük az újranyitást, javasolniuk kell koncessziós díjat, értékelniük kell a jogi, a gazdasági, a műszaki, társadalmi és környezetvédelmi közeget. Korábban azt is megírtuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Recsk I és Recsk II ércbánya hasznosításával kapcsolatosan tavaly novemberben írt ki gyorsított, meghívásos közbeszerzést, (november 4-én jelent meg a Köz- beszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívás, a jelentkezési határidő pedig öt nap múlva, november 9-én volt), amit végül a KPMG Tanácsadó Kft. nyert el a három jelentkező közül. A gyorsított eljárást azzal indokolta a kiírásban a Vagyonkezelő, hogy „A tanulmány által vizsgált 2 bánya 2016. évre előirányzott hasznosításának vagyonpolitikai előfeltétele a vonatkozó értékelési feladat ellátása. Melyre soron kívül kell sort keríteni a 2016. évi hasznosítás sikere érdekében. Erre csak ezen eljárásfajta alkalmazásával kerülhet sikeresen sor.” A bányászatban járatos és a recski bányát jól ismerő szakmai körökben már a tender kiírásakor nagyot néztek, és kíváncsian várták az eredmény- hirdetést. A 254 millió forintos tanulmányról többen is úgy vés : ' . A recski bányák sok környékbelinek adtak megélhetést - munkakép a múlt század hetvenes éveiből lik, hogy az indokolatlanul sokba került, mivel korábban számos, alapos és részletes szakmai értékelés készült ebben a témakörben. Nagy Sándor, Recsk jobbikos polgármestere szakemberekkel konzultál-' va úgy döntött, hivatalosan is kikéri a kormánytól a részletes dokumentációt, hogy megállapíthassák, reális-e az ezért kifizetett összeg. Annál is inkább kíváncsiak a tanulmány tartalmára, mivel az Átlátszó.hu-n a napokban jelent meg: az egyedüli ajánlattevő a KPMG Hungária Könyvvizsgáló Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft.-n keresztül a ciprusra bejegyzett KPMG HUNGARY Holding Ltd. tulajdonában lévő KPMG Tanácsadó Kft. E cég rendkívül jól teljesít az állami közbeszerzéseken: csak 2015-ben közel 1 milliárd forint értékű megbízást nyertek. A december 12-én született döntés értelmében tehát a KPMG Tanácsadó Kft. a fent leírt feladatokat fogja elvégezni. A döntéssel kapcsolatban megkérdeztük dr. Baksa Csabát, a Magyarhoni Földtani Társaság elnökét, aki egyébként harminc éven át (1969- től a bánya bezárásáig) dolgozott a recski bánya vezető geológusaként. Érdeklődésünkre elmondta, hogy az elkészítendő tanulmány számára némileg túlárazottnak tűnik. Különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben több hasonló tárgyú és témájú „dolgozat” született hasonló céllal. Az állam megbízásából csak az utóbbi pár évben három ilyen tartalmú munka is készült: egy részletes záró földtani jelentés, amelyet azonban a szakma soha nem vitatott meg, a Mecsek Öko Zrt. is kapott ilyen megbízást, mivel ők végezhették az elmúlt években a terület több milliárd forintos rekultivációs munkálatait. Végül 2014-ben ugyancsak készült egy részletes szakmai értékelés, amelynek sorsa, utóélete nem ismert. Ezek után meglepő, hogy újabb, jelentős költségért készülő tanulmány is része a mostani tenderkiírásnak.- Miután a szakma képviselőit senki nem értesítette arról, hogy idén novemberben gyorsított, meghívásos közbeszerzést írnak ki, csak arra gondolhatunk, hogy vagy dilettáns kapA kormány 2013 óta érdeklődik A kormány még 2013 végén határozott arról, hogy megvizsgálja a 2000-ben vízzel elárasztott, és ily módon ideiglenesen bezárt recski bányatelkek újranyitásának lehetőségét. Szakértők szerint Recsk mintegy 2 milliárd forint értékű rezet, és nagyjából 400 milliárd forintnyi aranyat rejt. 2015 novemberében a HVG írt arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) villámtenderen keres tanácsadót, aki felméri az ásványkincset, és előkészíti a koncessziós jog értékesítését. kodás zajlik, vagy nem kívánják a szakma orrára kötni, mi a céljuk a bánya hasznosításával. Ha a világon mindenütt elfogadott ausztrál JORC-módszer (vizsgálati-értékelési metódus a bányászatban) alapján készítik elő a dokumentumokat, az a recski bánya esetében megközelítőleg 50-100 ezer dollár között mozog (maximum 30 millió forint körüli összeg). Dr. Baksa hozzátette még, hogy olyan nemzeti kincsről van szó, amit elkótyavetyélni bűn, így mindenképp érdemes figyelemmel kísérni a bánya körüli fejleményeket. Ezt erősítette meg dr. Gagyi Pálffy András, bányamérnök, a Recski Ércbányák nyugalmazott vezérigazgatója, Országos Bányászati Kohászati Egyesület elnöke is, aki érdeklődésünkre úgy fogalmazott: - Nézze, jómagam 49 éve foglalkozom a témával, ezért kijelenthetem, hogy több évtizedes, komoly kutatási eredményekkel rendelkezünk kollégáimmal. Ismerem a bánya történetét és Csupán becslések vannak Dr. Gagyi Pálffy András szerint minden fontos vizsgálati eredmény a rendelkezésükre áll, az egyedüli változó elem ebben a folyamatban a réz mindenkori világpiaci ára, ami időnként felkeltheti, illetve lelohaszthatja az érdeklődést a recski érc iránt. - Egészen pontos adatok a földben található kincs értékéről pedig csak akkor állnának rendelkezésünkre, ha egyszer befejeződne az a geológiai kutatás, amely a nyolcvanas években pénzhiány miatt beszüntetett a kormány. Egy biztos, jelenlegi számítások szerint egy ilyen beruházás 500 millió euró alatt nem úszható meg. Jómagam is kíváncsi vagyok arra, hogy mit tartalmazhat a legfrissebb tanulmány, amelynek ára enyhén szólva is borsosnak tűnik - tette hozzá. a felfüggesztése utáni értékesítési törekvéseket. Rengeteg befektető fordult meg az elmúlt évtizedekben komoly és kevésbé komoly vételi szándékkal, épp ezért az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésében jómagam is részt vettem. A Hírlap a szakértők véleményével kapcsolatos kérdéseit eljuttatta a KPMG Tanácsadó Kft.-hez. Az ügyre visszatérünk. Prémium Magyar Államkötvényben és a Kamatozó Kincstárjegyben tartják a legtöbb pénzt Ötvenhétmilliárd forint államkötvényben HEVES MEGYE Egészen nagy az egy főre jutó, lakossági kézben lévő magyar államkötvény Heves megyében, derül ki a Magyar Államkincstár Portfolio.hu-nak küldött adataiból. November végén több mint 3333 milliárd forintnyi megtakarítás volt lakossági papírokban, ez negyven százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A legtöbb pénzt Kamatozó Kincstárjegyben, valamint Bonusz és Prémium Magyar Államkötvényben tartották, ezek három százalék körül kamatoztak. Az elmúlt nyolc évben a legtöbb állampapírt a budapesti és Pest megyei pontokon vette a magyar lakosság, az összértékesítések 46 százaléka a központi régióhoz köthető. Pest megye után a legnagyobb névértékű lakossági állampapír-vásárlások Hajdú-Bihar és Fejér megyében voltak az összértékesí- tés 5,6 és 5 százalékát kitéve. Heves megye a maga 3,4 százalékos arányával (s 57 milliárdos befektetésével) a hetedik a sorban. Heves megye részesedése az ország GDP-jéből 2,1 százalék, a nettó átlagkereset pedig a hetedik legmagasabbnak számított. Hevesben jelenleg Egerben és Gyöngyösön van értékesítési ügyfélszolgálati irodája a MÁK-nak, tizenegy megyében viszont három irodát is fenntart a szervezet. Somogybán és Nógrádban csak egyet, ebben a két megyében kisebb is a kereslet a kötvényekre. Heves megyében januárban vagy februárban újabb iroda nyílik, az előzetes tervek szerint Hatvanban. A Portfolio gyűjtése szerint a Prémium Magyar Államkötvényből (PMÁK) a budapestiek és Pest megyeiek százezer forintot meghaladó értékben vásároltak be fejenként, de 80 ezer forint felett vannak a Vasban, Csongrádban és Hevesben élők (82,8 ezer) is. Megyénk után nagy szakadék következik, Zalában már csak 55,5 ezer a vásárlás értéke. A Prémium Magyar Államkötvény 296,7 milliárd forintos ösz- szesített értékesítésével Budapest és Pest megye áll az élen, ezt követően Csongrádban és Hevesben adott el a kincstár nagyobb összegben PMÁK-ot. A Heves megyére jutó állampapírok névértéke 25,6 milliárd forint, megyénk pedig a vásárlások számában (2,7 ezer) a második legerősebb volt, s egy jegyzésre kilenc és fél millió forintnyi prémium kötvény jutott. Még a PMÁK-nál is keresettebb állampapír a lakosság körében a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ), az egy lakosra jutó értékesítési értékben Fejér megye dominál 128,5 ezer forinttal. Ezt követően jönnek a budapestiek és pestiek következnek 123 ezer forinttal. A KKJ esetében a legalacsonyabb egy lakosra jutó átlagos érték Borsod 40 ezer forintja. Heves a középmezőny elején található 77,5 ezer forinttal, ezzel az ötödik. A legnagyobb mennyiségben eddig a Pest megyeiek vették a KKJ-t, összesen több mint 363 milliárd forintot fektettek be. Heves megyében ebből az állampapírból 24 milliárd forintnyi van. A Bonusz Magyar Állam- kötvény (BMÁK) megyénkénti értékesítési adatai elmaradnak az előbbiektől. Itt is a budapestiek és Pest megyeiek vezetnek átlagosan fejenként 10 ezer forinttal, majd Heves megye következik nyolcezerrel. A Bonusz Magyra Állam- kötvényből Pest megyében 29,5 milliárd forintért adtak el, Borsodban pedig több mint ötmilliárdért, Hevesben pedig közel 2,5 milliárdért, ami az ötödik legmagasabb összeg. A vásárlások száma a megyében háromszáz volt (ez a kilencedik), azaz egy alkalommal 8,2 millió forintnyi állampapírt értékesítettek. T. B. A Heves megyei lakosok jól teljesítenek a kötvényvásárlás terén. l > * i
