Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-29 / 24. szám
2016. JANUÁR 29., PÉNTEK 12- HORIZONT Bujáki Bence igyekszik megőrizni az utókornak a múlt legfőbb értékeit Imakönyvvel indult a hobbija A mára már sajnos eltűnt Jakab- dombbal foglalkozó cikkünk után biztosan sok olvasóban felmerült az aggodalom, hogy az egykori települések, emberek történetei mily hamar a feledés ködébe veszhetnek. E történeteknek a fennmaradásában képviselnek nagy szerepet a Bujáki Bencéhez hasonló műkedvelő kutatók munkái. Hancsicsák Mihály hancsicsak.mihaly@gmail.com SÍROK Ha valaki nem a történelem fősodrában vesz tevékenyen részt, akkor az emléke csak a még élő ismerősökben marad meg. Ezért töltenek be rendkívül fontos szerepet a magánkutatók és a fáradságos munkával beszerzett különféle gyűjteményeik, hasonlóképpen a szűkebb környezet tanulmányozói, hiszen állhatatos munkájuknak köszönhetően maradhatnak fent olyan emlékek, amelyek előbb-utóbb biztosan elvesznének. A siroki Bujáki Bence története valójában huszonkét évvel ezelőtt kezdődött. No nem a biológiai története, hiszen a most 28 esztendős Bence 1988-ban született, hanem a gyűjtői története. Tisztán emlékszik arra, hogyan is kezdődött. Az édesanyja - aki maga is a régi könyvek megszállottja - az egyik egri útja alkalmával egy „Magyarok ájtatossága” című katolikus imakönyvvel tért haza. A kis Bencének nagyon megtetszett a könyvecske. Elkérte, de az édesanyja csak azzal a kikötéssel adta neki, ha megígéri: vigyáz a különleges kötetre. Természetesen az imakönyv ma is Bence gyűjteményének becses darabja. 'á'/'ÍLA A magángyűjtői tevékenysége indíttatásról kérdezem, s a következőket válaszolja:- Ez egy jóindulatú betegség, amire részben születni kell. Kamaszként ugyanis ő nem diszkóba és bulikba járt el, hanem gyűjtött, inkább idős emberekkel beszélgetett, folyton régi tárgyakat, történeteket kutatva. A kérdésre, hogy e szenvedélye kapcsán miért nem tanult régésznek, vagy muzeológusnak, ekképpen felel:- Valahogy nem arra tartott a sorsom. A több mint 7000 darabot számláló magángyűjteménye - ami nem csupán meglepő, de bizony ámulatba ejtő is a külső szemlélő számára - mára bizony már túlnőtt lehetőségein. A pince és a padlás is megtelt otthon mostanra. A kíváncsi látogató - aki a közösségi portál, Palóc Múlt oldalán tud bejelentkezni az internetes világon belül - szinte mindenhol régi dolgokat lát. A kisméretű eszközök mellett régi ruházat, nagyobb méretű használati tárgyak, hajdani emlékeket őrző bútorok, sőt, még szekerek és szánok is részét képezi a gyűjteménynek. Bence főképpen a paraszti élethez, a népi életvitelhez kapcsolódó tárgyakat gyűjti, de azért foglalkozik polgári, nemesi dolgokkal, történetekkel, valamint háborús kutatással is. Azt is megtudhatjuk tőle, hogy a gyűjteményének kevesebb mint fele származik lakóhelyéről, Sírokból, a többi a tágabb régió letűnt koráról mesél. A legöregebb darab egy XVII. századi prédiká- ciós könyv, de mégsem erre a legbüszkébb a magángyűjtő. Meglepve hallja az ember, hogy egy <1 KOMMENTAR A 7000 darabos gyűjteményére más kiállítóhelyek is büszkék lennének NEM VÉLETLENÜL említettük meg a bevezetőjében a volt ja- kabdombi település példáját, hiszen az akkori cikk alapját Bujáki Bence útmutatása adta. Szenvedélyesen végzett munkája nélkül talán még ma is kutathatnánk Jakabdomb után, hiszen voltak akik repülős keresés után fénykép számára az igazán féltett nagy kincs, és nem egy különleges tárgy, vagy egy régi könyv. Az a bizonyos fotó a valamikor Sírokban állt malmot ábrázolja, s Bence nagy örömére még a volt tulajdonos is látható a korabeli felvételen. A képhez nem akármilyen történet is kapcsolódik. A malom egykori tulajdonosa Luszüg Rózsika néni volt, aki a visszaemlékezések szerint olyan ember volt, aki rengeteget dolgozott, munkát adott jó pár embernek. Ha valaki segítséget kért tőle, azt ő soha nem utasította vissza. A sorsa azonban meglehetősen szomorúan zárult, hiszen a II. világháború alatt a siroki zsidóságot is deportálták. Bence ismeretei szerint sajnos őt is táborba hurcolták, s végül Egerszalókon végezték ki. Meséli a helyi kutató, hogy olvasva Rózsika néni búcsúlevelét, eléggé elszorul az ember szíve. Annak az embernek az utolsó kéréseit - aki addig az életében másokon mindig segített - végül nem tartották be, s az értékeit széthordta a falu népe. Egy ekkora gyűjteményt összeszedni nem kis munka. Volt olyan tárgy, mit Bence ajándékba kapott, volt azután olyan is, amit megvásásem találták az egykori települést. Azon sincs mit csodálkozni, hogy hobbijára ma már felfigyelnek mások is, a gyűjteményéből akár több tájházat is be lehetne rendezni. Büszke rá, hogy munkájának egyik elismeréseként 2014-ben a Történelmi Vitézi Rend soraiba választotta. rolt, s megtörtént néhányszor az is, hogy a gyűjteményébe szánt holmit a szemétből kellett összeszednie. Ma is azt kéri Bence, hogy ha valakinek felesleges, régi holmija van otthon, semmiképpen se dobja ki azt, hanem inkább adományozza az ő gyűjteményének. Meséli, hogy egy esetben sikerült azt a szövőszéket megszereznie, amin az előzőleg ajándékba kapott kelengye is készült. A tárgyakat nem restaurálja, mert úgy gondolja, hogy ilyen formában életszerűbben tudja bemutatni őket. Természetesen az állagukat igyekszik megóvni, de a mára már kinőtt hely egyre nehezebbé teszi a munkáját ezen a téren. Bence legnagyobb vágya , hogy méltó helyet találjon gyűjteménynek, olyat, ahol élő kiállítást rendezhet be, nem múzeumot, hanem élő paraszti portát, állatokkal, széthagyott tárgyakkal, amely lakottnak, valóságosnak tűnik, mintha a gazdák a földeken dolgoznának. Bence példája szépen mutatja, hogyan lesz valakinek »hobbijából igazi kincs. Csak bízni lehet abban, hogy végül méltó módon felfigyelnek gyűjteményére, s létrejöhet a vágyott élő porta. A szoba elsősorban imádkozásra szolgált a lakójának vU'&$í ', ; • 'M. • A fészer, amelyben régen a parasztszekeret is tartották Az egykori parasztház egy helyisége a régi viseletekkel ajánló Veszélyes idegen vírusok jönnek Világjárványtól tart az egészségügyi világszervezet a Zi- ka-vírus terjedése miatt. A kórokozó Magyarországra is bekerülhet, míg Ukrajna felől a H1N1 fenyeget. Am még mindig az influenza a legveszélyesebb, szövődményeibe évente százak halnak bele. Ráadásul idén komoly járvány vár ránk. a hét témája Bocsánatos bűn az adócsalás? Adócsalás miatt folyik nyomozás az olasz AC Milan és a Lazio futballcsapatok tulajdonosai ellen, a Barcelona sztárfocistáját, Javier Mascheranót pedig el is ítélte a bíróság, igaz, nem jogerősen. Nyugaton nem véd a büntetéstől az, ha valaki ismert, ám hazánkban ritka a börtönbüntetés adóügyek miatt. sztori Lagzi Lajcsi titkos listái 125 nap után szabadult a börtönből Lagzi Lajcsi. A mulatós zene legismertebb hazai képviselője arról mesélt, előzetes letartóztatása alatt milyen praktikákkal élte túl a bezártságot, milyen érzés volt négy hónap után újra kimenni az utcára az emberek közé, és milyen titkos listákat írt a cellájában. interjú Válás után kivirultak Détár Enikő, Koós Réka, La- dinek Judit mindhárman híres, szép színésznők, akiket mindenki irigyel, pedig nem mindig volt kegyes hozzájuk a sors. Elváltak, de képesek voltak újrakezdeni az életüket. Mint állítják: ez nem volt könnyű, főleg egy-két gyerekkel, húsz-harminc év után. SZTÁRVILÁG Elodázhatatlan a kápolna felújítása TARNAÖjiS Elodázhatatlanná vált immár a község határában álló Szent Anna kápolna felújítása. Almádi János polgármestertől megtudtuk, hogy sajnos nagyon leromlott az állapota a búcsújáró helynek, ezért Tarnaörs plébánosával úgy határoztak, az érsekséghez fordulnak segítségért, s kérelmet nyújtanak be a támogatásra. Az önkormányzat már el is különített a költségvetésből egymillió forintot a munkálatokra. Ha az igényelt támogatást is megkapják, akkor tavasszal szeretnék elkezdeni a renoválást, és reményeik szerint a júniusi búcsút már a megújult kápolnánál tarthatják meg. Ám nemcsak a kápolnára, hanem a templomra is - amihez körülbelül a II. világháború óta nem nyúltak hozzá - ráférne a felújítás. Csak a legfontosabb munkákra mintegy 70 millió forintra lenne szükség. Az épület falai vizesednek, mállik a vakolat, folyamatosan mennek tönkre a freskók, de a teljes tetőszer- kezet és a homlokzat felújítása sem halogatható feladat. Ezen kívül a keresztek, a járda és a lépcsősor felújítására kellene ráfordítás. Almádi lános arról is tájékoztatott: tervezik a parókia épületének hasznosítását is, ahol idősek nappali ellátását biztosító intézményt hoznának létre. SZ. E. t f 1 l
