Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-19 / 15. szám

jj, HORIZONT 2016. JANUAR 19., KEDD Változatos célokra adtak pénzt a megyének a régiós területfejlesztési forrásból Szálloda, vízelvezető árok is épült Eger, a Magyar Közút, s Hatvan kapta a legtöbb pénzt az északi régióban elosztható európai uni­ós forrásból szűkebb hazánkban. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Ha az utolsó pilla­natban is, de lezárultak az utolsó olyan pályázatok is, amelyek még az előző európai uniós ciklus régi­ós operatív programjából kaptak támogatást. Az Észak-Magyaror­szági Operatív Programban több mint 284 milliárd forint támoga­tást ítéltek oda. Ebből a szerződé­sek szerint 73,3 milliárd forint ju­tott Heves megyei pályázóknak, akik végül 300 millió forintot nem hívtak le. A most induló Terület- és Településfejlesztési Operatív Prog­ramban Egernek és a megyének összesen 52,77 milliárd forint jut majd, igaz, a többi pályázaton is indulhat bárki, akárcsak eddig, de azokért a pénzekért már országo­san kell versenyezni. Hevesben számos jogcímen köl­töttük el a pénzt. Jutott belőle vállal­kozásoknak telephely-fejlesztés­re, gépbeszerzésre. Egyes telepü­léseken utak, járdák, csapadék­víz-elvezető árkok épültek, de régi­ós pénzből újultak meg orvosi ren­delők, óvodák, iskolák, rossz álla­potú közutak is. Nagy szelet jutott a turizmus fejlesztésére, aminek köszönhetően szállodák épültek, fürdők újultak meg, turisztikai attrakciók létesültek, akár kiemelt beruházásként is. A gazdaság fej­lesztésére 115 pályázaton 9,33 mil­liárd forintot, a turisztikai potenci­ál erősítésére 68 projektnek 22,9 milliárd forintot fizettek ki. Tele­pülésfejlesztésre 122 pályázatra kötöttek szerződést, ezek alapján végül 21,41 milliárd forintot hív­tak le, ami szintén jónak mondha­tó a régión belül. út NZrt. 11 pályázattal 6,887 mil- liárdot nyert, Hatvan tízzel 3,420 milliárdot. A sorban Gyöngyös (7 pályázat, 2,513 milliárd), Porosz­ló (2 pályázat, 2,166 milliárd), He­ves (3 pályázat, 1,356 milliárd), az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (4 pályázat, 1,249 mil­liárd), s Tiszanána (5 pályázat, 1,042 milliárd) következik az egy- milliárd feletti nyerők között. A top 25-be Pétervásárán, Tar- naleleszen, Kiskörén, Bodonyon, Tamaörsön, Egerszalókon, Pélyen, Rózsaszentmártonon kívül (ezek az önkormányzatok 520-940 mil­liót nyertek) vállalatok is bekerül­tek. A B.Braun Medicalon és a Ho­tel Ózonon kívül a Bambara Ho­telt építő Témapark Kft. 972 milli­ót, az SBS 699 milliót, a hevesi pel- letgyárat üzemeltető Clusterhome Kft. 669 milliót, az Egér-Park Ho­tel Kft. 523,5 milliót kapott, de 777 milliót nyert a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is. Huszonhá­rom megyei önkormányzat egyet­len ÉMOP-os pályázatot sem nyert. A kisebbek között is voltak azon­ban olyanok, amelyek húsz-negy­ven millió forinttal gazdagodtak az operatív program révén. Sikeres beruházásnak számít a poroszlói Ökocentrum, amelynek megnyitása óta három és fél év alatt több mint 700 ezer látogatója volt Humán közösségi infrastruktú­ra fejlesztésére 138 pályázó 12,14 milliárd forintot kapott meg, míg tizenhárom közlekedés-fejleszté­si beruházásra 7,2 milliárd forin­tot használtak föl. Az igény persze jóval nagyobb volt, a megyei pályá­zók 1154 projektre szerettek volna anyagi forrást, összesen 133,4 mil­liárd forintot. Végül csak 456 szer­ződés született, együttesen 73,3 milliárd forint értékben. A régiós pénzből futotta olyan nagy beruházásokra is, mint az egri belváros átalakítása (hatmil­lió híján négymilliárd forint), a hatvani vadászati múzeum (3,152 milliárd), az egri vár turisztikai attrakcióinak fejlesztése (1,981 milliárd), a Tisza-tavi Ökocent­rum (1,973 milliárd), a hatvani ke­rékpárút (1,139 milliárd), illetve az egri érseki palota (1,131 milliárd). A top tízbe tartozik még a Ma­gyar Természetjáró Szövetség 974 Ózon), de 708 millió forint jutott a gyöngyösi B.Braunnak is. A legeredményesebb pályázó az egri önkormányzat 26 nyertes pályázattal, 9,432 milliárd forint elnyert forrással. A Magyar Köz­milliós pályázata, amely egyebek között a galyatetői kilátó megújítá­sát és a Kéktúra fejlesztését céloz­ta, bekerült még több útfelújítás, a 800 millió forintos gyöngyösi vá­rosrehabilitáció is. Az első húsz­ban útfelújítások, a hatvani busz- pályaudvar megépítése, a hevesi járóbeteg szákellátás korszerűsí­tése, a hevesi városrehabilitácó ta­lálható, s több turisztikai beruhá­zás (egri, bükki kerékpárút, Hotel Hatvan leglátványosabb fejlesztése a vadászmúzeum volt A következő évek TOP-keretösszegei Heves megyében (kivéve Egert) Iparterület, inkubátorház és he­lyi gazdaságfejlesztése - 7.158 milliárd forint; Turizmusfejlesz­tés - 3,765 milliárd foiint: 4-5 számjegyű utak fejlesztése - 2,669 milliárd forint; Óvoda-, bölcsőde-fejlesztések - 3,175 milliárd forint; Gazdaságélénkítő városrehabilitáció és csapadek- víz-elvezetés - 7,373 milliárd fo rint: Kerékpárút hálózat fejlesz­tése és közlekedésbiztonság - 4,699 milliárd forint; Épületener getikai fejlesztések - 5,341 mil­liárd forint; Egészségügyi alap ellátás infrastrukturális fejlesz­tése - 0.716 m'Hiárd forint: Szo­ciális alapszolgáltatások infra­struktúra bővítése - 0,905 milli­árd forint: Szociális városrehabi­litáció - 1,21 milliárd forint: Fog­lalkoztatási paktumok - 3.459 milliárd forint; Szociális város­rehabilitáció - 0,45 milliárd fo­rint; Helyi közösségi programok - 0,772 milliárd forint. A háztartásokban keletkező többlethulladéktól nem is mindig egyszerű megszabadulniuk a lakosoknak Szemétügy: az egyik fizet, a másik meg nem Küzdelem az illegális hulladék ellen Rázsi András, az EKF Föld­rajz- és Környezettudomá­nyi Intézetének munkatár­sa hívta fel lapunk figyelmét arra, hogy kollégája, dr. Pat­kós Csaba tanár illegális sze­métlerakó helyre bukkant a főiskola Leányka úti G épüle­te mögött múlt hét közepén. Elhasznált autógumik, egyéb alkatrészek, háztartási hul­ladék borította a több méte­res területet. - Abszolút el­ítélendő ez a magatartás, hi­szen Eger szerencsés: adot­tak számunkra a legális le­hetőségek. Komoly költség az illegális hulladékok felszá­molása, mely összeget más­ra is fordíthatnánk - osztotta meg velünk a témával kap­csolatban álláspontját Jakab Zoltán, a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője. Meglátása­it azzal is kiegészítette, hogy tapasztalatai szerint az ilyen illegális lerakók még több hulladékot vonzzanak ma­gukhoz. - Sokat küzdünk bél­és külterületen is e helyzet­tel. Egyre gyakoribb, hogy a szelektív gyűjtők környékét is az egyéb hulladék lerakására használják. Pár területet már kamerával figyelünk, máshol táblával igyekszünk felhívni a lakosok figyelmét - jegyezte meg Jakab Zoltán. j. H. Illegális szemétlerakó éktelenkedik az egri Leányka úton. A kidobált holmik hosszú távon szennyeznek. HEVES MEGYE Azzal a kérdéssel fordult a Hírlap a Városgondo­zás Eger Kft. illetékeséhez: adja­nak tájékoztatást arról, hogy az egyik irodánk átalakítása kap­csán keletkezett felesleges, nem építési hulladéktól miképpen vál­hatnánk meg. Az eredeti elgondo­lásunk az volt, hogy azt egy egri magánszemély kiszállítja egy le­gálisan működő lerakóhelyre. Va­lójában elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy az egersza- lóki szeméttelep bezárása után hová lehet letenni a lakossági hul­ladékot. Mindössze egy utánfutó- nyi papírról és szemétről volt szó, ám nem várt fordulatot vett a tu­dakolózásunk. A cég nevében válaszoló Berta Nándor környezetvédelmi meg­bízott tájékoztatásából kiderült, hogy az építési és bontási hulla­dék-feldolgozó telepen üzemelte­tett lakossági hulladékudvaruk­ban van lehetőség átadni a jelzett „szemetet”, ám hiába, hogy oda is szállítja valaki, annak ára van: ki­logrammonként 26 forint 50 fillé­rért veszik át. Ez a bizonyos hul­ladékudvar pedig az Eger és Eger- szalók közötti összekötő úton ta­lálható. Rákérdeztünk ezért arra is, hogy az évi egyszeri ingyenes lerakási lehetőség fennáll-e még. Nemleges választ kaptunk. Jakab Zoltán, az önkormány­zati cég ügyvezető igazgatója szerint továbbra is ingyenesen lerakhat minden egri magán- személy évi egy köbméter bon­tási, építési törmeléket a jelzett lerakóhelyen. Kérdésünkre a cégvezető el­mondta: nincs ellentmondás a környezetvédelmi megbízott és az ő szavai között, mert egyéb hulladék, lom, háztartási „sze­mét”, zöldhulladék esetében so­ha nem is volt ingyenes elhelye­zési lehetőség Eger területén. Ez a kedvezmény kizárólag a bon­tásból származó építési törme­lékre, vagy ahogy elterjedtebben mondják, a sittre vonatkozik. Jobb a gyöngyösiek helyze­te - derült ki dr. Sári Péter, az NHSZ Gyöngyösi Hulladékke­zelő Nonprofit Kft. igazgatójá­nak szavaiból. Megtudtuk, hogy a mátraalji városban élők öt éve már, hogy díjtalanul bevihetik a „szemetet” a hulladékudvarba. Mennyiségi korlát van csupán: az egyszeri beszállított mennyi­ség nem haladhatja meg a 250 kilogrammot. Azt viszont nem szabályozza a rendelet, hogy egy-egy magánszemély hány al­kalommal szállít be. Nincs korlá­tozva továbbá a hulladék kategó­riája sem, lehet vinni háztartási szemetet, vagy innertet, de zöld­hulladékot is. Mindezt leadási díj nélkül.- Azt minden esetben ellen­őrizzük persze, hogy szerződött ügyfelünk-e a szállító, és hogy gyöngyösi lakos-e - tette hozzá az igazgató. A Hatvan és Térsége Hulla­dékgazdálkodási és Környezet- védelmi Nonprofit Kft. ügyve­zetője, Soós Péter arról adott tá­jékoztatást, várhatóan még az idén, valószínűsíthetően az év első felében megoldódik, hogy bizonyos mennyiségű hulladé­kot ingyenesen elhelyezhesse­nek a városlakók a hulladék- udvarban. Hogy ez a mennyi­ség mennyi lesz, hány alkalom­mal van mód rá, arról a helyi ön- kormányzat hivatott határozni, amikor elfogadja az üzemelteté­si szabályzatot. Az igazgató úgy vélekedett, hogy a kedvezmény­ben azok részesülhetnek majd, akik rendesen, vagyis elmara­dások nélkül fizetik a hulladék­szállítási díjat. S. S. 1 I i » I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents