Heves Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
4 HORIZONT 2015. DECEMBER 1., KEDD A Heves Megyei Hírlap november 14-ei számában megjelent cikkben M. Soós Tamás, a Török-Magyar Baráti Társaság Egri Tagozatának elnöke, örökségvédelmi alapítványt sürgetve, így fogalmazott: „Mióta Magyar- országon demokrácia van, azóta az egri török emlékek ebek harmincadjára kerültek. A Minaret felújításában semmilyen előrelépés nem történt, vélhetően a politikai lobbi miatt.” Szerinte erre a problémára megoldást jelentene egy olyan örökségvédelmi alapítvány létrehozása, aminek elsődleges célja az lenne, hogy megőrizze, kezelje és hasz nosítsa a Magyarországon lévő, de a török nemzethez is kötődő vagy köthető épí tett és/vagy védett környe zeti elemeket. Az egri önkormányzat e cikkre küldte el reakcióját, amit most változtatás nélkül közreadunk. A Minaret megóvása az egri önkormányzatnak és a Török-Magyar Baráti Társaság Egri Tagozatának B is fontos, megoldásra váró ügye Hfl | A megyeszékhely önkormányzata folyamatosan keresi a városban található történelmi és épített kincsek fejlesztésének lehetőségeit Vita az egri török kori emlékek megőrzéséről és megóvásáról A Heves Megyei Hírlap november 14-ei számában megjelent egy cikk arról, hogy a Török-Magyar Baráti Társaság Egri Tagozata egy örökségvédelmi alapítványt szeretne létrehozni, egyebek között az egri török kori emlékek megmentéséért. Az írásra az egri önkormányzat is reagált, s ezt a reakciót, amit Zentai László, a helyhatóság médiareferense jegyzett, most mindenféle változtatás nélkül közreadjuk olvasóinknak. Munkatársunktól hmhirlap@mediaworks.hu Eger önkormányzata komoly értékként tekint a városunkban található török kori emlékekre. Folyamatosan keressük a történelmi és épített kincsek fejlesztésének, vonzerejük növelésének lehetőségeit és amikor csak tehettünk, tettünk is ezért. Az egri török emlékek megóvása, bemutathatósága érdekében folyamatosan együttműködünk Törökország hivatalos magyarországi képviselőivel. Eger önkormányzata uniós programok és igen jelentős saját forrás bevonásával 8 év alatt 1,2 milliárd forintot költött három török kori emlék megóvására, fejlesztésére, lá- togathatóvá tételére. A török pasa által építtetett, különleges egri Török Fürdőt a megyei önkormányzattal együttműködésben, 2008-ban újítottuk fel, 850 millió forint , felhasználásával. A fejlesztéshez a város jelentős önerővel járult hozzá. A Török Fürdő épülete a mai napig állami tulajdonban van, s azt a felújítást követően az Eger Termál Kft.-n keresztül, szerződés alapján hasznosítja az önkormányzat. A létesítmény városunk egyik nagy büszkesége, egyedi, egri értéknek tartjuk, s ezért kiadványainkban, az Egerről szóló turisztikai kommunikációban is mindig kiemelt helyen szerepeltetjük, valamint minden hozzánk érkező bel- és külföldi vendégnek ajánljuk, megmutatjuk delegációknak, újságíróknak, turisztikai szakembereknek. (A megújult egri Török Fürdő Hasan Kemal Gür korábbi török nagykövetet is lenyűgözte: a diplomata magánemberként visszajáró vendég volt Egerben és a Török Fürdőben.) A belvárosi rehabilitációs programra szánt forrásokból - noha ezért az önkormányzat támadásokat is kapott - 145 millió forintot szántunk arra, hogy a szultán édesanyjáról elnevezett Valide Sultana fürdőromot megóvjuk az enyészettől. A romokat az 50 évvel ezelőtti feltárás óta csak egy palatető fedte. A város beruházásának köszönhető, hogy a megmaradt részek nem károsodnak tovább, hiszen a speciális tetőzet és a beruházás más megoldásai megóvják a köveket a csapadékvíztől, a szétfagyástól és hótól. Nem a városnak kell magyarázkodnia, hanem M. Soós Tamásnak kellene elgondolkodnia azon, hogy ezeket a tényeEger önkormányzata együttműködik Törökország hivatalos magyarországi képviselőivel. két miért hagyja teljesen figyelmen kívül és miért terjeszt valótlanságokat. Miután a Valide Sultana állami tulajdon volt, a fejlesztésért külön meg kellett küzdenünk. Kitartó tárgyalások eredménye, hogy elvégezhettük a beruházást, melynek eredményeként a Valide Sultanáról ma úgy beszélhetünk, mint egy, a Dobó István Vármúzeumhoz tartozó, bejárható és bemutatható, hosszú távra megőrzött történelmi értékről. Külön eljárás keretében kértük a terület ön- kormányzati tulajdonba adását, s nemrégiben ez is megtörtént. A fürdőrom vonzerejének növeléséhez a vármúzeum gondozásában szakmai koncepció készült. (A gőzfürdő esetleges, későbbi visszaépítésének igen magas költsége lenne, s ennél talán még jelentősebb, nehezítő körülmény, hogy hanem a török kori és a mai telek- és tulajdonviszonyok nem fedik egymást: a romok magáningallanok alá is behúzódnak.) Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztése egyébként napjainkban is zajlik. A 2,2 milliárd forintos program keretében 190 millió forintot költöttünk arra, hogy helyreállítsuk és újra megnyissuk a több évtizede bezárt Török kertet, valamint a belváros felőli, egykori déli kapuvédő bástyát. Mindezt úgy végez tűk el, hogy a vár és a hozzá kapcsolódó ingatlanok is csak a közelmúltban váltak városi tulajdonná. A Török kert ma az egri vár egyik legrendezet- tebb területe. Hivatalba lépését követően §akir Fakili nagykövet és Habis László polgármester 2014 májusában személyesen egyeztetett arról, hogy közös erővel kívánják képviselni az egri török emlékek ügyét. A diplomata leszögezte, hogy Eger nagyon fontos a számára, városunk a Török Köztársaság magyarországi gondolkodásának fókuszában áll. Azóta a nagykövet több, az egri várban rendezett eseményen is részt vett már, a Végvári Vigasságokon köszöntötte a résztvevőket. Nagykövet Úr közbenjárásának köszönhetően 2014 augusztusában vettük fel először a kapcsolatot a Turkish International Cooperation and Development Agency (TI- CA) nevű törökországi fejlesztési ügynökséggel. Személyes, egri látogatása során Dr. Mah- mut Cevik balkán- és kelet európai vezető nagyra értékelte az egri városfejlesztési elképzeléseket. A találkozó nyomán több alkalommal is jártak török műemlékvédelmi szakemberek Egerben, hogy a Minaret felújításához szakmai segítséget nyújthassanak. A Minaret állami tulajdonban van, s hogy ez így maradjon, azt törvény is garantálja. Bármilyen jellegű, műemléken végzett felújítást csak az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, a hatósági előírásoknak megfelelően lehet megvalósítani, ez így volt minden eddig elvégzett beruházásunknál is. A Minaret ügyében Habis László polgármester a napokban is tárgyalt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. illetékes vezetőjével, sürgetve a felújítási munka 2014 év végére ígért elkezdését. Az MNV Zrt. kérelmére a Heves Megyei Kormányhivatal illetékes hivatala 2014. június 2-án adta ki a Minaret helyre- állítási munkálataira vonatkozó építési engedélyt, Eger ön- kormányzata pedig támogató testületi döntést hozott a munkákhoz szükséges közterület-használati díj megállapítása kapcsán. A fentiekből is látszik, hogy M. Soós Tamás kijelentései és következtetései teljesen abszurdak. Aki ilyen, teljesen téves módon jellemzi az Egerben található török emlékek helyzetét, az egészen egyszerűen elveszítette a józan ítélőképességét. M. Soós Tamás további, a politikai szándékokat jellemző kijelentései pedig olyany- nyira méltatlanok, hogy azokra reagálni sem érdemes, hiszen Törökország mindenkori budapesti nagykövetével igen jó kapcsolatban dolgoztunk és dolgozunk együtt. Eger minden évben fogad törökországi kulturális együtteseket, fellépett már váHabis László a napokban is tárgyalt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőjével. rosunkban a Török Köztársaság Elnöki Szimfonikus zenekara, a Török Légierő Zenekara, de más együttesek, táncosok is sikerrel szerepeltek már nálunk, ahogyan iszlámmal kapcsolatos konferenciát és kiállítást is szerveztünk már Egerben. A kifogásolt, november középén megjelent cikk ( <
