Heves Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-21 / 298. szám

2015. DECEMBER 21., HÉTFŐ Hikmet egri feleségét Törökországban ismerte meg Csészényi török kultúra EGER A Hevesbeliek külföldön című sorozatunkat megfordítjuk, s elindítunk egy új cikksoroza­tot, amelyben Heves megyében élő külföldieket mutatunk be. Az első beszélgetőpartnerünk a tö­rök Hikmet Demir (36). Korábban müezzin tevékenységéről már ír­tunk, most azonban arról kérdez­tük, külföldiként hogyan boldo­gul Magyarországon, s azon be­lül Egerben. Verebélyi Márta Török világot csempész Egerbe Hikmet - vagy ahogy sokan hívják: Hiko - a török Hatay tartománybeli Iskenderunban látta meg a napvilágot 1980. január 25-én, s 2008 óta la­kik hazánkban. Szakmáját te­kintve szakács, de rendelke­zik masszőr és fodrász vég­zettséggel is. Felszolgálóként dolgozik, török specialitáso­kat készít, mint például a ka­rakteres ízű török kávé, me­lyet tej nélkül isznak. Felesé­ge, Tímea egri, jelenleg közös gyermekükkel, a lassan egy­éves Attilával van otthon, főál­lású anyaként. Hikmet szíve­sen hallgat zenét, kedvencei közé Gulay Sezer, Sezen Aksu török popénekesnők és a Ma­gyarországon is ismert Tarkan tartoznak. verebelyi.marta@gmail.com- Mesélje el kérem a történetét: hogyan került Egerbe?- Képzelje, milyen véletlenek vannak: Törökországban járt egy számomra szimpatikus egri hölgy, Tímea, aki ma már a fele­ségem. Első pillantásra is kiala­kult közöttünk egyfajta vonza­lom, majd két esztendőn át leve­leztünk, videón csevegtünk, el­mélyült a kapcsolatunk, végül egy pár lettünk. Miatta költöz­tem Egerbe, s el is vettem fele­ségül. Van egy 7 hónapos kis­fiúnk, úgy hív­ják, Attila Véli. Van egy nevelt fiam is, Gábor.- Mivel foglal­kozik?- Az Egri Pa­sa Sátrában vagyok felszolgá­ló, azelőtt - szakács végzettsé­gem révén - üzemeltettem egy török éttermet is Egerben. Igyekeztem megmutatni az embereknek specialitása­inkat, mint a döner, ami a gyroshoz hasonló, de más fűszerekkel készítik. Saj­nos két év után be kellett zárnom a vendéglátóm: nem központi helyen volt, így nem volt nagy a forgalom. Fodrász és masszőr végzett- séggel is rendelke­zem, de a fő profi­lom mégis mindig a főzés, a vendéglá­tás volt.- Magyarországon másutt nem is élt, csak Egerben?- Az éttermem bezárása után Budapestre költöztem, sza­kácsként dolgoztam ott is, végül visszajöttem.- Mi a meglátása a magyarok­ról, az egriekről?- Úgy veszem észre, az egriek kevésbé vidám emberek: a bu­dapestieket például többször lát­tam mosolyogni, dé ettől függet­lenül nagyon jól érzem magam ebben a kisvárosban. Az pedig különösen szimpatikus, hogy vart itt egy mi­naret, és - érthe­tő módon - a tö­rök kultúra is meghatározó er­refelé. Korábban nem ismertem Egert, sőt, Törökországban ál­talában kevesen ismerik, pedig nagyon szép és nagy múltú vá­ros. S meg kell jegyeznem, a kö­zös múltunk ellenére Önök, ma­gyarok, és mi, törökök jó­ban vagyunk egymás­sal.- Ha már emlí­tette a minare­tet: Ön müezzin is volt városunk­ban...- Igen. Két évig hetente há­romszor - csü­Hikmet Demir révén megtud­hatják az egri­ek, milyenek va­lójában a musz- limok törtökön, pénteken és szomba­ton - hívtam imára a muszli- mokat.- Hogyan adódott Ön számára ez a lehetőség?- Európában többnyire nem engednek meg hasonló akciót. Mivel Egerben meghatározóak a török hagyományok is, gondol­tam, teszek egy próbát: ajánlot­tam a városnak, hogy szívesen lennék müezzin. Megengedték. Dicséretesnek tartom, hogy a megyeszékhely vezetői elfogad­ták az ajánlatomat.- Hogyan boldogul a magyar nyelvvel?- Nézze, a magyar és a török nyelvben nagyon sok a szóegye­zés: körülbelül háromszáz. Mi­vel bizonyos szavak hasonló­an hangzanak, viszonylag köny- nyen boldogultam az anyanyel­vűkkel. Meg persze muszáj volt megtanulnom, hiszen valahogy kénytelen voltam kenyeret kér­ni az egri boltokban, s ugyebár a feleségem is magyar... Nem jár­tam nyelvtanárhoz, az utcán ta­nultam meg, úgy, hogy beszél­gettem az emberekkel. A közös szavakon túl a két nyelv abban is hasonlít, hogy mindkettő ra­gokat használ, ezért nem volt ne­héz megszoknom e nyelvi jelleg­zetességet.- Mi az, amit szeret az itteni életben, s mi az, amit kevésbé?- Jól érzem magam Egerben, már csak azért is, mert testvér­népek vagyunk, s mint sokan mások, én is azt gondolom, hogy Eger nagyon jó adottságokkal rendelkező város. S mi az, amit hiányolok? Talán több szórako­zóhelyet létesítenék itt, kicsit fel­pezsdíteném az éjszakai életet.- Van olykor honvágya?- Persze. Hiányzik Törökor­szág, hiányoznak a rokonaim, de ez természetes. S mivel musz­linéként nem eszem sertéshúst, sokszor vágyom otthoni ízekre.- Imádkozni szokott még?- Sokat dolgozom, kevés időm van, de igen, találok rá alkal­mat, fontos számomra Allah ­vagy ahogy Önök mondják: Is­ten -, a hitem.- Egyszer hazaköltözne, vagy Egerben szeretne maradni?- Nem vagyok híve annak, hogy bármit is előre megtervez­zek. Lehet, hogy maradunk a fe­leségemmel, lehet, hogy egyszer továbbállunk. Rugalmasak va­gyunk. Birkavilág Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu LÍT” MEGYEI KORKÉP f i I llő lenne már felnőtteknek nézni országunk állampolgárait. Na­gyon is ildomos lenne szakítani azzal a több mint két és fél év­tized után újra elharapódzó szokással, amellyel a hatalom birto­kosai - szinte minden pillanatban éreztetve és fitogtatva fensőbbsé- güket - totálisan félreértelmezett szerepükből fakadóan iparkodnak mindannyiunkat egy irányba terelni. A maguk képzelte világba. Úgy téve, mintha hazánk lakói egyetlen óriási nyájat alkotnának, s azt vé­lik, olykor oda kell csördíteni a rakoncátlan birkáknak. Ha nem így gondolnák, akkor választott népképviselőkként nem akarnának az emberek kizáróla­gos magánszférájába unos-unta- lan behatolni. Megszabni, hogy mikor menjenek vásárolni, s mi­kor ne. Meghatározni, hogy mit tegyenek a hét utolsó napján: csa­ládi életet éljenek, punktum! Kije­lölni az oktatás átszabásával, hogy ki mennyiért tanulhasson, avagy inkább legyen melós. Sorolhatjuk sokáig az efféle lépéseket. A legújabb „mintadarab” e sorban a házelnök régmúltból előrán­gatott, soviniszta képzete arról, hogy mi a nők dolga. Egyszerű lel­kületű és gondolatvilágú, idősödő férfiaktól hallani efféléket: a nők szeressék és szolgálják ki a férjeiket, szüljenek nekik gyerekeket, s legyenek dolgos háziasszonyok, mossanak, főzzenek, takarítsanak! Ám nagy félreértésről árulkodna, ha azt hinnénk, az ilyen néze­teket vallók pusztán letűnt korok maradványai. Tudják ők jól, a XXI. században e vágyuk már nem teljesedhet ki. Hogy mégis előhozakod­nak efféle ötleteikkel, s a hozzájuk lihegve csatlakozókat „uralkodói” védelemben részesítik, csak azt támasztja alá: a hatalmi dölyfösség- nek, mindenhatónak vélt arroganciának nincsenek határai. Olykor odacsördíte- nek a rakoncátlan birkáknak. Kihirdették a város díjnyertes borait EGER Vakbírálattal választottak ki egy Egri Bikavért és egy Egri Csil­lag fehér cuvée bort a közgyűlés tagjai a csütörtökön megtartott ülésükön. A nedűket 2016-ban a Magisztrátus Boraként, vagyis az önkormányzat hivatalos bora­ként szolgálják majd fel a rendez­vényeken. A bírálat során a képvi­selők négy-négy nedűt kóstoltak meg és pontoztak, saját meggyő­ződésük sze­rint. A Tarsoly József nagybí­ró vezetésével, s az Egri Bor­barát Hölgyek Egyesülete tagjainak közremű­ködésével anonim módon végzett bírálat során a következő boro­kat találták a legjobbnak: az Eg­ri Csillag borok közül a Varsányi Pincészet, a Gál Tibor Pincészet és a Thummerer Pincészet 2014- es évjáratait méltatták. Az Egri Bikavérek kategóriájában a Be- senyei Borház 2012-es évjárata, a Juhász Testvérek Pincészetének Egri Bikavér Selectio 2011-es év­járata és a Thummerer Pincészet Egri Bikavér Superior 2009-es év­járata lett a befutó. Az Eszterházy Károly Főisko­la is kiválasztotta a nyertes nedű­it. Ebben az esztendőben Egerből tizennyolc vállalkozás ötven fajta borral, Sárospatakról pedig nyolc vállalkozó tizenhét féle borral je­lentkezett a pályázatra. A zsűri három csapatból állt, amelyből kettő Egerben, a harmadik pedig Sárospatakon véleményezte a be­nevezett tételeket. A Főiskola Bo­ra 2016 címet nyerte klasszi­kus fehér bor kategóriában a Varsányi Pincé­szet Kft. 2014- es Verpeléti Olaszrizling bora. Klasszikus vörösbor kategóriá­ban Bolyki János 2013-as Egri Bikavére aratott győzelmet. „Az Eszterházy Károly Főiskola Su­perior fehér Bora” a Kovács Nim­ród Borászat Kft. 2013-as Batto- nage, superior vörös bora pedig a Vincze Borászat Kft. 2011-es Ar­canum Kékfrankos bora lett. „Az Eszterházy Károly Főiskola Bora Tokaji” borkülönlegesség kategó­riáját pedig a Tokaj-Oremus Bir­tok 2011-es Tokaji Édes Szamo­rodni bora nyerte meg. M. A. A nedűket Eger hivatalos boraként szolgálják majd fel. Imádja a sportot, a sporthíreket, ezért is választotta napi olvasnivalónak a Heves Megyei Hírlapot Több mint fél éve előfizetőnk a fiatalember EGER Ez a hét sem telhetett el újabb nyertesünk köszöntése nélkül. Karácsony közeledté­vel egy fiatalemberrel, a füzesa­bonyi Antal Csabával találkoz­tunk szerkesztőségünkben, aki­től először félve kérdeztük meg, hány éve előfizetőnk. Elégedettséggel és büszkeség­gel töltöttek el bennünket a fia­talember magabiztos és egyér­telmű szavai: imádja a sportot, s szeretett volna olyan lapra elő­fizetni, amelyből naponta érte­sülhet a legfrissebb sport- vagy akár helyi hírekről. így történt, hogy hét-nyolc hónappal ezelőtt végül elhatározta, szeretne az előfizetőnk lenni. Persze, ahogy elmesélte, volt kitől tapasztala­tokat kérnie a megyei napilap­ról, nagyszülei ugyanis hosszú évek óta a Hírlap olvasói - ám úgy döntöttek nem osztoznak a lapon, így Csabához és a nagy­szüleihez is viszik minden reg­gel a friss számot. Néhány nappal csupán az ün­nepek előtt, miután a fiatalem­ber felbontotta a tizenöfezer fo­rint értékű utalványt foglaló bo­rítékot, egyértelműen kijelentet­te, hamarosan bizony minden fo­rintnak meg is találja a helyét: lesz belőle karácsonyi vacsora, no meg elképzelései szerint a hátramaradt ajándékok megvá­sárlására is futja belőle. A ka­rácsonyt füzesabonyi otthonuk­ban töltik, családi körben. Hamarosan minden forint megtalálja helyét a nyereményéből- Tartalmas, jól követhető és nem utolsó sorban aktuális - so­rolta a lap előnyeit Antal Csaba, aki nem elégedett meg az újság online felületével. Ezt követően arra kértük előfizetőnket, avas­son be minket kicsit minden­napjaiba.- Szakácsként dolgozom egy dormándi csárdában. Szeretek főzni, ez egy folyamatosan meg­újuló szakma, mindig lehet új fo­gásokat tanulni - árulta el. Kide­rült, hogy Csaba egészen kisko­ra óta sportolt, nem hiábavaló te­hát az érdeklődése a sporthírek iránt. Munkája miatt sportélete kissé háttérbe szorult, ám remé­li, idővel ismét lesz ideje vissza­térni a pályára.- A sportok közül a kézilabda volt, amit hosszabb ideig űztem. Nagyon fontos szerepet töltött be az életemben. Mostanában, ha akad egy kis szabadidőm, azt a családommal, a barátaimmal töltöm legszívesebben. A szüle­im természetesen mindenben támogatnak engem - avatott be minket Antal Csaba. A szülők is szívesen olvassák a Heves Me­gyei Hírlapot.- Ez az első alkalom, hogy nyerek valamit, nem csak, mint a Heves Megyei Hírlap előfizető­je, mert általában sem vagyok egy nyertes alkat. Éppen ezért még inkább örültem, mikor ki­derült, hogy ez alkalommal én vagyok a szerencsés. J. H. t *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents