Heves Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-16 / 294. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS TÉRSÉGE 2015. DECEMBER 16., SZERDA Lehet, hogy fákat kell majd kivágni A magasabb színvonal indokolja a költségnövekedést Nem akartak félmunkát Az önkormányzat a fák kivágásán gondolkodik BÉLAPÁTFALVA Augusztusban újí­totta föl legutóbb a tó környé­ki földutakat az önkormányzat. Nemrégiben kaptunk levelet az egyik bélapátfalvi olvasónktól, aki szerint a környék elhanya­golt, s többet kellene foglalkoz­ni vele, mert egyre növekszik a turizmus Azt írja, a város fő vonzere­je köztudottan az apátság, a Bélkő-hegy és a Lak-völgyi tó. Utóbbi környékén egyre több nyaraló és hétvégi ház találha­tó, amikre egyébként pár éve kommunális adót vetettek ki. Az ország különböző vidékein élnek ezek tulajdonosai, de nem ritkák a külföldiek sem. Van­nak kiadó ingat­lanok, egyre nö­vekszik a turiz­mus ami szintén bevételt jelent az önkormány­zatnak. Sajnos azonban tizenöt éve senki nem foglalkozik a tó körüli utakkal, bár szerinte az önkormányzatnak kellene kar­bantartani őket. Nagyobb eső után szinte járhatatlan egy-egy dombra vezető út. Ezért örültek, amikor augusz­tusban elkezdték javítani az utat, úgy tudják, két és fél mil­lió forintból. Örömük pár napig tartott, egy gép körbe járta a az utakat és az amúgy is kevés sa­lakot letúrta róla, a viszonylag keményebb részeket fellazította így még nehezebbé vált a közle­kedés. Az összes útszakaszból kettőt javítottak ki komolyab­ban, például az étterem melletti feljáró tetejét, valamint egy he­lyi vállalkozó villájának a gará­zsához vezető utat. Itt is voltak persze telkek, de fontosabb lett volna olyan részt választani, ahol rosszabb úton sokkal több ingatlant lehet megközelíteni. Azt kérdezi olvasónk, hová lesz a tó környékén beszedett adó. Ferencz Péter polgármester elmondta, augusztusban való­ban volt útfelújítás. A tó környé­ke nem üdülőövezet, az ottani házak, telkek zártkertnek mi­nősülnek. Az utak mezőgazda- sági, erdészeti utak. Ezeket tet­ték rendbe, pótolták a zúzottkö­vet és hengerelték is azt. Vízel­vezető árkokat is alakítottak ki mellettük. Az utakat az erdé­szeti teherautók, gépek is hasz­nálják, ezek a ja­vítás után nem sokkal lerontot­ták az út minő­ségét. A meredek hegyoldalon nem aszfaltoznak, mert akkor télen nem tudnának fölmenni, de a többi helyen is drága volna, rá­adásul erre uniós támogatást sem kapnának. A tóhoz vezető aszfaltozott út sem az önkormányzaté. Itt viszont volt egy fasor, amely a környék egyik éke volt, ezt „metszette meg” most az áram- szolgáltató. A bal oldali fák fö­lé húzták ki sok évvel ezelőtt a légvezetékeket, mostanra vi­szont a fák megnőttek, s szak­szerűtlenül megcsonkították őket. Nem csupán a közterüle­ten, hanem a magánterületen lévő fákkal is ugyanez történt, s erről értesítést sem kaptak. Áz önkormányzat a fák kivágá­sán gondolkodik. T. B. Mostanra a fák megnőttek, meg­csonkították őket. Az új koncepció szerint egy körülbelül nyolcezer ember befogadására alkalmas vasbeton lelátórendszer épülne fel A fedeles lovarda geodéziai adottságaival, a lovaspályák és a stadion jobb kialakításával magyarázzák a beruházás drá­gulását. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu SZILVÁSVÁRAD A közelmúltban el­dőlt, hogy megkezdődhet a szil­vásvárad! lovascentrum építé­se, az eredetinél jóval magasabb áron. A költségnövekedés okait igyekeztünk megtudni. Dr. Fazekas Sándor földműve­lésügyi miniszter szerint már a kezdetekkor hatmilliárdos beru­házást terveztek Szilvásváradon, s nem egyesével akarják építeni a komplexum elemeit, indokolta kérdésünkre még szeptemberben a lovascentrum építésének költ­ségnövekedését.- Először szakaszolásról hatá­roztunk, mert nem állt rendel­kezésre az összeg teljes egészé­ben. Most a világszínvonalú lo­vaskomplexum egy költségvetés­ből valósulhat meg. Az első, évek­kel ezelőtti felmérések is a teljes beruházásra hasonló összegről szóltak. Én annak a híve vagyok, hogy ne végezzünk félmunkát. Egy olyan építkezés ez, amelyet megérdemel Szilvásvárad, a ma­gyar lovas társadalom, a lószerető közönség. Ha már egyszer hozzá­kezdünk, olyan létesítményt épít­sünk, amely évtizedekre kiszol­gálja az igényeket - mondta ak­kor a miniszter. Dr. Fazekas Sándor szerint je­lentős az érdeklődés a lovas spor­tok iránt, és Szilvásvárad turiz­musa is indokolja a fejlesztést. Vi­dékre is szükségesek a nagybe­ruházások, az észak-bükki tér­ségnek nagy kitörési pontot jelent majd ez. A lovascentrumra első körben - még a másfél évvel ezelőtti alapkő- letétel idején - 1,6 milliárd forin­tot szántak, aztán több alkalom­mal is emelték, s végül 6,8 milli- árdig nőtt a tervezett költség. Az­óta eldőlt az is, hogy a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az egri Euro Campus Kft építheti a komp­lexumot, alvállalkozók bevonásá­val. Nettó 6,228 milliárdért vállal­ták a munkát a meghívásos köz- beszerzésen, holott eredetileg 4,6 milliárdra becsülték a költségve­tést, a teljes komplexumra. A Demokratikus Koalíció sze­rint nem is hívtak meg mást Mé- szárosékon kívül, a Földműve­lésügyi Minisztérium érdeklődé­sünkre nem közölte, melyek vol­tak a meghívott vállalkozások, s azt sem, hogy hány cég nyújtha­tott volna be ajánlatot. A Hír TV kérdésére Mészáros Lőrinc fel- csúti polgármester, a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosa nem tudta megmondani, miért nőttek meg az építkezés költségei. Az FM Sajtóosztálya a költség- vetés növekedésére viszont vála­szolt. Mint írták, a Szilvásvára- di Lovasközpont fejlesztésének koncepciója értelmében a létrejö­vő szabadtéri kulturális rendez­vényközpont foglalja magában a nemzetközi rendezvények meg­tartására tervezett lovas stadi­ont. A költségnövekedés okai egy­részt a fedeles lovarda kialakítá­sának geodéziai adottságából fa­kadó többletbontási és többletépí­tési feladatok, másrészt a lovas központ stadion elemének maga­sabb szintű kialakítására vonat­kozó szakmai igények, továbbá a több ütemű végrehajtáshoz kap­csolódó szolgáltatások járulékos költségigényei. A XXL századi elvárások, a szakági és a tömegrendezvé­nyekkel kapcsolatos szabályok, valamint a médiaelvárások, köz­vetítések miatt a stadion is el­avultnak számít. A tervezés so­rán megvizsgálták a nemzetközi előírásokat, tapasztalatokat, pél­dákat, s megállapították, hogy a meglévő nézőtéri kialakítás nem felel meg a nemzetközi rendez­vények elvárásainak, a kiszolgá­ló, valamint a szociális helyisé­gek száma sem megfelelő. Az új koncepció szerint egy körülbelül nyolcezer ember befogadására al­kalmas vasbeton lelátórendszer épülne fel az alatta elhelyezkedő kiszolgáló és szociális egységek­kel, melynek a nyugati szárnyán kétezer látogatónak fedett nézőte­re lesz. A nemzetközi szintű lovas ren­dezvények lebonyolításához szük­séges minimum 8 akadály - lovas szakmai szabályoknak megfelelő - elhelyezése további területek burkolását kívánja meg a „négy évszakos” kivitelben. A megfele­lő pályaszerkezet, valamint a le­látó és a kiszolgáló, továbbá szo­ciális helyiségek kialakítása nél­kül a fejlesztés alkalmatlan arra, hogy egyik legfontosabb szerepét betöltse, és nemzetközi sportren­dezvényeknek biztosítson helyet. A vasbeton szerkezetű lovas stadion a következő 30-50 évben nemzetközi szinten is jegyzett lovas szakmai rendezvényeknek adhat otthont, ezáltal fenntartva a település lovas szakmai hírnevét, illetve turisztikai jelentőségét. Pályáznának világversenyekre A teljes költségvetés felhaszná­lásával megvalósítandó fejlesz­téseket követően a létesítmény alkalmas lesz magas színvona­lú. minden követelményt kielé­gítő nemzetközi lovas rendezvé­nyek, fogathajtó, díjugrató, díjlo­vagló, valamint lovastorna és lo­vastusa (military) szakági verse­nyek megrendezésére. A fejlesz­tés ily módon történő megvaló­sításával a Szilvásváradi Lovas­központ alkalmas lesz az emlí­tett öt lovas szakág Európa- és Világbajnokságainak színvona­las megrendezésére. így nagy eséllyel pályázhat Magyaror­szág folyamatos nemzetközi lo­vas rendezvények lebonyolítá­sára. Pluszpályák is épülnek Horváth László országgyűlési képviselő részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram össze­állításában, de a megkezdődött beruházásban már nincs sze­repe. A költségnövekedést sze­rinte indokolhatja, hogy speciá­lis, a lovas szakágak igényeihez illeszkedő új fejlesztések lesz­nek. A központi lovaspályánál je­lentős pluszföldmunkára lesz szükség, hogy az elbírja később a többtonnás munkagépeket. Az új fedeles lovarda építéséhez a régi egy részét is el kell bonta­ni, majd visszaépíteni. Pluszpá­lyák is épülnek, valamint a Mé­nesudvart az akácoson keresz­tül közvetlen folyosó köti majd össze a lovascentrummal. Felújították a meglazult partfal támfalát Biztonságos az udvar BALATON Ötvenötmillió forintból épült új támfal az óvoda mel­lett az ősz folyamán. Ehhez ta­valy nyáron 49,5 millió forint minisztériumi támogatást ka­pott a balatoni önkormány­zat. A korábbi, rácsos szerke­zetű támfal nem volt vízbiztos, ezért csúszott meg mögötte a homokkő partfal, még 2013- ban, de szerencsére senkinek nem történt baja, s a veszélyes részt is elkerítették. A közbe­szerzési eljárással kiválasz­tott kivitelező a támfalat min­denhol kiegészítette, s a vízel­vezetést is megoldotta, így biz­tonságos körülmények között játszhatnak, közlekedhetnek a gyerekek az udvaron. T. B. A támfal építését még októberben végezték el Jogtudatosabb fiatalokat képeznek SZŰCS Mobil jogsegély szolgála­tot indított a Hét falu Szociá­lis Szövetkezét és a Szúcs Köz­ségért Egyesület. Egy futó pá­lyázatukhoz nyertek 4400 eu- rónyi kiegészítő támogatást, így tíz településen igyekez­nek bővíteni a fiatalok jog- és kötelességtudatosságát. Ifjak- ból álló csoportok kapnak kép­zést, hogy felismerjék a velük szembeni jogsértéseket, segít­senek magukon és társaikon is, a következő generáció pe­dig jobban tisztában legyen jogaival. Felhívják a figyelmü­ket a kötelességeikre is. A fi­atalokat főként iskolai, hiva­tali, munkahelyi szituációkra készítik föl. T. B. BÉLAPÁTFALVA Új piactér épült a városközpontban, így az árusok jobb kö­rülmények közt kereskedhetnek. Az önkormányzat hétmillió forintot szánt a beruházásra, az építésben részt vettek a közmunkások, s fel­használták a korábban gyártott fa utcabútorokat. * o * k i \

Next

/
Thumbnails
Contents