Heves Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-09 / 288. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. DECEMBER 9., SZERDA Nem valószínű, hogy Ankara lezárja a tengerszorost Szorul a Boszporusz Az ominózus felvétel, amely a törökök szerint egyértelműen bizonyítja, hogy egy orosz hajóról egy haditengerész „becélozta' Isztambult Munkaidőbe számíthatna a munkába járás is HÍREK Szijjártó: a görögök példát vehetnének! BUDAPEST Jannisz Muzalasz gö­rög bevándorlási miniszter job­ban tenné, ha nem összevissza beszélne, hanem példát venne Magyarországról - közölte Szij­jártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter kedden, reagálva kollégája nyilatkozataira. Muza­lasz a görög-macedón határnál lévő Idomeni településnél fenn­álló helyzettel kapcsolatban - több internetes hírportál szerint - úgy nyilatkozott: „Nem aka­runk vérontást, nem akarunk egy újabb Magyarországot.” MTI Teherautós jogsi a 18 éveseknek is? BUDAPEST Az Európai Bizottság nem emel kifogást ellene, ha Magyarországa 21 helyett már 18 éves kortól lehetővé teszi a C kategóriás vezetői engedély megszerzését - közölte a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium kedden. A tájékoztatás szerint a hazai közúti fuvarozói ágazat versenyképességét erősítő jog­szabály-módosítás 2016. január 1-jétől hatályba léphet. MW Ismét nyert Gyurcsány cége BUDAPEST Ismét elnyert egy brüsszeli pályázatot az Altus Zrt. Gyurcsány Ferenc cége a len­gyel fejlesztéspolitikát vizsgál­hatja 400 ezer euróért (120 mil­lió forint). A cég már meg is kö­tötte a szerződést az Európai Bi­zottsággal. A kormány korábban a legmagasabb szinten foglalko­zott az Altus brüsszeli megbízá­sával. Most Deutsch Tamás fi- deszes európai parlamenti kép­viselő reagált: az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vizsgál­nia kell a szerződést. MTI DK: vizsgálni keli az „új Közgépet” BUDAPEST Az Európai Csalás El­leni Hivatalhoz (OLAF) fordul a Demokratikus Koalíció, ameny- nyiben feláll az az általuk csak új Közgépként emlegetett kon­zorcium, amelynek célja szerin­tük a magyar adófizetők pénzé­nek „elszipkázása" a közbeszer­zéseken keresztül. Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja szerint az új konzorciumban sze­repet kap a Mészáros Lőrinc fel- csúti polgármester leendő veje által vezetett cég, amelynek tu­lajdonosa, Szijj László korábban több közbeszerzést is nyert Mé­száros Lőrinccel közösen. MTI Súlyos következményei lehet­nének a Boszporusz tengerszo­ros lezárásának. Éppen ezért ez nem valószínű a szakértők szerint még akkor sem, ha egy­re súlyosabbak az oroszok törö­kök elleni szankciói. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu ISZTAMBUL Az orosz vadászgép le- lövésére Moszkva súlyos gazda­sági szankciókkal válaszolt a tö­rököknek. A hétvégén egy orosz tengerész állítólag rakétave­tőt vett a vállára, miközben egy orosz hadihajó fedélzetén áthajó­zott a Boszporuszon, ezért a tö­rök vezetés „szükséges” választ helyezett kilátásba. Márpedig a Boszporusz kiemelt stratégiai je­lentőséggel bír Oroszország szá­mára, mivel ez az egyetlen szo­ros, amelyen keresztül a feke­te-tengeri flotta ki tud futni a vi­lág tengereire. DAMASZKUSZ De Egeresi Zoltán egyetemi oktató szerint Törökor­szág számára nem Oroszország, hanem Szíria jelenti az igazi problémát. A Törökország-szak- értő kérdésünkre azt mondta: Re- cep Tayyip Erdogan államfő nem nézte ugyan jó szemmel az ukraj­nai történéseket, a Krím félszi­get megszállását, de a szomszé­dos Szíria sokkal nagyobb gon­dot jelent számára. A korábbi nyi­tás után a két ország feszült vi­szonyban áll egymással, Török­ország az észak-atlanti álláspon­tot képviselve Bassár el-Aszad eltávolításán dolgozik. Moszk­va érdekei ezzel ellentétesek. Ko­rábban az Iszlám Állam (IS) állá­sa mellett előszeretettel bombáz­ta a kormányellenes erőket is. Az orosz légierő szertelensé­ge, számos légtérsértése után nem volt kérdés, hogy Ankara előbb-utóbb megtorolja ezeket. „Közvélemény-kutatás szerint a törökök jelentős része egyetért azzal, hogy az ország megvédte a határait, és lelőtte az orosz va­dászbombázót” - mondta a szak­értő. Egeresi Zoltán egy fontos vál­tozást vár az elkövetkezőkben: Törökországnak az USA és más NATO-tagállamok nyomásá­ra meg kell védenie a határait. A kurdok lakta területek kö­zött tökéletes a határvédelem, 98 kilométeren szabadon járhat- nak-kelhetnek azonban akár az IS hívei, akár az illegális olaj- szállítmányok. SZKOPJE „Még nem látható egy­értelműen, merre indulnak a migránsok a macedón határ le­zárása után. Az eddigi tapasz­talat az volt, hogy ha »eldugult« egy jól bevált útvonal, akkor elő­ször több irányba is próbálkoz­tak a bevándorlók, és idővel dőlt csak el, melyik csatorna erősö­dött meg” - ezt Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigaz­gatója mondta kedden az Ml-en. A migránsok elmúlt napokban csökkenő számát azzal magya­rázta, hogy Törökország is vál­lalta, nem engedi tovább a be­vándorlókat. Amíg azonban az érkezők úgy látják, várják őket a Európai Unióban, addig újabb Az EU „fizeti” a szankciókat A Capital Economics becslé­se szerint az orosz szankciók a legrosszabb esetben is leg­feljebb 4-4,5 milliárd dollárnyi veszteséget okozhatnak a tö­rök gazdaságnak jövőre. Ez a becsült éves török GDP-ér- ték 0,5 százaléka lenne, írja a Portfolio. Az EBRD szerint a legnagyobb csapás a török turisztikai szektort érné, te­kintettel arra, hogy tavaly a török üdülőközpontokba érke­ző külföldi turisták 12,2 szá­zaléka orosz volt, és ők hozzá­vetőleg 3 milliárd dollárt köl­töttek; ez önmagában a török GDP-érték 0,3-0,4 százaléka. Törökország a külföldre utazó orosz turisták első számú cél­országa volt eddig. Ráadásul a török gazdaság egészének veszteségeit jelen­tős részben ellentételezi az a 3 milliárd eurós támogatás, amelyet az Európai Unió ígért meg a migránsválság keze­lésére. és újabb útvonalakat fognak ke­resni, tette hozzá. BOSZPORUSZ Törökország akár le is zárhatja a Boszporuszt, ha fenyegetve érzi magát az Orosz­országgal kialakult konfliktus miatt-f,jelentelte ki,a Külügyi és Külgazdasági Intézet Orosz- ország-szakértője az Ml műso­rában. Póti László elmondta: a tengerszoros használatát nem­zetközi egyezmény szabályozza, amelynek értelmében katonai vészhelyzet esetén a törököknek jogukban áll korlátozni a hajó- forgalmat. Hozzátette, hogy ez nem valószínű, de azért lehetsé­ges forgatókönyv. BUDAPEST A magyar munkavál­lalók 61 százaléka igen, 29 szá­zaléka nem támogatná, hogy a munkába járás is a munkaidő részének számítson - derült ki a Profession.hu állásportál fel­méréséből. A saját, nem repre­zentatív felmérés felidézi: az unió több munkajogi kezdemé­nyezést fogalmazott meg, egye­bek mellett az utazási idő mun­kaidőbe való beépítéséről és a nők pozitív diszkriminációjáról. Ezek lehetséges fogadtatásáról készítettek kutatást több mint 6000 válaszadó bevonásával. A válaszadók 39 százaléka elsősorban órabérként való ki­fizetésként látna szívesen egy pluszösszeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött időből kellene levonni az utazá­si időt. A felsővezetők több mint fele nem ért egyet azzal, hogy az irányelv a fix munkavégzé­si hellyel rendelkezőkre is vo­natkozzon. Ha a munkába járás időtartama a napi 8 óra részét képezné, ebből a munkaválla­lók akár napi 2 órát is utazás­sal töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. A mun­káltatóknak emiatt több mun­kavállalót kellene foglalkoztat­niuk, így megnőnének a bér­költségek. MW Vendéglátósok kerestetnek A megkérdezett vállalatok 14 százaléka tervez létszámbőví­tést 2016 első három hónapjá­ban is a Manpower előrejelzé­se szerint. Felmérésük szerint a munkáltatók 5 százaléka el­bocsátásokkal számol, döntő többségük azonban nem tervez változást. Az előrejelzés szerint a legerő­sebb felvételi kedvet a vendég­látóiparból jelentették (21 szá­zalék). A köz- és szociális szfé­rában, valamint a kereskede­lemben 7 százalékos növeke­déssel számolnak, a leggyen­gébb, plusz 4 százalékos muta­tót pedig a közüzemi szolgálta­tások munkaadói jelentették. Éves összehasonlításban a leg­nagyobb mértékben, plusz 17 százalékponttal a vendéglátás erősödött, az építőipar munka­adói azonban 5 százalékpontos csökkenést jelentettek. Egeresi Zoltán: A Boszporusz lezárásához egy török gépet le kellene lőni „Egyelőre nem látok reális esélyt arra, hogy a török-orosz viszony végletesen elmérgesedjen, és akár a Boszporusz lezárásához vezes­sen, amire az elvi lehetőség per­sze megvan Erdogan számára” - mondta lapunknak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egye­tem (NKE) oktatója kifejtette: a Szu-24-es néhány héttel ezelőt­ti lelövése óta feszült helyzet ala­kult ki ugyan Oroszország és Tö­rökország között, de a hűvös vi­szony ellenére szemmel láthatóan egyik félnek sem érdeke a konflik­tus további élezése. Vlagyimir Ru- tyin orosz elnök, amint az várha­tó volt, tartotta a szavát, és jelen­tős szankciókkal sújtotta Ankarát, amiért a vadászgépüket máig vi­tatott körülmények között a Szíriái határ menti portyázása során lelőt­te a török légierő. Ezek a következ­mények kicsit sem kellemesek Tö­rökország számára. A szakértő öt- milliárdra becsüli a károkat, ame­lyeket a török gazdaság elszenved­ni kénytelen. A legnagyobb csapást a turizmusra mérte Moszkva, a ta­valyi 4,4 milliós orosz vendégforga­lom várhatóan egymillióra csökken majd. Egymilliárdos veszteség ér­heti a külkereskedelmi mérleget a török gyümölcs- és zöldségágazat­tal szembeni embargó miatt is. „A legjelentősebb károkat a föld­gázszállítások leállítása okozta vol­na, hiszen Törökország az energia- importja 50-60 százalékát szerzi be az orosz gázmezőkről, de ehhez az eszközhöz nem nyúlt Putyin, és valószínűleg nem is fog” - értékelt Egeresi Zoltán. Átlagosan 132 ezret költünk karácsonyra BUDAPEST Egy magyar háztartás átlagosan 132 ezer forintot költ a karácsonyra: 90 ezer forintot for­dít ajándékokra és további 42 ezer forintnyi kiadás kapcsolódik még az ünnephez. Legalábbis ez de­rült ki a CIB megbízásából készí­tett GfK reprezentatív kutatásból. E szerint egy ajándékra átlagosan valamivel kevesebb mint 7500 fo­rintot szánunk, de jelentős a szó­rás a legolcsóbb és a legdrágább meglepetés között: a legalacso­nyabb értékű ajándék átlagosan 4300 forintba kerül, míg a leg­drágább csaknem 27 ezer forint. A válaszadók 42 százaléka szá­mára azért stresszes a karácsony, mert kérdés számára, hogy miből tudja fedezni a szükséges kiadá­sokat. A válaszadók 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy az év anya­gilag legmegterhelőbb hónapja a december. A válaszadók csaknem fele elő­re készül az ünnepi költségek fe­dezésére, de sokan nyúlnak álta­lános tartalékaikhoz (32 száza­lék) is, illetve költenek aktuális fizetésükből a karácsonyra (58 százalék). A hiteltermékek közül a hitel­kártya a legnépszerűbb: 10 száza­lék használja ezt is a karácsonyi vásárlás során, míg folyószámla- hitelét 7 százalék veszi igénybe ilyenkor. Áruhitelt, gyorskölcsönt vagy személyi kölcsönt kevesebb, mint a válaszadók egy százaléka igényel. MW 25 méteres tiltakozás SZÉKESFEHÉRVÁR A kishantosi biogazdaság által korábban bérelt földek Szé­kesfehérváron zajló árverése ellen tiltakoztak a Greenpeace aktivistái az ár­verésnek helyet adó épületben - közölte kedd délután a szervezet. Az akti­visták felmásztak az árverésnek helyet adó székesfehérvári Seregélyesi úti épület tetejére, ahova 25 méteres „Földrablás” feliratot festettek lemosható festékkel, valamint egy „El a kezekkel Kishantostól!” feliratú transzparenst lógattak le az árverés termének ablakába. Az aktivisták az egyik árverés ter­mébe is bejutottak, ahol a berendezési tárgyakhoz láncolták magukat. Félnek a világhálós kiközösítéstől BUDAPEST Az oktatási jogok bizto­sa szerint az iskolai erőszak ará­nyai nem, de a formái változtak az utóbbi időszakban. Aáry-Ta- más Lajos kedden az Országgyű­lés kulturális bizottsága előtt ki­fejtette: évente 1500-1600 pa­nasz érkezik hivatalához. Ismer­tette: 522 panasz érkezett szü­lőktől, 705 tanulóktól, 162 peda­gógusoktól, intézményvezetők­től, oktatóktól. További 92 jel­zést kaptak diák-, hallgatói, il­letve kisebbségi önkormányza­toktól, 8-at fenntartóktól. A biztos elmondta, az isko­lai erőszak arányai alapvetően nem nőttek, de a keretei meg­változtak. Új jelenségként meg­jelent az óvodai erőszak, a pa­naszok száma is nőtt. Egy friss esetet hozott fel, amikor egy gye­rek kezét kötéllel kötözték meg. Az óvodavezető elismerte a tet­tét, arra hivatkozott, hogy nem volt más eszköze. A kötelező óvo­dáztatás a jelenséget tovább erő­sítheti, olyan gyerekek is beke­rülnek a rendszerbe, akiknek a szülei eztnem biztos, hogy akar­ják - mutatott rá. A hatodik-hetedik osztályoso­kat érintő kutatásokat is indítot­tak, és az derült ki: a diákok leg­nagyobb félelme, hogy az inter­netes térben kiközösítik őket. A köznevelésben az értékelés­sel, öltözködéssel, tárgyak be­vitelével összefüggésben érkez­nek jelzések. MW i « 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents