Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ HÍREK Miniszteri kitüntetések HEVES MEGYE Több kitüntetést is kaptak megyénk szakem­berei október 23. alkalmából. A Nemzeti Fejlesztési Minisz­tériumtól Prometheus-díjat ka­pott a Mátrai Erőmű Zrt. két munkatársa, Gulyás Tibor tur­binajavító főszerelő, valamint Ozsvárt István főtechnológus. A Földművelésügyi Minisztéri­umtól Miniszteri Elismerő Ok­levelet kapott Dudás Béla, az Egererdő Zrt. mátrafüredi er­dészetvezetője, valamint Sáf­rány László, a szilvásváradi „SÁFRÁNY” Pisztrángtenyé­szet és Halfüstölde Bt. ügyve­zetője. A Nemzetgazdasági Mi­nisztériumtól kapott Miniszte­ri Elismerő Oklevelet Cseh Ist­ván, az egri Hűtő-Fűtő Szerviz Kft. ügyvezetője. Hevesiek a nagyadósok listáján HEVES MEGYE Öt Heves me­gyei magánszemély találha­tó a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal éj listáján, amely a jelen­tős összegű adóhiánnyal érin­tett adózók adatait tartalmaz­za. A lajstrom élén egy kínai férfi áll hat és fél milliárd fo­rintos adóhiánnyal és hétmilli- árd forintot meghaladó bírság­gal, késedelmi kamattal. Ösz- szesen 247 cég és magán- személyt tartalmaz a legfris­sebb lista, ők összesen százti- zenhétmilliárd forinttal tartoz­nak az adóhatóságnak. A me­gyei szereplők több tízmilliós nagyságrendű hátralékot hal­moztak föl. A recski Lóczi B. Zsuzsanna 97,6 millió forin­tos össztartozással a kétszáz­negyedik, a gyöngyösi Bog­nár Csaba 95,8 millióval a két­százötödik helyen található. Danyi Mihályné Hevesről har­mincötmillióval, Végh György szintén Hevesről huszonötmil­lióval, Neuhauser Mikós Kál- ból 21,5 millióval adósa az ál­lamnak. A gazdaság építésére öt év van HEVES MEGYE Ötvenhat Heves me­gyei fiatal gazdálkodó kapott tá­mogatást gazdasága elindításá­hoz. A pályázatokat nemrégiben bírálták el, s a nyolcezer igény­lőből háromezren kaptak az er­re szánt 37,8 milliárd forintos keretből. A megyéből 172 támo­gatási kérelem érkezett, de csak 56-an érték el a százpontos ha­tárt, amely fölött jár a pénz. A több évre szóló támogatás 90 százalékának kifizetését októ­ber 21-ig kellett kérni. Akik fellebbeztek a korábbi elutasító döntés miatt, s végül mégis jogosultak lesznek a tá­mogatásra, ők legkésőbb no­vember 30-ig kérhetik a pén­züket. T. B. Több középiskola sem vehetne föl diákokat népszerű képzéseire Nem értek el áttörést a keretszámokban A megyei szakképzés szerkeze­te már közelít a gazdaság igé­nyeihez, de kifogásolhatóan osztották el a diákokat az isko­lák között. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE A kormány határo­zott a 2016/17-es tanévre vonat­kozó szakmaszerkezetről és ke­retszámokról. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) részben egyetértett a rendeletben foglaltakkal.- A felduzzasztott keretszá­mok nem tükrözik a munka­erő-piaci igényeket. A szakmák, ágazatok és hiányszakmák be­sorolásával egyetértünk, de a rendeletben megjelenő, a kor­látozott képzésekre vonatkozó összkeretszám két és félszere­se a megyében reálisan beisko­lázható létszámoknak, teljesen eltorzítja a megyei képzési ori­entációt. Probléma, hogy nem szabályozták a gimnáziumba felvehetők létszámát, valamint nem választották ketté a közép- és felnőttoktatás keretszáma­it. Az osztály- és csoportképzé­si keretszámok kialakításánál is eltértek a javasolttól - mond­ta Fülöp Gábor, a HMFKB elnö­ke, a Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara főtitkára, aki a gondok közt említette a taná­ri kar elöregedését, alulfizetett­ségét is. Nagy baj az iskolánkénti ke­retszámok meghatározása. A megyében az állami és nem ál­lami iskolák aránya fele-fele, a duális képzésben résztvevők, azaz a tanulószerződéssel ren­delkezők közt pedig többség­ben vannak az utóbbiak. A nem állami iskolákba, járókkal kap­csolatos költségeket pedig nem számolhatják el a cégek. Eh­hez képest a korlátozottan tá­mogatott szakközépiskolai lét­szám 83, a szakképzési létszám 89 százalékát az állami iskolák kapták. Több intézmény egyál­talán nem indíthat olyan kép­zést, amelyről eddig híres volt.- Vitathatónak és nehezen érthetőnek tartom a döntést, ami megfosztja a Neumannt a közgazdasági és informatikai szakközépiskolai osztályok in­dításának lehetőségétől - vála­szolt megkeresésünkre dr. Si­pos Mihály, a Neumann lános Szakközépiskola igazgatója.- Adottak a képzés feltéte­lei, sok ezer nálunk végzett, kiváló szakember eredményei bizonyítják, hogy nem vélet­lenül tartozunk az élmezőny­be mindkét szakterületen. Di­ákjaink több idegen nyelvből tesznek nyelvvizsgát, érett­ségi után rangos felsőoktatá­si intézményekben tanulnak tovább, megalapozzuk a főis­kolai, egyetemi tanulmányo­kat. Ennek a haszna a diploma- szerzést követően jelentke­zik - tette hozzá az igaz­gató, aki szerint a megye szakképzésében részt­vevők, a szülők, a gaz­daság szereplői el­ismerik őket. Nem kongatnak vészha­rangot, továbbra is várják azok je^ lentkezését, akik a legmagasabb szintű műszaki, informatikai, gazdasági felső- oktatásba szeretnének beke­rülni a középiskolát követően. Az új szakképzési törvénnyel a gazdaság igényeihez akarták igazítani a szakképzés irányait és létszámát, valamint átlátható és költséghatékony intézményrendszert akartak kialakítani. A hatékonyan mű­ködő, minőségi képzést nyúj­tó intézményeket nem kellene lehetetlen helyzetbe hozni, vé­li Busák István, a Wigner lenő Műszaki, Informatikai Középis­kola igazgatója.- A műszaki területekre képzőnk szakembereket, azért választanak ben­nünket, mert az innen kikerülő technikuso­kat a vállalatok vár­ják, keresik. Akik a felsőoktatásban foly­tatják, megállják he­lyüket, diplomát is sze­reznek. A szakmaszer­kezeti döntést mindig vi­ta övezte. Most az is előfordulhat, hogy Eger az ágaza­/ * /• m A Wigner megjelent nemrég * a Kutatók Éjszakáján is, ahol; bemutatták a képzések * y érdekességét >" ti képzésben (szakközépiskola) és a szakképzésben egyaránt informatikai szakirányú képzé­sek nélkül marad - hívta föl a figyelmet Busák István, hozzát­éve, hogy azok az iskolák, ame­lyek ezt eddig magas színvona­lon csinálták, már nem vehet­nek részt a képzésben. Szintén vesztese létt a keret­számok meghatározásának a Szent Lőrinc Szakközépisko­la. Bóta lózsef igazgatótól meg­tudtuk, ők szeptembertől már egyházi fenntartásúak, s azért döntöttek a váltás mellett, mert kedvezőbb elbírálást reméltek. A következő tanévre keretszá­mot még nem kaptak, de bíz­nak abban, hogy a szakképzési centrummal együttműködő in­tézményként kapnak majd.- Egerben az alapítványi is­kolák sokkal magasabb színvo­nalon folytatnak szakképzést, mint az állami intézmények. Sajnos a szakképzés a szolgál­tatási ágazatokban (vendéglá­tás, idegenforgalom, kereskede­lem, szépségipar) jelenleg nem a minőségi képzés irányába ha­lad. Egyre gyengébb képességű diákok jön nek az általános isko­lából, részben azért, mert a gim­náziumok már a közepes tanu­lókat is fölveszik. Csökken az ő képzési színvonaluk, s elveszik a szakközépiskolák, szakisko­láktól az odaillő gyerekeket. Gyengül a többi képzés színvo­nala is - mondta Bóta József. Az összeállítás a Hírlap és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodása alapján készült, költségét a HKIK fedezi. Elkötelezettség és a képzés minősége Többen tanulnának hiányszakmát A HMFKB kifejtette aggályát, hogy budapesti alapítványi is­kolák, képzőcégek kihelyezett képzéseket indíthatnak a me­gyében állami támogatással, miközben az itteni iskolák erre nem kaptak lehetőséget. Bóta József, a Szent Lőrinc Szakkö­zépiskola igazgatója szerint ezek „befurakodó” szerveze­tek, intézmények kapnak lét­számot, a helyiek pedig nem, így ellehetetlenülnek a jó minő séget produkáló szakközépis kólák. Vallja, a minőségi szak képzés nem fenntartófüggő, ha nem a szakmai elkötelezett is kóláktól függ. Az alapítványi és magánszakképzés egyébként kevesebbe kerülne a központi költségvetésnek, mint az állami iskolában. A hiányszakmák köre 20-ra bő­vülésének elvével egyetért a HMFKB, de több agrárszakkép­zés (gazda, erdészeti szakmun­kás) támogatását kérik. A fel­mérésük szerint viszont női szabóra nincs releváns igény a megyében. Ezzel szemben a központifűtés- és gázhálózat- rendszer-szerelő szakképesítés 2012 óta hiányszakma, még­sincs elég szakember. Az utób­bi években egyre több gyerek választott (főleg gépész) hiány­szakmát a megyében. A ka­mara ezerfős kutatása alapján elmondható, a mostani 7-8- osok közül többen választanák a boltieladó-, informatikus-, CNC-gépkezelő-, pincér-, cuk­rász-, gépiforgácsoló-, hegesz­tőszakmákat. Stuttgartban mutatkozott be az egri pneumatikagyártó Bevételét is növeli az Aventics EGER A pneumatikái alkatré­szeket és rendszereket gyártó Aventics csoport teljes árbevé­tele a múlt évi 360 millió euró- ról idén várhatóan 390 millió eu- róra nő, ebből 58 millió euró jut az egri leányvállalatra, mondta Sabine André, a csoport marke­tingvezetője a Motek ipari pneu­matikakiállításon Stuttgartban. Az MTI szerint az igazgató be­számolt arról is, hogy a beruhá­zások a tavalyi 9 millióról idén 12 millió euróra nőnek, jövőre is ekkora mértéket terveznek. Az Aventics Hungary Kft. ár­bevétele tavaly 16,9 milliárd fo­rintra nőtt, az idei terv pedig 17,7 milliárd forint. Az üzle­ti eredmény várhatóan idén is Az egri gyárban idén több megrendelést teljesítenek meghaladja a félmilliárd forin­tot, fejtette ki az MTI kérdésére Gödri István, az egri társaság ügyvezetője. Tavaly 1,2 milli­árd forintot fordítottak termék- fejlesztésre, illetve beruházás­ra, idén ez várhatóan 1 milliárd forint lesz. A tulajdonos célja, hogy növeljék a piaci részará­nyukat. Az üzem tavaly közel 19 ezer termékféléből 3,5 millió darabot gyártott. Idén a termékválaszték nem változott, de a kibocsátás eléri a 3,8 millió darabot. Göd­ri István arról is beszélt, amíg 2005-ben még 285 külső part­nerrel dolgoztak, addig 2014- ben már 556 partnertől rendel­tek alkatrészeket. T. B. Tíz év után véget érhet a Berva-saga FELSŐTÁRKÁNY November köze­pén újabb akadály hárulhat el a bervai iparterület rendezése elől. Dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere arról számolt be, hogy novem­ber 16-án lezárulhat a Berva Rt. felszámolása. A T-Systems nem fogadta el, hogy pénz helyett ingatlanrészt kapjon, ezért Felsőtárkány önkormányza­ta vásárolta meg a követelésü­ket, így ők nagyobb részt kap­nak a telekből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is lemondott fel­lebbezéséről. Ha a község sike­resen pályázik, fejlődésnek in­dulhat az iparterület. A Berva Rt. felszámolása több mint tíz éve húzódik. T. B. t í I I 1 f

Next

/
Thumbnails
Contents