Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-20 / 272. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 20., PENTEK HÍREK Egy tál étel fedélnélkülieknek A Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete ma is­mét meleg ebédet oszt a fedél nélkül, illetve nehéz sorban élőknek. A karitatív szerve­zet munkatársai és önkénte­sei délben a Balassi Bálint Ál­talános Iskolánál, délután egy órától az Érsekkert Klapka ut­cai bejáratánál száz-száz adag egytálétellel várják a hozzájuk fordulókat. Sz. I. Polgármesteri, jegyzői fórum roNG Szakmai napot tar­tott a járás polgármesterei­nek, jegyzőinek szerdán a He­ves Megyei Kormányhiva­tal Gyöngyösi Járási Hivata­la. A fórumot az tette szüksé­gessé, hogy az Alkotmánybí­róság 29/2015-ös határozata új helyzetet teremtett a közös­ségellenes magatartás szabá- lyozhatóságában. Dr. Bekecs Andrea járási hivatalvezető úgy fogalmazott: a tanácsko­zás megszervezésével a ren­deletalkotóknak kívántak se­gítséget nyújtani. S. S. Járőröznek az ajándék biciklikkel SZILVÁSVÁRAD A Heves Megyei Polgárőr Szövetség jóvoltából, feladatai ellátására két kerék­párt kapott ajándékba a Szil­vásváráéi Polgárőr Egyesület. A bicikliket a településen, illet­ve a Szalajka-völgyben hasz­nálják az egyesület tagjai jár­őrözéshez. S. S. Elkészült a buszváró Átadták haszná­latra a napokban az utazók­nak a Széchenyi hídnál (a Szu- perát-parton) lévő buszmegál­ló váróját. Dr. Juhász Attila Si­mon polgármester tájékozta­tása szerint közel 900 ezer fo­rintba került, és tervezik a töb­bi, már elhasználódott hason­ló létesítmény cseréjét, újak létesítését is. S. S. Az 1200 méter mély bányában valaha több mint ezer ember dolgozott. Képünk akkor készült, amikor még folyt az érc kitermelése, ami megélhetést biztosított a környéken élőknek. Aranykincsen üldögélő koldu­sok vagyunk - hangzott el egy tavalyi recski fórumon. A na­pokban újra napirendre került az érckincs, ami megmozgatta a környéken élők fantáziáját. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu RECSK Időről Időre felkapják-a fe­jüket Recsken és a környékén élők, amikor fölröppen egy-egy hír az ércbánya újranyitásáról. Nem véletlen a várakozás, hi­szen amíg a bánya működött, Recsk a legfényesebb korsza­kát élte. Az 1970-80.-as években 1300 embernek adott munkát és megélhetést. Az erős nosztalgiát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy harminc év után idén szep­temberben újra megrendezték a bányásznapot, amelyen rengete­gen részt vettek. Felidézték a di­cső múltat. Recsk igazi körzetközpont­nak számított az észak-hevesi térségben, hiszen jól felszerelt kereskedelmi egységek, színvo­nalas létesítmények és közintéz­mények szolgálták az ipari mun­kásságot. Nem véletlen, hogy a bánya ezredfordulón történt be­zárása sokkolta az itt élőket. Ám a mai napig sokan bizakodnak: egyszer újra megnyílhat, mivel a föld mélyén tetemes mennyisé­gű rézkincs található. A kérdés az, hogy akad-e befektető, aki az újranyitásban fantáziát látna, s ehhez tőkével is rendelkezne. A napokban a hvg.hu-n jelent meg, hogy villámtenderrel ke­res tanácsadót a Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő Zrt. a recski réz- és aranybányák újrahasz­nosításához. A világ tizedik leg­nagyobb rézérckészletéről kel­lene eldönteni, hogy milyen fel­tételekkel, mennyiért adja kon­cesszióba a magyar állam a két bányatelket. Ugyan a kormány már 2013 decemberében határo­zott arról, hogy készüljön új ás- ványivagyon-értékelés és meg­valósíthatósági tanulmány, ám az még nem készült el. Erre kö­vetkeztethetünk abból, hogy az állami vagyonkezelő megbízá­sából csak november 4-én je­lent meg a Közbeszerzési Érte­sítőben az erről szóló felhívás, amelyben gyorsított meghívá­sos eljárással keresik a megfele­lő szakértőt a feladatra. A fenti hírek fényében teszünk időuta­zást a mesés kincs körüli törté­nésekről. A recski ércbánya környéké­nek rekultivációja 2009 óta tart. Az előkészítés után 2012- ben kezdődtek a munkálatok. Ennek során a felszín alatti vi­zek védelmére végeztek kár- mentesítést. Az állami tulaj­donban lévő Mecsek-Öko Kör­nyezetvédelmi Zrt. írt ki hirdet­mény nélküli tárgyalásos köz- beszerzést, amelynek ered­Recsk rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó érc­lelőhelyeit már a XVIII. század elején ismerték. Magyarország egyetlen művelés alatt álló ne­mesfémbányája az 1830-as évek­től 192ó-ig magánkézben műkö­dött. Károlyi György alapította meg 1850-ben az első bányatár­sulatot a rézérc feltárására. Az 1930-as években Magyar Királyi Állami Mátrabánya néven réz-, arany-és ezüstbányászatot folyta­tó telep működött. A háború után, 1945 februárjában a bányaüzem 70 dolgozóval kezdte el a működé­sét, majd 1950 őszén önálló üzem­mé szervezték át a Recski Ércbá­nya Vállalatot, ahol napi 200 ton­nával újraindult a termelés. Nagy hangsúlyt fektettek a bányászok életkörülményeinek javítására: lakásokat építettek, szociális léte­sítményeket alakítottak ki. Ami­kor a Lahóca-hegyi ércbánya ki­merült, 1979-ben bezárták, mű­ködését szüneteltetik. Az 1970­ményeként a Vértesi Környe­zetgazdálkodási Kft. nyerte el ezeknek a munkálatoknak a folytatását. A tízmilliárd forin­tos projekt keretében a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges tájren­dezési munkákat végezték el, „egy későbbi újrahasznosítha­tóság lehetőségének figyelem­be vételével". Most a tét 2000 milliárd forint Az utolsó, 2008-as bányapri­vatizációs próbálkozás ide­jén a kinyerhető rezet - az akkori, 8300 dollár tonnán­kénti világpiaci rézár mellett - 7 milliárd dollárra becsül­ték. Ez mai árfolyamon úgy 2000 milliárd forintot takar. A Recsk melletti Lahóca-he­gyi bánya aranyat is rejt, az ausztrál Rhodes Mining cég becslése 34,6 millió tonna, tonnánként 1,47 gramm ara­nyat tartalmazó ércvagyon- ról szólt. Ez közel 51 tonna arany. Értéke - 14 karátos aranyárral számolva - 305 milliárd forint, de 18 karátos aranynál már közel 400 milli­árd forinttal lehet kalkulálni. es években 1300 ember kapott itt munkát, ma a bezárt ingatlan őr­zése is több tízmillió forintjába kerül az államnak. A szakértők által a világ tíz legjelentősebb színesérc-lelőhe- lye közé sorolt recski bányában a nagyipari kitermelés sosem in­dult el. Mivel az alacsony világ­piaci rézár gazdaságtalanná tet­te az érc felszínre hozatalát, a ’80-as években a bányát vissza­fejlesztették, majd hétéves siker­telen értékesítési kísérletek után lezárta az üzemet a vagyonkeze­lő. Elárasztották az 1200 méter mély aknákat és vágatokat. Azóta komoly fordulat állt be: a fokozódó nyersanyagigény csil­lagászati magasságokba, a koráb­bi 2000 dollár sokszorosára, 8000 dolláros tonnánkénti szintre tor­názta fel a réz világpiaci árát. A gazdaságosan kitermelhető ércvagyon 36 millió tonnára be­csülhető. Legutóbb 2008-ban írt ki az akkori kormány hasznosí­tási tendert; s helyszíni bejárásra hívták a potenciális befektetőket, akik az ércvagyonról, illetve a ki­termelés költségéről tájékozód­tak. Akkor a pályázati dokumen­tumot megvásárló 11 cég többsé­ge képviseltette is magát. A győz­tesnek hét éve e bérleti díjon túl a kikötésben szereplő 4,6 milliárd forintot kellett volna letennie a bányáért és a bányászati jogért, s többéves kutatásra, több tízmilli­árdos beruházásra is készen kel­lett volna állnia. Végül kínai be­fektető tűnt a legesélyesebbnek, ám az üzlet nem jött létre. A két bánya következő eszten­dőre előirányzott hasznosításá­nak vagyonpolitikai előfeltéte­le a koncessziós jog értékesíté­se, ám ehhez persze vagyonér­tékelés szükséges. A nyertesnek el kell készítenie a két bánya ás- ványvagyon-értékeiését, javasla­tot várnak tőle a koncessziós díjra is. Meg kell vizsgálnia a vízzel el­árasztott bányák újranyitásának lehetőségét jogi, gazdasági, mű­szaki, társadalmi és környezetvé­delmi szempontokat figyelembe véve. Ha ez megtörténik, akkor is éveket kell várni az újranyitásra. Tart a terület rekultivációja Ä templomkertben lobbantak fel a gyertyák Az emlékezés lángjai Füzesabony - A világ békéjéért mondjunk imát azokra gondolva, akik életüket vesztették a múlt heti párizsi terrortámadásokban - buzdította Szemenyei Péter plé­bános a helyi templom kertjében gyertyákkal, mécsesekkel gyüle­kezőket csütörtök este. A Mondj egy imát! elnevezésű rendezvény John Lennon: Imagine című dalá­val kezdődött, s a templomkert- beil pislákoló gyertyák, mécse­sek mellett a szeretet erejére, fon­tosságára hívta fel a figyelmet a beszédet tartó plébános. A rendezvény szervezője, Si­mon Edit elmondta: a szabad­ságért, a félelem nélküli életért gyújtották meg az emlékezés lángjait Füzesabonyban. G. R. Gyertyát gyújtottak a füzesabonyiak a Párizsban elhunytakért Befejezetlen még a kerékpárút a város több pontján December idusára kész EGER A hét elejére nyilvánva­lóvá vált, hogy a korábbi ígére­teknek - és a Hírlap által tudott határidőnek - megfelelően, az­az november 15-én mégsem fe­jezték be a kerékpárút építé­sét a megyeszékhelyen. Ennek okán tettünk fel kérdéseket az önkormányzatnak: Van-e csú­szás az átadási határidőben és miért? Mi az új határidő, van-e kötbér, lesz-e garanciális javítá­si időszak? Uniós projekt lévén okoz-e gondot, ha a határidő be­tartásával baj van? A Mátyás ki­rály úton be lehet-e már hajtani gépkocsival minden portára? Zentai László, a megyeszék­hely helyhatóságának médiare­ferense kérdéseinkre azt a tájé­koztatást adta, hogy a Kerékpár­ral a Bükkön át - Kerékpárral a városon át című projekt lezá­rása „2015. december 15-e, de a kerékpárút-hálózat megépítésé­nek sincs új határideje: novem­ber 16-án megkezdődött a mű­szaki átadás-átvétel igen össze­tett folyamata.”- Mivel a műszaki tartalom sokrétű és bonyolult, a mun­kát tíz szakaszra bontva végzik a szakemberek. Példaként em­líthető, hogy a városi részeken túl külön eljárási rendben zaj­lik majd a hét bükki pihenő át­adás-átvétele. Az átadási eljárás során feltárt hibákról lista ké­szül, ezek alapján végzi el a ki­vitelező a szükséges javításo­kat - fogalmazott a médiarefe­rens, aki közölte: 15 év szerepel a szerződésben garanciális idő­szakként. A Mátyás király úti behajtók is elkészültek. Kollégáink egyenként egyeztettek az ingatlantulajdo­nosokkal. Kijelenthető, hogy a mostani helyzet jobb, mint a ko­rábbi, azok az egri polgárok is elégedettek lehetnek, akik ko­rábban panasszal éltek. Plusz eredmény, hogy az orvosi rende­lőnek is lesz már akadálymentes bejárata. A Hírlap arra készül, hogy címlapján számoljon be a jeles eseményről, amikor december 15-én végigkerékpározhatnak az új úton az egriek. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents