Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-16 / 268. szám
HEVES MEGYE GAZDASAGA 2015. NOVEMBER 16., HÉTFŐ Kevés információ érhető el kínai nyelven CSENGDU Eger is bemutatkozott egy nemzetközi kiállításon a szecsuáni fővárosban, az informatikai központtá váló Cseng- duban. A Kínai Turisztikai Hivatal közreműködésével rendezett második nemzetközi kiállításon Magyarországot a Balaton, Budapest és Eger képviselte. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) főtitkára is a magyar delegáció tagja volt és egyhetes programon vett részt. Tapasztalatairól elmondta, a kínaiak is szeretik, ha elfogadják szokásaikat, tisztelik kultúrájukat, találnak közös nyelvet. Szeretnek utazni - évente százmillió- an turistáskodnak külföldön de azokat a helyeket keresik föl, amelyeket meg is találnak, Heves megyéről pedig csak kevés információt találni kínai nyelven, és az itteni turisztikai szolgáltatók sem segítenek még egy fordítóprogrammal sem a honlapjukon. Érdemes volna erre hangsúlyt fektetni.- A kamara már öt éve foglalkozik Kínával, van nyelvoktatás és információs pont is Egerben. Erős a gazdaságuk, korszerű technológiával dolgoznak. A kiállításon kiderült, akkor van esély együttműködésre, ha azt kölcsönös előnyöket jelent - mondta Fülöp Gábor. T. B. Kicsit javult az építőipar szeptemberben HEVES MEGYE Bő két százalékkal nőtt a megyei építőipar teljesítménye szeptemberben a KSH adatai szerint. Tavaly a kilencedik hónapban 3,6 milliárd forint értékben teljesítettek megbízásokat a vállalkozások, Idén szeptemberben pedig 3,76 milliárdért. Az első kilenc hónapot tekintve 19,2 milliárd forintról 25,2 milliárd forintra nőtt a megvalósított beruházások értéke. A régióban szeptemberben 6,3 százalékos volt a javulás, míg országos viszonylatban meghaladta a nyolc százalékot is. Országszerte több új szerződést is kötöttek az építőipari cégek, főleg sportlétesítmények építésére. T. B. Átrajzolják a körzeteket, jönnek a tájegységi fővadászok is Új szabályok a vadászoknak Hamarosan módosítják a vadászati törvényt. A földtulajdonos egyénileg nem vadászhatna, újra ki kell jelölni a vadász- területeket. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Átrajzolják a vadászati körzeteket, s változások lesznek a vadkár miatti kártérítésekben is. Minderről dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt a múlt heti demjéni agrárfórumon a módosuló vadászati szabályozás kapcsán. Jövőre tájegységeket jelölnek ki, amelyek határain nem nyúlhatnak át az - üzemtervi időszak lejártát követően - újrarajzolt vadászterületek, amelyeknek továbbra is legalább háromezer hektárosnak kell lenniük. A fórumon viszont a földtulajdonosok aggályosnak tartották, hogy egy-egy földdarab két vagy több vadászterülethez tartozik majd. A területek kijelölése több hónapig tart majd. A törvény kihirdetését követően a jelenlegi vadászatra jogosultaknak a földtulajdonosok képviselőivel kell egyeztetnie, illetve azokkal, akik 2017-től kezdve szeretnének vadászati tevékenységet végezni. Szintén egyeztetni kell a határokról a szomszéd területek vadászaival. Március 31-ig a hatóság javasol majd körzethatárokat, ha ezt módosítani szeretnék az érintettek, május 15-ig nyújthatják be javaslatukat. Július 15-ig kell egyetértésre jutni a választóvonalakról, ha nem sikerül, a hatóság állapítja meg azokat. A földtulajdonosok közösségének nagy szerepe lesz a döntéshozatalban, ezért érdemes mindenkinek elmenni az egyeztetésekre, vagy meghatalmazást adnia, hogy képviselje érdekeit. A vadászati jogot lényegében csak társulások gyakorolhatják majd, s csak haszonbérbe adhatják azt a földtulajdonosok egyesületeknek, társaságoknak, szövetkezeteknek, erdőbirtokosságnak, nemzeti parkoknak. A fórum egyik felszólalója azt kifogásolta, hogy a földtulajdonos saját maga Leterítve. Hamarosan módosítják a vadászati törvényt. A földtulajdonos egyénileg nem vadászhatna, újra ki kell jelölni a vadászterületeket már nem vadászhat, kötelező haszonbérbe adni a jogot. Pedig a megyében többen maguk gondoskodtak terményük megvédéséről. Erre ebben a formában már nem lesz lehetőségük. Azt javasolják azoknak, akik ezzel a problémával találkoznak, hogy fogjanak össze a környékbeli gazdálkodókkal, alakítsanak társaságot, s adják bérbe maguknak a vadászati jogot. Az éves haszonbérlet kilencven százalékát egyébként az előző év decemberéig meg kell majd fizetniük a vadászatra jogosultaknak. A vadászati jog alhaszonbérbe adása tilos, de nem számít ennek a vendégvadászat, illetve a bérvadászat. Nem kérhető haszonbérleti díj a vadak elől elkerített területek után. Viszont a vadászok ott is kilőhetik az oda betévedő állatokat. Megyénkben egyébként nem jellemző, hogy jogellenesen kerítenének be ingatlanokat, a kerítés építése egyébként is építésienge- dély-köteles. Erdőtelepítéseknél persze előfordul, hogy néhány évre magas kerítéseket emelnek, hogy megvédjék az ifjú állományt. Nem számít kerítésnek a villanypásztor, illetve olyan megoldások, amelyek nem akadályozzák a vadak mozgását. A vadászatra jogosultaknak ezután három vadgazdálkodási tervet is kell készíteniük: tájegységit, évest, illetve egy legfeljebb húsz évre szóló üzemtervet. Utóbbit ellenőriznie és időszakonként felül kell vizsgálnia a - minisztériumi alkalmazásban álló - tájegységi fővadásznak. Ezentúl megkezdett négyezer hektáronként alkalmazni kell majd egy hivatásos vadászt. Némi könnyebbséget jelent, hogy lehet munkaviszonyban álló természet- védelmi őr vagy erdészeti szervezet tagja, ha a munkaterületük nyolcvan százalékban fedi a körzetet. A zárttéri nagyvadtartás szabályaiban is lesznek változások. Gímszarvast, vaddisznót, muflont, őzet csak vadasparkban, vadaskertben és vadfarmon lehet tartani, vadászni viszont őket csak vadaskertben lehet, ezekre egyébként eltérő trófeabírálati szempontok vonatkoznak. Ezek az állatok szabad területre sem helyezhetők ki. Vadkáralapokat kell majd létrehozni Lehet lőni elöltöltős fegyverrel is A vadkárok megtérítése mindig kényes kérdés. Ha egy vadászatra jogosult nem teljesíti a kilövési számokat, akkor száz százalékban köteles lesz megtéríteni a területén keletkezett, vagy a körzetéből kivált vad által okozott kárt (különben csak a tíz százalék feletti részt). Az előző évek vadkárai alapján egy elkülönített pénzügyi alapot is létre kell hoznia, s fel is töltenie. A földhasználóknak is van kötelességük: erdők ötméteres körzetében nem termeszthetnek növényt, kötelesek egyebek között riasztószerrel védekezni, elterelőetetést, vagy állományszabályozó vadászatot kérni. Engedélyezett vadászati módszer, illetve eszköz lesz a különböző ragadozó madarakkal űzött solymászat, valamint az agarászat, de lehet majd vadászni elöltöltős fegyverrel, kivéve társas vadászatokon. Tiltott eszköz viszont a 45-ösnél kisebb öbnagyságú elöltöltős fegyver, de nagyvadak terelővadászatánál nem alkalmazhatók a 45 centiméter marmagasságnál nagyobb kutyák sem. Trófeabírálatnál bevezetik a kísérőjegyet, s hatóság minősíti az elejtés minőségét, szakszerűségét. Hiba esetén három fokozatú szankcióra lesz lehetőségük. Nem lesz egyéni lőjegyzék, lesz viszont elektronikus beírókönyv. Kicsit zárkóztunk az európai átlaghoz Kisebbek a különbségek HEVES MEGYE A GfK adatai szerint az idei évben Európa lakosságának mintegy négy százalékkal nagyobb összeg állt rendelkezésére, mint egy évvel ezelőtt. Egy átlag európai szabadon elkölthető jövedelme, azaz vásárlóereje 13 ezer 600 euró idén. Az átlag alatt huszonhat ország található, hazánk is köztük van, az európai rangsorban továbbra is a harmincegedik helyen vagyunk (a 42-ből). A pozíció maradt, de egy nagyon picit közelítettünk az átlaghoz, annak a 38,4 százalékán vagyunk az egy évvel korábbi 37,7 helyett. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4 ezer 949 eurót meghaladva 2015-ben 5 ezer 239 euró volt. A vásárlóerőnk maradt Az országon belül is kicsit csökkent a különbség a megyék közt, mert Budapest szegényedett, az országos átlagot 27,2 százalékkal haladja meg az ottani vásárlóerő. Szabolcs megye továbbra is a sereghajtó a 74,1 százalékával. Ugyanez a tendencia érvényesült a fejlettebb északnyugati és a szegényebb keleti megyék esetében is. Heves megyében nem közeledtünk az átlaghoz, maradtunk 96,4 százalékon, akárcsak egy évvel korábban. Ezzel a nyolcadik legtehetősebb megye vagyunk, az előttünk lévő hat megye és a főváros átlag felett teljesít. Nógrád megelőzte Borsodot. T. B. Hetven tagja van az egri ipartestületnek Cseh István folytatja EGER Tisztújító közgyűlést tartott az Eger és Vidéke Ipartestület. A szervezet elnökeként továbbra is Cseh Istvánnak szavaztak bizalmat a tagok, míg az alelnök Bódi Zsolt lett. Az elnökségbe Bi- rincsik András, Jánosi Ildikó és Tóth József került be. A közgyűlésen értékelték a szervezet mögött hagyott négy évet is. Cseh István elnök - aki nemrégiben Miniszteri Elismerő Oklevelet is kapott - lapunknak elmondta, az elmúlt időszakban számos nyugdíjas tagjuk adta vissza az ipart, így most hetven stabil taggal működnek. Probléma, hogy kevés a fiatal vállalkozó. Az elmúlt években több pályázatot is nyert az Eger és Vidéke Ipartestület. Legnagyobb pályázatuk az IPOSZ-szal közös volt, ebben száznyolcvan iparos számára szerveztek közgazdasági, vállalkozói, idegen nyelvi képzéseket. Ezen kívül voltak tisztségviselői továbbképzéseik, valamint három pályakezdő diplomásnak is munkát tudtak biztosítani másfél évig. Ezen kívül szolgáltattak a tagságnak, például felhívták figyelmüket a jogszabályi változásokra. Szorosabbra fűzték együttműködésüket a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, egyebek között közösen adták ki az Okosfüzetet. Szintén együttműködtek a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvánnyal, a mikro- vállalkozások ugyanis igénylik a kedvezményes hiteleket. A közelmúltban a tagság segítségé vei felújították székházuk i termét is, amelyet az ipartestü ti tagok kedvezményes áron hetnek igénybe rendezvén’ továbbképzések megtartása Az IPOSZ megalakulás huszonöt éves évfordulója mából a magyar kézmű érdekében végzett kiem munkája elismeréséül oki és emlékéremben rész vai Zsolt, Jánosi Ildiké Tóth József. Oklevelet é kézművesség - 2015 a pott Birincsik András Mirkóczki Marianna. « i *
