Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-14 / 267. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2015. NOVEMBER 14., SZOMBAT Könyv őrzi a szarvaskőiek történelmét, értékeit SZARVASKŐ Történelem és termé­szet címmel mutattak be köny­vet szerdán este a Bródy Sán­dor Megyei és Városi Könyvtár­ban. Kárpáti János, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ nyu­galmazott tagja felesége, Kár­pátiné Ézsiás Edit segítségével írta meg könyvét, mely Szar­vaskő történelmét és természe­ti értékeit ismerteti. Szabóné Bállá Marianna, a község pol­gármestere köszöntőjében el­mondta, a turisztikai zsebfü­zettel céljuk, hogy Szarvaskő­Itt a természet a házak küszöbéig ér. re felhívják a figyelmet, s sze­retnék, ha jelentősebb ásatáso­kat e helység várában is végez­nének.- Olyan kötetet szerettünk volna kiadni, melyét egy ültő helyünkben el lehet, vagy in­kább el kell olvasni. Az Egertől hat kilométerre fekvő kis tele­pülés sok mindent megélt, volt Eger része, mára már levált a megyeszékhelyről - mondta el a polgármester. Ezután Kárpáti János szerző vette át a szót, aki prezentáció­jában egyebek között Szarvas­kő történelméről beszélt rész­leteiben. Később a természetet vette górcső alá, s Tóth István, a Szarvaskő című könyv szer­zője szavait idézte: „itt a ter­mészet a házak küszöbéig ér”. Mint Kárpáti János megosztot­ta, szerinte minden évszakban megér egy látogatást Szarvas­kő. V. M. Kárpáti János a könyvbemutatón Téli tüzelőhöz úgy juthatunk legolcsóbban - bár nagyon meg kell dolgozni érte -, ha magunk gyűjtjük a fát, persze engedéllyel, az erdőből. Egy idős tárkányi férfi is így tett, ám szerinte az erdőgazdaság becsapta, ezért 120 ezer fo­rinttal többet fizetett. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediworks.hu FELSŐTÁRKÁNY Egy 72 éves férfi kereste meg a Hírlapot azzal, hogy „jól becsapta” őt a hely­beli erdészet, amikor az általa letermelt fa eredeti megállapo­dásban szereplő hatezer forin­tos köbméterenkénti ára he­lyett kilencezer forinttal szá­mították ki a fizetendő össze­get. Kakuk Simon elmondása szerint ezt a bizonyos hatezer forintot azért szabták ilyen „ol­csóra”, mert igen nehéz tere­pen, szinte lehetetlen körül­mények között kellett vágni, majd onnan elszállítani a kivá­gott mennyiséget. Azzal, hogy a tárkányi erdészetvezető-vál- tás után a megállapodáshoz már nem tartották magukat, neki közel százhúszezer forint­tal többet kellett fizetnie.- Nem kis pénz ez, ha onnan nézzük, hogy 84 ezer forint a nyugdíjam - fogalmazott elke­seredetten Simon bácsi, aki el­mondta azt is, hogy miután „le­termelte” a tűzrevalót, a szállí­tás sem volt „piskóta”. Ezért is lett hatezerben megállapítva a köbméterenként fizetendő ösz- szeg. Beszélt arról is, hogy ar­ra hivatkozik az erdészet, hogy nem vitte el a fát időben a hegy­ről, de mint mondja, ebben köz­rejátszott, hogy jó ideig szállí­tási tilalomba ütközött a Bükki Nemzeti Park szabályai miatt, hiszen akkor már megkezdő­dött a madarak költési idősza­ka, s a tavaszi virágzás. Olvasónk panaszával meg­kerestük az Egererdő Zrt. ál­talános vezérigazgató-helyet­tesét, Dobre-Kecsmár Csabát, segítsen megértetni, hogy mi­lyen szabályok szerint termel­hetnek le fát az emberek saját maguk számára? Ki határoz­za meg az árat, hogyan rögzí­tik ezt? Milyen mennyiség vág­ható? És természetesen arra is kíváncsiak voltunk: a konkrét esetről van-e tudomása.- A fagyűjtési szándékot a területileg illetékes erdészet­nél, illetve kerületvezető er­dész kollégánál lehet jelezni. A kerület vezető - a rendelkezés­re álló lehetőségek keretein be­lül - kijelöli a gyűjtő számára azt a területet, melyen a tevé­kenység végezhető - fogalma­zott a vezérigazgató-helyettes, akinek a konkrét esetről is volt tudomása. Szerinte az úr Dómján Ist­ván kerületvezető erdésztől ez év februárjában kért és ka­pott lakossági tűzifagyűjtési Saját célra igen, értékesítésre nem A gyűjtés csak érvényes - az er­dészeti szakszemélyzet és a gyűjtő által is aláírt - gyűjtési engedély birtokában végezhe­tő, amely tartalmazza a gyűjtés pontos helyét, a gyűjthető fafaj megjelölését, a mennyiséget, a rendelkezésre álló időintervallu­mot, a vonatkozó munkavédel­mi szabályokat és azon egyéb szakmai feltételeket, melyeket a gyűjtőnek be kell tartania - mondta el a Hírlapnak az Ege­rerdő Zrt. általános vezérigaz­gató-helyettese. Tájékoztatása szerint a gyűjtött fára vonatkozó minimális egységárakat a tár­saság központi vezetése állapít­ja meg és belső utasításban ki­adja az erdészeteknek. Az árak a fafajtól, valamint a gyűjtés körülményeitől függnek. Fon­tos megjegyezni, hogy a lakos­sági tűzifagyűjtés célja, a hely­ben élő lakosság tűzifaigény­ének a kielégítése, nem pedig a kiskereskedelmi (tovább érté­kesítési) célú forgalomba hoza­tal. Ezen cél biztosítása érdeké­ben egy gyűjtő számára évi húsz köbméter mennyiséget határoz­tak meg. engedélyt 11 697-es számon 15 köbméter bükkre a február 25- től augusztus 31-ig tartó idő­tartamra. Az árat az engedé­lyen nem rögzítették. A terüle­tileg akkor illetékes - ma már nyugdíjas - kerületvezető szó­beli tájékoztatása szerint, an­no hatezer forintos nettó erdei köbméter egységárat állapítot­tak meg.- A tavaszi szezonban Ka­kuk úr csak darabolást és elő- közelítést végzett, a faanyag felvehető (mérhető) készlete­zése nem történt meg. Márci­us 31. után az általa is említett természetvédelmi korlát miatt nem folytatta az összerakást. Szeptember 1-jén az Egererdő Zrt. - kereskedelmi osztályve­zetői utasításban -újraszabá­lyozta a lakossági tűzifagyűj­tés rendjét, amely a lakossági gyűjtésű vastag tűzifa (úgyne­vezett tőmelletti gyűjtés) .árát minimálisan kilencezer fo­rint + áfa összegben határoz­ta meg. Ugyanebben az utasí­tásban egy szeptember 30-ig terjedő türelmi időt is adtunk - mely időszakra már nem vo­natkoznak a BNPI korlátozá­sai -, ameddig a régi áron el­szállíthatták az összegyűjtött fát. A változásról az érintette­ket az erdész kollégák tájékoz­tatták - mondta el a vezérigaz­gató-helyettes. Tájékoztatása szerint a felső- tárkányi erdészet vezetője ok­tóber elején, a rendelkezésére álló iratok átnézése után tájé­koztatta Kakuk urat, hogy a gyűjtési engedélye lejárt, va­lamint, hogy szeptember 30- ig lehetősége volt a fáját össze­készletezni és azt a régi áron megvásárolni. Mivel a meg­adott határidőig ez nem történt meg, az októberi felkészítésre már csak az említett utasítás­ban megállapított árat alkal­mazhatták.- Fontosnak tartom elmon­dani, hogy ezt az eljárásrendet vezettük be az Egererdő teljes működési területén. Megíté­lésünk szerint, Kakuk Simon urat megfelelően tájékoztat­tuk, a vonatkozó szabályzatok­nak és az utasításnak megfe­lelően jártunk el. Érdekes mo­mentum, hogy Kakuk úr és a fia is kért és kapott is 2015. ok­tóber hónapban gyűjtési enge­délyt ugyanezen erdőrészletre 9000 forint nettó köbméteren­kénti egységáron. A beruházó szerint áll a társasház, s - mert szabályos - meg is marad Kertész utca: eljárás másodfokon EGER De hol marad a gyep? és Mi lesz most a társasházzal? címmel írt cikkeinkre, ame­lyek a Kertész utca 121.-ben épülő létesítménnyel foglal­koztak, kereste meg a Hírlapot a beruházó és a tervező. Reagá­lásuk szerint: a város helyi épí­tési szabályzata legnagyob be­építettségre hatvan százalékot, legnagyobb épületmagasságra 7,5 métert, a legkisebb létesí­tendő zöldfelületre pedig húsz százalékot ír elő. A szabályzat alapján kalkulálva tizenkét egységes társasház építhető az ingatlanra. A fenti értékek mindegyikének megfelel a tár­sasház, hiszen 42,86 százalék­kal, 7,15 m magasan és 21,62 százalék zöldfelülettel épül a tíz lakóház. Az eredetileg tervezett hét lakásra kiadott jogerős építé­si engedéllyel rendelkező léte­sítményre - a nagyfokú érdek­lődés miatt - módosított építé­si engedélyezési tervet készí­tettek, amely - az eredeti ku- buson belül maradva - a már meglévő tetőszerkezeten belül az üres padlás helyett három lakásra vonatkozott. Egy enge­délyezési folyamat első lépése egy tervtanácsi véleményezés, amelyet a településképi véle­ményezés követ. Mindkét eljá­ráson a terv megfelelt, s a mó­dosított építési engedélyt támo­gatták. A beruházó és tervező sze­rint az eredeti terven is sze­replő szerkezet nem módosult. A fellebbező által kifogásolt „jogszerűtlen és építési enge­dély nélkül épülő ház” igazából Az eredeti terven is szereplő szerkezet nem módosult. két falazat és egy a padlástér­be vezető lépcső. Melyek meg­építése statikai terveken és a módosított építési engedélyben szereplő tervek alapján gazda­sági és szerkezetépítési döntés­re alapozva történt. Ezen fala­zatok miatt építésügyi bírságot szabtak ki, ami miatt a módosí­tott építési engedély elnevezé­se a jogi környezetből fakadó­an hivatalosan: „Fennmaradá­si és továbbépítési engedély”. „A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásban Ismertetett tényékhez képest új tényként merült fel az emeleti vasbeton lépcső megépítése, ezen új tény miatt a másodfok az első fokot új építésügyi eljárásra szólítot­ta fel” - áll az észrevételben, majd hozzáteszik: a gyepesítés minden beruházás utolsó fázi­sai között szokott megvalósul­ni, ennek a teljesen laikusok ál­tal is könnyen megérthető okai vannak. Reagálva az első cikk­ben szereplő „fura terv” kifeje­zésre, elmondjuk: az épületter­vezésben kevésbé vagy egyál­talán nem jártas emberek szá­mára is érthető módon ábrázol­va van egy zöldfelület-számítás. A zöldfelület-számítás szerepel a helyszínrajzon és a földszinti alaprajzon is. Ezen tervekben szerepel a he­lyi építési szabályzat által meg­követelt minimum zöldfelület - jelen telekre vonatkozóan mi­nimum 141,80 négyzetméter - amivel szemben a tervezett ösz- szesített zöldfelület meghaladja a 153 négyzetmétert, ami 11,5 négyzetméterrel több az előírt minimumnál, vagyis tíz lakás esetén is továbbra is megfelel a követelményeknek. S. S. Hívja a Heves Negyei Hírlap újságíróját! SIKE SÁNDOR elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! t v k

Next

/
Thumbnails
Contents