Heves Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-12 / 265. szám

2015. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Fejlődnek a közművek, csak fenn is kell tartani azokat A csövek cseréje jöhet- A legfontosabb célunk, hogy a jogszabály olyan irány­ba változzon, hogy betartásban ne okozzon többletterhet. A gaz­dasági fenntarthatóság irányá­ba lépjünk, s láttassuk az ága­zat problémáit, a megoldási ja­vaslatunkat kommunikáljuk. Erre néhány hét lesz, bízom ab­ban, hogy hatékonyak leszünk.- Mik az ágazat legfőbb prob­lémái?- A pénztelenség, valamint a fogyasztóvédelmi intézkedé­sek. Az jó, ha a fogyasztók jogai erősödnek, de a teljesüléshez szükséges rendszerre nincs forrás. Összhang kellene az igé­nyek növekedése, a szolgáltatás színvonalának emelése és a for­rások megteremtése között.- Milyen állapotban van most a hálózat, mik valósulhatnak meg még uniós pénzből?- Az előző hét év végén sok ivóvizes és csatornázási pro­jekt valósult meg. Ezek zárá­sa most zajlik, óriási lépése­ket tettünk annak érdekében, hogy európai színvonalú vízi­közműveink legyenek. A leg­nagyobb az arzénmentesítés­re felfűzött ivóvízminőség-javí- tó program volt, ezek próbaüze­mei most zárulnak, hamarosan élesben is ellátják a lakosságot. A minőségi témakör nagy ré­szét ezzel megoldottuk, előtér­be kerülnek a hálózati problé­mák. Az ötven-hetven éve le­fektetett azbesztcement csö­vek élettartamuk végén jár­nak. Sok helyen van szivár­gás, könnyen repednek, törnek, javításuk közben egészségkárosító hatás is fölmerül. A szakma in­dokoltnak látja, hogy a csőhálózat-rekonstruk­cióra komoly forrásokat tudjunk bevonni. Lát­ható az is, hogy 2015 után a kétezer lakos- egyenérték alatti te­lepülések szennyvíz­csatorna-program­jai is felfutnak. Eze­ket a Nemzeti Fejlesz­tési Programiroda ko­ordinálja, az ő létük ga­rancia az ütemezett szerve­zésre, végrehajtásra. A közmű­vagyon növekszik, újak jönnek létre a következő uniós költség- vetési ciklusban is. Bízunk ab­ban, hogy a fenntartásukra is lesz pénz a cégeknél. Bár a vízhez kapcsolódó beru­házásokban zárkózunk Európá­hoz, s további beruházások kö­vetkeznek uniós forrásból, az ezeket fenntartó víziközműcé­gek fele veszteséges. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu EGER A hevesi megyeszékhelyen gyűltek össze a Magyar Víziköz­mű Szövetség (MAVÍZ) tagválla­latainak vezetői, hogy megvitas­sák, melyek az ágazat legsürge­tőbb problémái, felvetéseikre pedig választ is kaphassanak a kormány képviselőitől. A cé­gek fele veszteséges, csak keve­sen zárnak pluszban, a vállala­tok a terheik könnyítését várják a kormánytól, amely pedig raci­onális működést szorgralmaz. A víziközmű-szolgáltatásról szó­ló törvény módosítása napiren­den van. Kurdi Viktor, a szerve­zet elnöke bízik abban, hogy ja­vaslataikat a változtatásokat elő­készítő munkacsoport is beépíti majd javaslatai közé.- Harminckilenc víziközmű-szol- gáltató van jelenleg az ország­ban, az integráció előtt több száz volt. Lehet-e belőlük még keve­sebb, mi lesz a cégek sorsa?- A 2011-ben megszületett vízi közművekről szóló tör­vény elfogadásának pillanatá­ban négyszáz körüli szolgál­tató volt az országban. Most harminckilenc működőről tu­dunk, közülük harmincnyolc tagja a MAVÍZ-nek. Azt látjuk, hogy a gazdasági prés és a tör­vényből adódó elváráslista ko­molyan érinti a cégeket, na­gyon nehéz megfelelniük a mindennapokban minden feltételnek. Ezek egy része gazdasági, más része admi nisztratív okokra vezethe­tő vissza. Jelentős integ­rációt már nem várunk, ez a harminckilenc cég alkalmas arra, hogy az ország ivóvízellátását hosszú távon, nagy biz­tonsággal, megfelelő szín­vonalon ellássa. Amit vá­runk az az, hogy lesz-e vala­milyen gazdasági könnyítés, hogy a cégek gazdasága fenn­tartható pályára álljon, s évről évre egyenletesen fejlesszék a szolgáltatás biztonságát és mi­nőségét.- Kiderült az értekezleten, hogy adókönnyítést szeretnének, s az is, hogy egyelőre nem lesz.- A helyettes államtitkár asz- szony jelezte, hogy közép-, illet­ve hosszabb távon gondolkod­nak ebben, akár az adó kiveze­tésén is. Ezt olyan reménysugár­nak tekintjük, ami azt is vissza­igazolja, hogy a törvényhozók látják az ágazat problémáit, ké­szek megoldási javaslatokat ki­dolgozni és életbe léptetni. Örü­lünk, hogy a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium stratégiai part­nere vagyunk, és helyet kap­tunk a munkacsoportban is. Itt harmincnyolc tagunk érdeke­it képviseljük, nem öncélúan, hanem a biztonságos, magas színvonalú szolgáltatás érdeké­ben. Könnyű belátni, hogy pénz nélkül nehéz fejleszteni, ügyfélbaráttá válni, energiahatékony rendszert al­kalmazni, biz­tonságban elő­re lépni. Okosan kell összeválo­gatni a változtatásokat, hogyha olyan lesz a környezet, legyen pénz a vízművek fenntartására, pótlására és fejlesztésére.- Volt szó vagyonmozgásról is, ezekről mit kell tudni?- Az államtitkár asszony elő­adásában érintőlegesen beszélt egy tervezetről, ám amíg nem jelenik meg, csak találgatás len­ne. Itt arra kell gondolni, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján a társaságokba apportként bevitt vagyont visz- sza kellett adni az ellátásért fe­lelősnek. Az átadás vége megre­kedt, valahol nem volt vagyon- rendezés. Ezt pótolják most, s arra is megoldás lesz, hogy ami­kor közös vagyon nehezíti a pót­lást, fejlesztést, legyen törvény­ben rögzített gazdaságos, jó megoldás.- A szakmai egyezteté­seken mi a célja a MA­VÍZ-nek? Kurdi Viktor: Az 50-70 éve le­fektetett azbeszt- cement csövek élettartamuk vé­gén járnak------------­MEGYEI KÖ RKÉP ^ Hétfőtől tekerek Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu H ármat kell aludnunk, és hivatalosan is elkészül az egri ke­rékpárút. Ezzel az ismerettel gurulok végig autóval egy ide­je már a Mátyás király úton Kerecsend irányába, és bizony időnként többször téved a tekintetem a négysávos mentén folyó épí­tésre, mint magára a főút forgalmára. Baleset szerencsére nem törté­nik, hiszen feltehetően mások inkább a közlekedési helyzettel van­nak elfoglalva. Kérdezhetik, mit látok, ha már ennyit kockáztatok. Nos, lázas igyekezetét és itt-ott olyannyira csatamezőre emlékezte­tő állapotokat, ami alapján - és a „megelőlegezett bizalmatlanság” jegyében - át-átvillan az agya­mon a befejezés határidejében való csúszás újabb lehetősége. Téved, aki azt hiszi, most a ki­vitelezőnek szóló ejnye-bejnye következik. Még ha volna is mi­ért kritikai megjegyzéseket tenni, hiszen megszámlálhatatlanszor jelezték a kifogásaikat a tíz kilométeres, frissen épült észak-déli bi- cikliút mentén élő egriek, nem fűlik hozzá a fogam. Még úgy sem, hogy legutóbb például a Szeszfőzde utca mellett elhaladó szakaszról prezentált valaki a hanyag munkát szemléltető fényképeket egy kö­zösségi oldalon. Nem visz rá a lélek, hogy okoskodva azt hangoztas­sam: ez jól elszúrattatott, mert jobb munkaszervezéssel, odafigye­léssel, egyszóval nagyobb tehetséggel nem lettek volna a hibák, és még a befejezési határidő is az lett volna, amit a neve takar: határidő. Most inkább megvédeném a kivitelezőt, aki ugyan kisebb ru­tinnal, logisztikai tudással és eszközparkkal, mint a nagy „ma­mutok”, de egriként mégis csak egy használható bicikliutat készít nekünk. Azt pedig, hogy valóban használható-e, cajgával próbá­lom ki töretlen lendülettel, „(el)eset(t)lenü 1 ”. Nagyobb tehetség­gel nem lettek volna a hibák. Hétfőtől árulják az állami földet DEMJÉN Az állami földek hétfőn kezdődő eladásáról is szó volt a demjéni agrárfórumon. Dr. Paj- (ók Gábor Heves megyei kor­mánymegbízott elmondta, ha a piacinál magasabbak is a mos­tani árak, érdemes vásárolni, mert van hitel, s mert a föld érté­ke nőni fog. A hosszú távú bérleti szerződések módosítását ki lehet harcolni polgári jogi eljárással. Dr. Holhós-Kovács Szilárd, a Nemzeti Földalap régióvezetője a három hektár alatti földek el­adásának eljárását, az ajánlatté­telhez szükséges formanyomtat­vány és a boríték helyes kitölté­sét magyarázta el. Az ötszázkét megyei ingatlan­ra ajánlatot ten­ni november 27., illetve november 30. délig lehet az NFA megyei ki- rendeltségén, zárt borítékban. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal földművelés- ügyi és erdőgazdálkodási főosz­tályvezető helyettese a három hektárnál nagyobb (Hevesben 470 d^rab) területek árveréséről beszélt. Elmondta, a liciten való részvétel feltétele, hogy az érin­tett árverező a kiszemelt föld ér­tékének tíz százalékát a hozzá tartozó bankszámlára átutalja, az összegnek az árverést meg­előző munkanap 12 óráig be kell érkeznie. Az árverések kezdete előtt egy órával már lehet regisztrál­ni, ehhez szükségesek a beszer­zett hatósági bizonyítványok, majd egy nyilatkozatsort kell ki­tölteni, s befizetni a 30 ezer fo­rintos napi licitdíjat. A licitkü­szöb sávos, földértéktől függő­en 50,100, 200, 500 ezer forint. Felhívta a figyelmet arra, hogy a licitálók számára kötele­ző a jogi kép­viselő. Ezt több gazda is szóvá tette, ahogyan azt is, hogy az el­járási díj egységes. Az MFB-hi- tellel kapcsolatban az volt a probléma, hogy az csak legalább hárommillió forint értékű ügy­lethez jár. Hiába venne valaki tízmillió forint értékben több kis darab termőföldet, kedvez­ményes kölcsönt nem kap. T. B. Az árverések kezdete előtt egy órával már lehet regisztrálni GYÖNGYÖS Az I. világháborúban hazájukért életüket áldozok előtt tisztel­gett szerdán a Gyöngyös Helyőrségi Nyugállományúak Klubja a Szent Ber- talan-templom falán elhelyezett emléktáblánál. Az első világháború vé­get érésére emlékeztek, mivel 1918. november 11-én 11 órakor írták alá az antant és Németország képviselői a fegyverszüneti egyezményt. SZ. E. A zsűrinek három kategóriában kellett értékelni az alkotásokat HEVES A Márton-napi népszoká­sokkal a középpontban hirde­tett rajzversenyt a hevesi mű­velődési központ, az eredmény- hirdetést kedden tartották. Bal- láné Fülöp Márta, az intézmény vezetője köszöntőjében kiemel­te: idén ezzel a pályázattal nyi­tották meg a Márton-napi Vi­gasságokat, mely egész héten különböző kulturális progra­mokkal várja a hevesieket. A zsűri két alkotóművész tagjának, Szabari Zoltánnak és Szombati Sándornak három kategóriában kellett értékelnie a beérkezett rajzokat. Termé­szetesen, most is nehéz volt a döntés, hiszen nagyon dekora­tív, sokoldalú és kreatív megol­Márton-napi népszokások a gyerekek rajzain dással készült pályamunkákat küldtek be a gyerekek. A sok szép alkotás között voltak, me­lyek kompozícióban és harmó­niában is kiemelkedtek a töb­bi közül. A legkisebbek közül Somodi Gréta, a Csoda-Vár Óvoda nagy- csoportosa ért el első helyezést, az alsó tagozatos résztvevők között Dányi Patrik, a Körze­ti Tagiskola 4. osztályosa emel­kedett ki, a felsős rajzolók leg­jobbja Kukoly Fanni, az Újtele­pi Katolikus Iskola diákja lett. Különdíjban részesült Czuczu József, a Hevesi József általános iskola negyedikes tanulója, va­lamint a Csoda-Vár Tagóvoda nagycsoportosai. SZ. E. Ellepték a ludak a központot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents