Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-09 / 237 szám
2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK JViKÄßV* KISKORÉ Tavasz óta több ezer köbméter uszadék, kommunális hulladék gyűlt össze a duzzasztómű felvizén. Mivel veszélyeztette a vízlépcső berendezéseinek biztonságos üzemelését, szükségessé vált az eltávolításuk. A víz strandpapucstól a borosüvegen át a horgászzsinórig mindent vitt: 154 köbméter kommunális hulladékot, 433 köbméter uszadékfát és 3651 köbméter szerves anyagot emeltek ki a Tiszából. SZ. E. Csökkent a belföldi migráció miatt a lakosság Több megy, mint jön A 2000-es évek közepéig, ha csak kicsivel is, de többen költöztek megyénkbe, mint ahá- nyan elmentek innen. Ám azóta durván megfordult a folyamat. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu heves megye Míg a felmérések szerint szűkebb hazánk 1990 és 1993, valamint 2000 és 2003 között is nyertese volt a belföldi migrációnak, addigra a trend ebben az évtizedben már követte a többi kelet-magyarországi megyéét. Az elvándorlók száma itt is nagyobb lett, mint az ide költözőké, írta a KSH Népességkutató Intézetének nyáron megjelent, Demográfiai Portré 2015 című kiadványának egyik tanulmánya. A KSH belföldi vándorlásról szóló adatai szerint megyénknek az említett időszakok közül az első kettőben legfeljebb néhány százzal nőtt a népessége a migrációnak, főként Borsodból érkezett betelepülőknek köszönhetően. Évente néhány százas, az ezredforduló környékén 5-600-as pluszban volt az egyenleg. A tanulmány a következő évtized elejét is vizsgálta, ekkor a nettó vándorlási ráta már negatívba fordult át. A legtöbben országon belül Pest megyét, Budapestet választották lakóhelyükül. A KSH évenkénti adataiból kiderül: az 1990-es években évente 8500 körül volt a megyén belül lakóhelyet váltók száma, ez 2003 után kilencezer, 20062007-ben pedig tízezer fölé nőtt, majd 2008-2010 között hét és fél ezer környékére csökkent. Azóta újra nőtt. Ahogyan említettük, sokáig Heves pozitívan jött ki a migrációból, s 2005 hozott tartós változást, igaz, akkor még csak száz fős volt a deficit. A 2007-es év hozta meg a durva elvándorlási hullámot, abban az évben 1300-zal fogyott az elvándorlás miatt a megye népessége, s ez az ütem azóta is tart (2013-ig biztosan, addig van adat), évente átlagban 1200-zal fogyunk. A motivációt - hacsak nem családi okokról van szó - egyértelműen a jobban fizető álláshelyek, egyáltalán a munkahelyek jelentik. A kormányzat ráadásul támogatja is azokat, aki vállalják, hogy munkaerő-hiánnyal küszködő térségekbe költöznek, a nagy cégek pedig jönnek is munkaerőt toborozni. A kezdeményezéssel azonban szakemberek nem értenek egyet, hiszen csak felgyorsítja a Keletről Nyugatra való vándorlást. Ez nem csupán a városoknak okoz kárt, de a községek népességének radikális csökkenéséhez is vezethet. A megyéből ráadásul a kvalifikált munkaerő áll tovább, a cégek egymás alól rántják ki a fiatal, jó szakembereket. Heves megyének ezen kívül a demográfiai apállyal is szembe kell néznie, azaz természetes módon is fogy, öregszik el a lakosság. A gazdasági élet szereplői szerint a folyamat azzal is járhat, hogy a cégek továbbállnak oda, ahol elegendő hozzáértő dolgozót találnak. Éppen ezért inkább a kvalifikált munkaerő helyben tartását, a cégek ide települését kellene támogatni, méghozzá tudatosan. Ráadásul olyan iparra, technológiára volna szükség e térségben, amely növeli a hatékonyságot és a hozzáadott értéket. Enélkül az ország keleti ré- , giója tovább süllyed lefelé, sok a hátrányos helyzetű gyerek, a szegénység, a munkakultúra hiánya pedig konzerválódna. A hozzáértők szerint a kivándorlás egy része kivédhető volna a hazai bérek rendezésével, a közteherviselés újragondolásával. A legfiatalabbak is elmennének Egy tavaszi, Heves megyei felmérés szerint az itt tanuló'kö- zépiskolások fele erősen gondolkozik azon, hogy külföldön vállaljon majd munkát, s jó ideig ne térjen vissza. A legjobb szakmunkástanulók több mint harmada szintén külföldre vágyik dolgozni. Csupán az egyha- toduk mondta, hogy Hevesben, s egytizedük, hogy Budapesten dolgozna. A külföldre vándorlók java a magasabb bérek, illetve tapasztalatszerzés miatt menne el. A KSH 2013-as vándorlási adatai szerint megyénk lakossága a vándorlás miatt abban az évben ezerrel csökkent. A megyén belül kilencezren költöztek, s nyolcezren hagyták itt Hevest másik belföldi lakóhelyért, de csak hétezren érkeztek. MEGYEI KÖRKÉP A csend hangja Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu T úl sokát rugózni a múlton azért nem praktikus, mert köny- nyen elveszítjük a jövő fonalát. Egy barátom mondta, ha nosztalgiázni kerekedett kedvünk. Igazat kell adni neki, mert aki folyton hátrafelé tekinget, a jövőjét vesztett ember látszatát kelti. Hanem vannak helyzetek, amikor mégis csak kellenek a múltból való történetek, mert nélkülük természetesnek hat a jelenben lévő rossz. Ennek szellemében idézzük most fel a 26 évvel ezelőtti szép magyar - és benne az egri - valóságot! Nyilvánvaló volt akkor, hogy az állampárt uralta rendszer végérvényesen megbukott. Túd- Szép álmok tűk: ezt a változást még árnyalszövődtek akkor hatja’hogy a köztársasás kiki~ áltója e pártnak egyik meghaegy demokráciáról. tározó embere. De hittük: eljön a szabadság, amelybe beleértendő a szólás szabadsága is. A kötelékeitől szabadult „népek” büszkén vonulgattak március 15-én, gyújtottak mécsest a Tűzoltó téri emlékműnél október 6-án, s készültek lelkesen 23-ára. Álmok szövődtek egy demokráciáról, s naponta hangzott el a bibói mondat, ami szerint a demokratát arról ismerni meg, hogy nem fél. És nem is félt senki sem. Jelképes is lehet, hogy az ideiglenes elnököt 1990-ben váltó köz- társasági elnök most halt meg. Aki szereti a metaforákat, ezt színezheti. De a száraz valóság is azt mutatja: az akkoriban megálmodott szabadság odaveszőben van. Mert miként értelmezhetjük azt a világot, amelyben tanár, buszsofőr, önkormányzati alkalmazott, helyhatósági cégvezető egyaránt „hivatalból” kénytelen hallgatni arról, hogy mi történik épp velünk. A legmegdöbbentőbb, hogy a „hallgatás parancsa” a leghétköznapibb témákban is érvényes. Uj helyre költözik az okmányiroda EGER Ma bezár a Szvorényi utcai okmányiroda, funkcióját teljes egészében az október 15-én a Bar- kóczy utca 7. szám alatt megnyíló új kormányablak veszi át. Jelenleg ebben az épületben működik az Egri Járási Földhivatal is. A költözés miatt ma csak 12 óráig lesz ügyfélfogadás a Szvorényi utcában, október 12-től 14-ig csak a környék okmányirodáiban (Bélapátfalván, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Pétervásárán) és a kormányablakaiban (Gyöngyösön, Lőrinciben, Hatvanban) lehet az ügyekben eljárni. Az illetékességhez kötött lakcímváltozást és egyes járműigazgatási ügyeket majd október 15-től, az új kormányablakban lehet intézni, ami hétfőn 7-től 18, kedden 8-tól 18, szerdán 11-től 18, csütörtökön 8-tól 18, pénteken 8-tól 16 óráig tart nyitva. SZ. E. Természetfotósok találkozhatnak POROSZLÓ Ezen a héten, péntektől szombatig másodszor rendezik meg a TiszaZoom Tisza-tavi természetfotós találkozót, melynek fő eseménye egy szakmai konferencia lesz. Az előadások az etika, etológia, s az ötletes technikai megoldások köré csoportosulnak. Egy bemutató során - melynek helyszíne a különleges adottságú poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum lesz - a víz alatti fotózás gyakorlatát ismerhetik meg a résztvevők. A szombati program részeként a fotósok megismerkedhetnek egymással, a fotózás apró trükkjeivel, és alaposan kibeszélhetik szakmai tapasztalataikat, de akár egy-egy különleges kép is elkészülhet. Az eseményre minden természetfotózás iránt érdeklődő amatőrt és profit várnak, regisztrálni a program honlapján lehet. SZ. E. Koncert, előadás, operák a főiskolán EGER Az elődök munkájának méltatásával kezdte az Eszter- házy Károly Főiskola e havi sajtótájékoztatóját dr. Liptai Kálmán rektor. A kultúra és a sportélet terén is előrelépésekről számoltak be. Dr. Pap József, a Történelemtudományi Intézet docense a Magyar Tudomány Ünnepének november 3-30. közötti színes programkínálatát ismertette: könyvbemutatók, előadások, koncertek váltják majd egymást. Együttműködési megállapodást írt alá rektorral Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke. E szerint a szakértők vendégelőadóként vesznek részt a főiskolai hallgatók képzésében. A Bródy Sándor Könyvtár és a Tittel Pál Könyvtár is erősíti az eddigiekben is jól működő közös munkát. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola akkreditált kiváló Tehetségpontja címét 2018-ig meghosszabbították, tájékoztatott az eredményekről és a fejlesztésekről Vizes Lajos igazgatóhelyettes. A kulturális palettát tovább színesítette a III. Kamaraopera Fesztivál programkínálata, amelyről az egyik szervező, Gulyás László adott tájékoztatást. Idén sem marad el a nagy sikerű Gasztropera. A napokban zajló Close Up audiovizuális fesztivál is megmozgatja a művészetek kedvelőit. J. H. Igazi érzések, nem túl régi valós élmények a vasfüggöny mögül Sorsok bújnak a sorok között EGER A városba is begördül a Trabant: Trans/zif89 címmel nyílt kiállítás a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Galériájában. A nem mindennapi és különleges tárlat tablóiról arcok köszönnek vissza, olyan emberek emlékeznek, akik sokat tudnak 1989 nyaráról, a „változás időszakáról”. A budapesti Goethe Intézet világot látott vándorkiállításán érdemes fürkészni a sorok között, amelyekben felelevenednek a múlt emlékei, történelmünk lapjai. A vasfüggöny mögött bujdosó szabadság sokat jelentett az ott élők, az NDK polgárai számára, de számos más országot, így Magyarországot is Személyes visszaemlékezésekből köszön vissza a múlt érintette a sorskérdés. A kiállítást az Intézet munkatársai: Ursula Kanyó és Linn Löffler alkották még 2014-ben, a határnyitás jubileumára, a 25. évfordulóra. A kétnyelvű - magyar, német - tablókon a történelem személyes oldalait olvashatjuk közvetlenül azoktól, akik átélték a változást. A keletnémet menekülőkön túl olyan magyar emberek is megszólalnak, akik az ő segítségükre voltak annak idején. A könyvtár munkatársai nem csak a diákoknak, hanem a múlt iránt fogékony és érdeklődő emberek számára is ajánlják az október 27-ig megtekinthető, egyedülálló, személyes történetek alkotta tárlatot. J. H. ♦ » \ I 1 i
