Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-07 / 235 szám

4 HATVAN ÉS KÖRNYÉKE 2015. OKTÓBER 7., SZERDA Egymilliárdos hitelkeretet szavaztak meg Több évtizedes szolgálatát ismerték el Igaz emberséggel élni HITVAK A hatvani képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén tárgyalta az egymilliárd forintos hitelke­ret igényléséről szóló előterjesz­tést. Az ellenzéki képviselők az eladósodás veszélyeire hívták fel a figyelmet. Palik Józsefné, az Együtt Hatvanért Egyesület kép­viselője az előterjesztés kapcsán elmondta, azért nem szavazza meg az egymilliárdos hitelke­retet, mert nagyon nagy összeg­nek tartja és rövid az a hét év, ami alatt vissza kell fizetni.- Ha a pályázatok 100 száza­lékos intenzitással megjönnek, akkor nyilván nem lesz felhasz­nálva, de mi van abban az eset­ben, ha mégsem érkeznek meg a pályázati pénzek, akkor a vá­rost hosszú időre el fogjuk adó- sítani és nagyon sok lesz az az összeg, amit negyedéves törlesz­tésben fizetni kell. Hogyan fog­ja a város kigazdálkodni? - tette fel a kérdést a képviselő.- A városnak van egy 600 milliós folyószámlahitel-kerete, van egy 1 milliárdos pályázati finanszírozási kerete, ami elő­finanszírozási hitelkeret. Nem azt mondjuk, hogy a várost egy­milliárd forintra eladósítjuk, ha­nem azt, hogy amennyiben a fej­lesztések során szükség van rá, legyen egy ilyen hitelkeretünk, ez rendelkezésre álljon - reagált Horváth Richárd polgármester. A városatyák többsége elfo­gadta a keretigénylésről szóló előterjesztést. Tűzifával segítenék a családokat ECSED A szociális tüzelőprog­ramra szeptember végéig pá­lyázhattak az ötezer főnél keve­sebb lakosú települések. A prog­ram sok kis település önkor­mányzatának nyújt támogatást a téli időszakban a nehéz helyze­tű családok segítésére. Az ecsédi önkormányzat a napokban adott be pályázatot 120 köbméter tű­zifa igénylésére. Tavaly 60 köb­méter fára pályáztak és 30 köb­métert kaptak. Az önkormány­zat az önerő biztosítása mellett a pályázatban vállalta, hogy a tű­zifa szállításának költségeit is fedezik. A pályázatról várható­an október végén döntenek. Dr. Barcza Béla nyugalmazott evangélikus lelkész kapta idén a díszpolgári címet Hatvanban. Hitével, személyes példamuta­tásával, kutatásaival útjelző­ként mutat irányt a sötétség­ben eltévedt emberiségnek. Illés Anita illesanital980@gmail.com Szeptemberben jelent meg második könyve Dr. Barcza Béla evangélikus lel­kész második könyvét Útjelzők címmel szeptemberben mutatta be a hatvani Ady Endre Könyv­tárban. Az új kiadvány folyta­tása a lelkész első tanulmány- kötetének, a Sorsvállalásnak. Evangélikus, református és ka­tolikus egyháztörténeti írások mellett Hatvan helytörténeté­vel is foglalkozik az Útjelzőkben. A könyvben bemutatja az evan­gélikus egyház próbákkal teli, üldöztetéssel nehezített törté­netét és azokat a személyisége­ket, akik életükkel, tevékenysé­gükkel maradandót alkottak az egyházi életben. A szerző a kö­tettel szeretné felhívni a figyel­met a reformáció elindulásának közeledő 500. évfordulójára. HATVAK Béla bácsit családi gyö­kerei, személyes hite vezet­ték a lelkészi szolgálat útjá­ra. 1937-én június 20-án szü­letett Szombathelyen mélyen hívő evangélikus családban. Édesapja jogász volt, hivatali munkája miatt több helyre át­helyezték, így általános iskolá­it három helyen végezte.- Középiskolai tanulmánya­imat a pápai református gim­náziumban kezdtem, majd an­nak államosítása után a celldö- mölki Berzsenyi Dániel Gim­náziumban folytattam, ahol érettségit tettem. A történe­lem mindig érdekelt, főként az egyháztörténet. Gyanús volt, hogy a történelemtankönyvek néhány odavetett mondatban elintézték a reformációt. Rájöt­tem, hogy nem lehet néhány mondatban elintézni. Tanul mányaimat a gimnázium után Budapesten az Evan­gélikus Teológiai Akadé­mián folytattam - mesél­te dr. Barcza Béla. I960, június 19-én a fővárosi Deák téri evangélikus temp­lomban Káldy Zol­tán püspök avat­ta lelkésszé. Se­gédlelkészként szolgált Csepelen, Debrecenben, Kis- somlyón, XII. ke­rület Buda-Hegyvidé- ken, Ózdon és Sopron ban. Tésen helyettes lel­kész, majd gyülekezeti lel­kész volt 18 évig. 1981. már­cius 1-től a hatvani evangéli­kus gyülekezet lelkipászto­ra egészen 2005. augusztus 31-ig, amikor nyugdíjba vo­nult. A lelkészi szolgálat mel­lett folyamatosan tanult, ku­tatott és publikált. Az ELTE-n történelem szakos tanári dip­lomát szerzett, majd bölcsész doktori oklevelet kapott sum­ma cum laude fokozattal. Teo­lógiai doktori fokozatát 1987­ben kapta meg. Fő kutatási te­rülete a Horthy-korszak evan­gélikus parasztságának élete. Több mint négyszáz cikke, be­számolója, tanulmánya, hely- történeti dolgozata jelent meg a hazai és egyetemes protes­táns egyháztörténettel kap­Dr. Barcza Béla nyugalmazott evan­gélikus lelkész lett Hatvan díszpolgára csolatban. Nemzetközi konfe­renciákon is részt vett. Az egy­házi közéletben aktívan tevé­kenykedett. Szakmai és köz­életi munkáját többször elis­merték. Hatvanban kétszer polgármesteri díszoklevelet kapott, tiszteletet, szeretetet kap a városban. Feleségével, dr. Tuzson Judit gyógyszerész­szel él. Szabadidejében olvas, rejtvényt fejt, szeret könyv­tárba járni, kutatni, publikál­ni. Nyugdíjas lelkészként is aktívan vesz részt az evangé­likus gyülekezet életében. Fi­gyelemmel kíséri az emberek mindennapi kihívásait és hité­vel erőt, bátorítást ad az életre.- A társadalomban jelen van a szeretethiány, de mi nem vagyunk szeretethiány- ra ítélve. Bizakodás, remény­ség, becsület, jó szándék, szeretet, amelyek nélkül nem lehet élni. Fontos az egymás iránti türelem. Nem igaz az, hogy az emberek nem tudnak jók lenni és nem tud­ják egymást segíte­ni. Abban,hogy így élhessünk, a lel­ki, szellemi érté­kek is segítenek. A hívő emberek bátran éljék meg és tegyék közkinccsé a Krisztus-hit értékeit! A hívő és a nem hívő embe­rek is éljék meg a humánu­mot, az igaz emberséget! Tisztelni, becsülni, szeret­ni kell az embereke, kivé­tel nélkül. Követem a híre­ket, a nemzetközi esemé­nyeket, amely egy nagyon összetett folyamat eredmé­nye. A nehézségek ellenére mégis bizakodó vagyok és rendíthetetlenül hiszem, a felelős politikusok között a fegyverek felett győz a jó­zanság, a türelem ereje - mondja reménykedve Béla bácsi. HÍREK Elengedik a késedelmi díjakat HATVAN AZ Ady Endre Könyv­tár idén is csatlakozott az Or­szágos Könyvtári Napokhoz, amelynek célja a könyvtár szolgáltatásainak népszerű­sítése. Hétfőn dr. Reisinger János irodalomtörténész mu­tatta be Világszem: A magyar költészet tematikus össze­foglalásban című könyvét. Október 8-án délelőtt előze­tesjelentkezés alapján inter­net- és számítógép-használa­ti oktatás lesz az intézmény­ben. Egész héten ingyenes beiratkozási lehetőséggel, a késedelmi díjak elengedé­sével, vasárnap pedig rend­kívüli nyitva tartással, játszó­házzal várják a könyvtárba látogatókat. Véradást szerveznek a térségben HORT A Magyar Vöröske­reszt és a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelő­intézet októberben véradá­sokat szervez a lakosság és a kórházi dolgozók körében. Október 13-án délelőtt a kór­ház aulájában, október 20- án a 9 és 12 óra között Ecsé- den az Idősek Otthonában, október 27-én szintén a dél­előtti órákban Horton a Mű­velődési Házban adhatják vé­rüket a lakosok. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! ILLÉS ANITA elsősorban az Hatvanban és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/356-9010-es telefonszámot hétköznapokon! HEVfSÄS $, Egyre több fiatal alkotó jelentkezik a hatvani pályázatra Megnyílt a portrébiennálé HATVAN A Hatvani Galériában ok­tóber 3-án nyílt meg a XX. Ar­cok és sorsok országos portré bi- ennálé. A tárlat fő tematikája a mindennapok embere. A hatva­ni biennálé idei pályázatára 72 képzőművész küldte el munká­ját. A több mint kétszáz pálya­műből 77 alkotást állítottak ki, amelyek vegyes technikával ké­szültek. Az akvarellel készült festmények mellett a tárlat fo­tókon, grafikákon, montázso­kon, kisplasztikákon mutatja be a hétköznapi ember sorsát. Tom­pa Z. Mihály, a galéria vezetője elmondta, hogy nemcsak a tech­nika, hanem az ábrázolási mód is sokszínű. A realisztikus áb­rázolás mellett az elvontabb áb­A tárlat a mindennapok emberét mutatja be a Hatvani Galériában rázolási formák is megjelennek. A biennáléra évről évre egyre több fiatal művész jelentkezik. A zsűri idén is díjazta a leg­jobb pályaműveket. Arany dip­loma elismerésben és Hatvan város polgármesteri díjában ré­szesült. Koppány Attila alkotá­sa. Ezüst diplomával és az alpol­gármesterek díjával jutalmaz­ták Vancsura Rita és Müller Sascha művészek pályamunká­ját. Bronz diplomát és a Hatva­ni Galéria díját kapta Bács Eme­se alkotó, szintén bronz elisme­résben és a Liszt Ferenc Műve­lődési Ház díjában részesült D. Prax Ágnes művész. A tárlat no­vember 14-ig látható a Hatvani Galériában. Megyei díjat kapott a népdalkor HERÉD A Herédi Népdalkor kul­turális, értékőrző tevékenységét a Heves Megyei Közgyűlés idén Heves Megyéért Díjjal ismerte el. A díjat szeptember 25-én ve­hették át a megyeházán. A nép­dalkor 2000 januárjában alakult meg néhány népdalt kedvelő fa­lubeliből. Céljuk az éneklés S2ie- retetén túl az, hogy megőrizzék és másokkal megismertessék a helyi népdalokat. Rendszeresen fellépnek a település rendezvé­nyein, állami és egyházi ünne­peken. A népdalkor szervezi meg minden év július harmadik szombatján a Herédi hétvé­ge elnevezésű népdalkörös ta­lálkozót. A rendezvényen 10­15 kórus vesz részt a környék­ből és távolabbi helyekről, sőt még az országon túlról is ér­keznek kórusok. A népdalkor híre Szlovákiába is eljutott, ahol már több alkalommal sze­repeltek. A népdalkor megala­kulása óta több országos szin­tű megmérettetésen részt vett. Ezeken 10 arany, 2 ezüst, 1 kö­zönség- és 1 különdíjat kaptak. A Kárpát-medencei népdalkó­rusok találkozója Budapesten megrendezett döntőjén nívó­díjban részesültek. A népdal­kor tagjai eredeti herédi ünne­pi viseletben lépnek fel. Nem­csak Heréden és környékén, hanem távolabbi településeken is szívesen bemutatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents