Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-05 / 233 szám

2015. OKTÓBER 5., HÉTFŐ dapestről hazatérve majd itt fog lakni. Az ingatlan fenntartása azonban nem olcsó, s, mivel ke­vés ilyen jellegű épület van a fa­luban, megkereste a polgármes­tert, mi volna, ha tájházat alakí­tanának ki benne. Pénz ugyan nem sok volt rá, de szépen felújí­tották, a falubeliek pedig szépen berendezték. Sokan őrizgettek ugyanis régiségeket a padláson. Körülbelül ötvenen ajánlot­tak föl valamilyen használati tárgyat a gyűjteménybe. Pappné Bóta Katalin például az edénytar- tó szekrényt hozta el otthonról, szeretett volna ugyan­is családjával együtt hozzájárul­ni a szép végeredményhez. Su­lyok Imre különböző, rézből készült tárgyakat vitt, példá­ul benzinlámpát, bányászlám­pát, tintatartót, 'gyertyatartót, de a bútorok felújításából is ki­vette a részét. Hudik Károlyné fényképezőt, diavetítőt, s egy 1870-es évekből származó pati­kusdobozt is felajánlott, utóbbi­ról elmondta, az még a falu régi gyógyszerészéé volt, s a paróki­án maradt, onnan kapta meg az édesanyja. De ugyanígy a faluból került elő a tisztaszobában lévő nyoszo- lya, Bóta Ferencné őrizgette a ré­gi mosdótálat, szakajtót, petróle­umlámpát, madzagvetőt, ágyte- rítőt, vászonlepe­dőt. Vass Tiborné a dédszülőktó'l örökölt két kétaj­tós szekrényt vit­te el a házba, de tőle származik a teljes étkészlet, több vászontörölköző, párnahu­zat is. Mint mondta, ezek mind el voltak téve emlékbe, s még ha­gyott is meg a gyerekeinek belő­lük.- Régi rokkát és guzsalyt hoz­tunk, ezen még édesanyám font nagyon régen, azóta csak emlék­Szépen felújítot­ták a helyiek a tájház épületét­A Faluközösség programokat tervez Nagylelkű felajánlásoknak kö­szönhetően jött létre a régi ba­latoniak életét bemutató táj­ház a településen. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu BALATON A napokban felavatták a falu első tájházát, amelynek lét­rehozásáért az egész község ösz- szefogott. Magát a tornácos ingat­lant annak tulajdonosa ajánlotta föl az önkormányzatnak, tartós használatra, a berendezést pedig a falubeliek adták össZe. Valamikor az 1920-as, 1930- as években épült az a ház, amely­ben összegyűjtötték a falu csa­ládjainak mindennapjait bemu­tató kiállítást. Van benne tisz­taszoba, egy berendezett másik szoba, konyha is, de az előtérben is kiállították a községben föllel­hető régiségeket.- A házat még az anyósom szülei építették, majd az anyóso- mék laktak itt, ők modernizál­ták is az épületet. Valamikor ez volt a falu utolsó háza, erről ta­núskodik az előtte lévő kereszt, akkoriban ugyanis az volt a szo­kás, hogy az első és utolsó ház elé feszületet állítottak. A fér­jem nagyapja még az egyik fiá­nak adott a házhoz tartozó nagy telekből, majd az apósom is adott el belőle - mesélt a ház történe­téről Sulyok Istvánná, leánykori nevén Búzás Mária, a ház mos­tani tulajdonosa, aki úgy ter­vezte, hogy nyugdíjasként, Bu­Azt szeretnék, ha nyitott, élő lenne a tájház, éppen azért a tisztaszobának szánnak mú­zeumi szerepet, a többi helyi­ségben rendezvényeket is tar­tanának, egyesületek, ala­pítványok gyűlhetnének ben­ne időnként, s kézműves fog­lalkozásokat is tartanának. A tájház legnagyobb értéke, hogy közadakozásból jött lét­re, mondta Udzeliné Murányi Enikő polgármester. Az önkor­mányzat pénzzel is hozzájá­rult a kialakításához, és a köz­munkások dolgoztak a rend­be tételén, ezen kívül a Falu- közösség fogta össze az egész kezdeményezést. Utóbbiak már programokat, közös sü­tés-főzést is tervezgetnek a je­les alkalmakkor. ként őrizgettük. Aztán van még itt tőlünk szentkép is, molnár- kalácssütő, daráló, meg nagy fa­kanalak is, utóbbiakat még lek­várfőzéshez a közelmúltig hasz­náltuk - mondta Nagy Istvánná, aki férjével közösen ajánlotta föl a régi tárgyakat. . Varga Lászlóné az udvarban álló régi szecskavágót is elhozta, a nagy, nehéz szerszámot még gyerekfejjel látta működni, szü­lei azzal aprították az eleséget az állatoknak. De otthonukból van a lavórtartó, több hímzett textí­lia, illetve egy nagy oltárterítő is, de az túl nagy volt ahhoz, hogy kiállítsák, így a szekrénybe van behajtogatva. Abban egyébként annyi lepedő, törölköző és egyéb gyűlt össze, hogy több lány stafí- rungja is kijönne belőle. Udzeliné Murányi Enikő pol­gármester elárulta, további ter­veik is vannak az ingatlannal, amelyet majd szeretnének meg­vásárolni. Szeretnének építeni egy kéményt, az udvaron pedig megszüntetnék az életveszélyes­sé vált pincét. Ennek helyére fe­dett színt építenének, hogy be­mutathassák a földműveléshez, állattartáshoz használt eszközö­ket, de egy szabadtéri kemencét is szeretnének majd. Mindehhez azonban várják a vidékfejleszté­si pályázatok kiírását. A nyár végi, önerős régészeti feltárás eredményeiről télen terveznek előadást, majd szeretnék kiadni a falu történetéről szóló kibőví­tett könyvet. MEGYEI KÖRKÉP g Autósbaj Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu N emigen számíthat megértésre az, aki Egerben közterületen várakozni szeretne az autójával. Akár csak félórát, hogy a postán sorban álljon, beugorjon megvenni azt a portékát, amit csak a belvárosi üzletben kaphat meg. Ha hivatalba hívják, s nem akar elkésni, időben el kell indulnia, több kört megtennie a városban, mire parkolóhelyhez jut. Ha a kórházbaigyekezne, hosz- szas mászkálás után teheti csak, már, ha képes a gyaloglásra. Előt­te a parkolók folyton zsúfoltak, s a bérletet is drágították. Érti, tán meg is érti a polgár, hogy a szándék minél kevesebb gépjárművet beengedni Eger szívébe. így a városrehabilitáci­óval a legtöbb itteni utcán, téren jócskán csökkent a várakozóhe­lyek száma. A piactéri parkoló­ház szűkös, többnyire kihasz­nálatlan. De az kevésbé támo­gatható, hogy a belvároson túl rendre újabb helyeket vonnak be a fizetős helyek sorába. Tudomásul kéne venni, hogy felgyorsult világunkban nélkü­lözhetetlen az autó napi használata! Épp ezért elég öncélú bevételi forrása a helyhatóságnak a parkolódíjak folyamatos kiterjesztése, időnkénti felemelése. Főleg, hogy tudjuk: ha valaki beáll kocsijá­val a felfestett területre, s lerója a díjat, azért semmilyen szolgál­tatást sem kap. Annyit sem, hogy ha ott kár éri a járművét, azért felelősséget vállaljon a pénzbeszedő. Holott ellenszolgáltatásért - a díjfizetésért - szolgáltatást is megkövetel a jog. Az rendjén való, hogy az egri utcák maradék részében nem kell fizetniük a parkolásért az autósoknak. De felelősség viselése híján miért kell másutt?! Erre szokták mondani: ügyes, nagyon ügyes... Öncélú bevétel a parkolódíjak folya­matos kiterjesztése. Borral itattak minden vendéget Vidám volt az idén is a szilvásváradi szüreti program Döntöttek: fejlesztik a város könyvtárát HATVAN A hatvani Ady Endre Könyvtár épületének megújí­tásáról döntött a város képvi- selő-testülete. A beruházás a jövő év kulcsfejlesztése lehet Hatvanban. Horváth Richárd polgármester tájékoztatta la­punkat, hogy a városban több stratégiai beruházás folyama­ta indult el. - Ennek egyik ele­me volt az az elképzelés, mely alapján a városi könyvtár épü­lete nyújtotta közösségi térben egy befogadó színházat ho­zunk létre. Az ehhez szüksé­ges forrás azonban nem áll vá­rosunk rendelkezésére. Az ön- kormányzat az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma Irányító Hatóságánál többször kérte a szükséges forrás biztosítását, ami azonban a mai napig nem érkezett meg. Ez a csúszás má­ra olyan helyzetet eredménye­zett, hogy lehetetlen lenne sza­bályosan lefolytatni a kivitele­zést - mondta el a városveze­tő. Agóra helyett európai szín­vonalú, minőségi szolgáltatá­sokat kínáló könyvtárat sze­retnének létrehozni. Sinko- vics Erika, a könyvtár igazga­tója szerint a fejlesztéssel elhá­rul minden akadály a szakmai munkavégzés elől. A könyvtár- épületben ugyanis nem tudták befogadni a gyűjtemény min­den kötetét, nem volt elég hely olvasást népszerűsítő kezde­ményezésekre sem. I. A. A hatalmas szőlő borította koszorút gimnazista fiatalok vonultatták fel Lovasok, fúvósok a menetben FELNÉMET Szüretikoszorú-szente- lést tartottak a Felnémeti Szent Rozália római katolikus temp­lom udvarán szombaton, a Szü­reti Napok rendezvénysorozaton belül. A hatalmas szőlő borította koszorút gimnazista fiatalok vo­nultatták fel, majd őket követték az általános iskolás diákok, akik a hagyományokhoz híven pogá­csával és szőlőfürtökkel megra­kott kosarakkal mondtak köszö­netét az idei év terméséért. A szüreti koszorút Szabó Jó­zsef plébános szentelte meg, majd ezt követően felvonulás in­dult a templomdombról a Pász­torvölgyi Iskoláig. A tömeget lo­vasok és a Felsőtárkányi Réz­fúvószenekar kísérte, s közben Felnémet utcáin szombaton együtt mulatott kicsi és nagy a gyerekek kóstolóval fogadták az utcán bámészkodó lakókat. Az érdeklődök a szüreti menet alatt megtekinthették a Világ Virága Néptánccsoport, a Fel­németi Népdalkor, a Kék Ibo­lya Honvéd népdalkor és a Ber- va völgyi Óvoda nagycsoportjá­nak előadását is. Közben egy lo­vas szekéren borkóstolóval fo­gadták a felnőtteket. A rendez­vény az V. Felnémeti Szüreti Na­pi borverseny eredményhirdeté­sével folytatódott, majd egy esti mulatsággal, a szüreti bállal ért véget. A köszöntőt mondta Ta­kács Zoltán, a Felnémet Kultú­rájáért Alapítvány elnöke és Bó- di Zoltán a Felnémeti Lokálpatri­óta Egyesület elnöke. M. A. SS ■ ■ j Körülbelül ötvenen 1 ajánlottak föl I ■ valamilyen használati I ■■■tárgyat a gyűjteménybe | SZILVÁSVÁRAD Évek óta hagyo­mány a szüreti felvonulás Szil­vásváradon, mulatozóból pe­dig ezen a szombaton most sem volt hiány. Az eső miatt ezen a szomba­ton tartották meg a szüreti fel­vonulást Szílvásváfád&ft. Ezút­tal is több teherautón szólt a mulatós zene, s sok helyi fia­tal és idős vonult a szüreti me­netben. Előbbiek üdítőt kaptak csak, hogy jobb kedvvel táncol janak, de utóbbiak általában boroztak, s ezzel kínálgatták az út mellett álldogálókat, no meg pogácsával és zsíros kenyérrel. Szokás szerint & lovaspályá­ról indult a menet, amely az­tán körbement a falun, hogy az iskolaudvaron szusszanjon egyet, majd a szüreti harang megáldása után folytassa a dá- ridót. T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents