Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-03 / 232 szám

EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyEiazmegye.hu * VI. évfolyam, 10. szám 2015. október Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK OKTÓBER ÜZENETE „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Palánki Ferenc a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye új megyéspüspöke fBCBt, NYÍREGYHÁZA A Szent­atya szeptember 21-én Palánki Ferencet a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki. Ünnepélyes beikta­tásáig az egyházmegyét Bosák Nándor püspök mint apostoli kor­mányzó vezeti. Palánki Ferenc, az újonnan kinevezett megyéspüspök Palánki Ferenc 1964. március 11-én született Balassagyarma­ton. 1989 és 1994 között elvégez­te az Esztergomi Hittudományi Főiskolát, majd a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Kánonjb- gi Posztgraduális Intézetében szerzett licenciátust 2000-ben. 1994. június 18-án szentelték pappá. 1994 és 1996 között káp­lán Balassagyarmaton. 1996-tól 2000-ig Dorogházán, majd 2000-2005 között Püspökszilá­gyon plébános. 2005 és 2010 kö­zött a Váci Propedeutikus Sze­mináriumban spirituális. 2010. augusztus l-jétől a budapesti Központi Papnevelő Intézet spi­rituálisa. 1999 és 2010 között ügyvéd, majd kötelékvédő a vá­ci Püspöki Bíróságon. 2010. dec­ember 27-től az Egri Főegyház­megye segédpüspöke. Püspökké szentelése 2011. február 26-án volt az egri főszékesegyházban. Ezt követően érseki helynö- ki kinevezést kapott Miskolc­ra. 2011-től az Egri Főszékes­egyházi Káptalan tagja, olvasó­kanonok, majd 2011. augusztus l-jétől Miskolc-mindszenti plé­bános. 2013 decemberétől az Egri Főegyházmegye általános helynöke. Püspöki jelmondata: „Jézus a feltámadás és az élet”. Amikor megköszönjük neki az Egri Főegyházmegyében se­gédpüspökként eltöltött négy esztendő minden szolgálatát, azt kívánjuk neki, hogy a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye me­gyéspüspökeként eredménye­sen vezesse Isten népét. Munká­jára Isten áldását kérjük! Palánki Ferenc ünnepélyes megyéspüspöki beiktatása 2015. november 14-én, szomba­ton délelőtt fél 11-kor kezdődik a debreceni Szent Anna Székes- egyházban. Búcsúk az Egri Főegyházmegyében Szervita búcsú Egerben Több száz éves hagyományon alapszik az egri Servita búcsú, amely az idén szeptember 18- án, pénteken kezdődött, amikor a szenvedélybetegekért és a lel­ki válsággal küzdőkért mondott szentmisét Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituá­lisa. Szombaton délután került sor a Fájdalmas rózsafüzér elimádko- zására, majd este dr. Osztie Zol­tán Budapest-belvárosi plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségének országos elnöke mu­tatott be szentmisét a családokért. Este 8 órától éjfélig pedig az egri plébániák szentségimádási órá­it tartották. Vasárnap az ünne­pi szentmisét bemutatta és a kör­menetet vezette Pápai Lajos, győri megyéspüspök. Szentbeszédében elmondta, hogy szeptember 15- e a Fájdalmas Szűzanya (Hétfáj- dalmú Szűz) emléknapja Egyhá­zunkban. Tisztelnünk kell a Szűz­anyát, aki puszta életével is tanít minket. Az Egyház mindig tiszte­lettel szemlélte a Szűzanya szen­vedését, köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát. Gyöngyösi búcsú A Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Plébánia Fájdalmas Anya ünne­pére 2015. szeptember 27-én szá­mos településről érkeztek népvi­seletbe öltözött fiatalok, akik la­kóhelyük közösségét hordozha­tó Mária-szoborral képviselték a szentmisén és a körmeneten. A szentmise főcelebránsa és szóno­ka idén Beer Miklós váci megyés­püspök volt. Az Egri Bazilika búcsúja Az Egri Bazilika védőszentjé­nek, Szent Mihály arkangyal­nak a búcsúját szeptember 27- én, a hónap utolsó vasárnapján tartották. Szent Mihály arkan­gyal a hét főangyal egyike. Ő az Istenhez hűséges angyalok vezé­re. Szent Mihályt szokás a Római Katolikus Egyház védőszentjé­nek is nevezni. Az első évezred- fordulótól vált az Egyház oltal- mazójává. A szertartást Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kinevezett új me­gyéspüspöke mutatta be. H. J. Jubilál a Szent István Rádió Egy önálló, egyházi hangvételű, értékrendű médium létrehozása volt a cél. A rádió Hitvalló című műsorának diákszereplői a mikrofon előtt. E6ER Másfél évtizeddel ezelőtt indult útjára a Magyar Katolikus Rádió Egerben, amely később felvette a Szent István nevet. Az elmúlt évek tapasztalatai­ról illetve az idei jubileumi prog­ramról kérdeztük Szarvas Ist­vánt, a Magyar Katolikus Rá­dió Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki hosszú éveken ke­resztül töltötte be a Szent Ist­ván rádió igazgatói tisztét is.- Hogyan emlékszik vissza a Rá­dió - akkor még Magyar Katoli­kus Rádió néven indult szerkesz­tőség - első időszakára?- A rádió megszervezésével, indításával Juhász Ferenc atyát bízta meg Seregély István eg­ri érsek. 2003-ban kaptam ve­zetői megbízatásomat, így az el­ső három évről nincs közvetlen tapasztalatom. Munkatársaim osztották meg velem az indulás, és az első hónapok izgalmas, de ugyanakkor felemelő élményeit. Nemcsak egy új rádiót kellett tel­jesen felépíteni az alapoktól, ha­nem egy önálló, egyházi hang­vételű, értékrendű, ugyanakkor szakmailag is vállalható médi­um létrehozása volt a cél. A ha­zai rádiós tapasztalatok mellett külföldi egyházi rádiók is adták a mintát az új szervezet kiépíté­séhez, a műsorszerkezet kialakí­tásához, munkatársak képzésé­hez, vagy a technikai eszközök beszerzéséhez.- Négy évvel ezelőtt kibővült a szerkesztőség, létrejött a Szent István Televízió. Milyen pályát fu­tott be ez a médium?- A célkitűzés az volt, hogy az Egri Főegyházmegye életé­ből, aktualitásaiból olyan rö­vid, interneten megtekinthető műsorok szülessenek, amelyet a tv honlapján tudnak elérni. Ezen túl, az egyházmegye terü­letén működő helyi televíziók­kal is felvettük a kapcsolatot, felkínálva számukra ezeket a tartalmakat. Ennek nyomán jó néhány helyi csatorna műsorá­ban találkozhatnak az egyház­megye híreivel. A hírek mel­lett hosszabb rövidebb műso­rok is születnek: elmélkedések, portrék, előadások, vagy kon­certek. Az utóbbi időben pedig a Pax Tv kínálatában is megje­lennek műsoraink. Vételkörze­tünkben sokan ismernek már bennünket, ugyanakkor a hall­gatókkal és a tévénézőkkel va­ló kapcsolattartás erősítését, a személyes kapcsolatokat to­vábbra is fontosnak tartom. Új műsorok, új témák keresése, el­készítése gazdagíthatja műsor- kínálatunkat, de a vételkörzet további bővítésének a lehetősé­gét is számon tartjuk.- Milyen programokkal készülnek az évfordulóra?- Többféle programot kíná­lunk az érdeklődőknek. Szept­ember 30-án a fiatalokat vártuk az egri bazilikába, ahol a szent­misét követően Csiszár Lász­ló koncertjére került sor. Októ­ber 7-én, Rózsafüzér Királynő­je napján, a rádióban szolgála­tot végző rózsafüzér csoporto­kat várjuk, szintén a baziliká­ba az esti szentmisére, előtte 6 órától pedig közös imádságra. Október 18-án ünnepi szentmi­sével és gálaműsorral emléke­zünk meg az elmúlt 15 eszten­dőről. A bazilikában este fél hét­től Érsek Úr fogja a szentmisét bemutatni, amelyre mindenkit szeretettel várunk. Egyház és társadalom címmel pedig szak­mai konferenciát rendezünk ok­tóber 27-én az egri Líceumban. D. Zs. JEGYZET T avaly októberben Rómában Egyhá­zunk vezetői rendkívüli püspöki szinó- duskeretében már tanácskoztak a há­zasságról. Az idén, október 4 - 25 között folytatódik ez a tanácskozás, melynek témá­ja: „A család hivatása és missziója az egy­házban és a mai világban.” A tavalyi tanácskozás már összefoglal­ta azokat a nehézségeket, melyek napjaink­ban veszélyeztetik a házasság és a család in­tézményét. A püspökök testületé emlékezte­tett bennünket arra, hogy vannak olyan jelen­ségek, melyek a katolikusok között is elterjed­tek és veszélyeztetik a hagyományos család­eszmény megvalósulását. Az idei szinódus pe­dig konkrét javaslatokkal is segíteni akarja a házassági problémákkal küszködőket, az el­váltakat, sőt még azokat is, akik házasság­nak nem minősülő kapcsolatban élnek. Valószínű, hogy nemcsak tavaly, hanem az idén is sokat fognak tárgyalni a házasságkö­tések számának drámai csökkenéséről, arról, hogy fiataljaink közül sokan vannak olya­nok, akik házasság nélkül egyszerűen csak „együtt élnek”,valamint az elváltak és a pol- gárilag újraházasodottak szentáldozásának sokat vitatott kérdéséről. Sajnálatos módon, napjainkban gyakran előfordul, hogy katolikusok - elvi vagy gya­korlati megfontolások alapján - csupán csak polgári házasságot kötnek és elutasítják, vagy legalábbis elodázzák a szentségi há­zasságot. Az ilyenek nem azonosíthatók min­den további nélkül azokkal, akik csak együtt élnek, mert legalább bizonyos köteléket vál­Újra szinódus a családról lalnak, ámbár gyakran fenntartják maguk­nak a válás lehetőségét. Mindezek ellenére az ilyen megoldást az Egyház nem fogadhatja el. Ezért egyházunk törvényei szerint az ilyen pá­rok nem áldozhatnak a szentmisén. Ha nincs akadálya, akkor a polgári házasságokat utó­lag egyházilag is lehet rendezni, és a szentsé­gi házasságban részesülni. Egyházunk egyik legnagyobb problémája az elvált és polgárilag újra megházasodott emberek sajátos helyzete. Sokan vannak eb­ben a sajátos állapotban, akiknek nagy fájda­lom, hogy Egyházunk törvénye szerint nem já­rulhatnak szentáldozáshoz. Ugyanis ők ma­guk akadályozzák meg, hogy áldozni mehes­senek, mert állapotuk és életkörülményeik el­lentmondanak a házasságról szóló keresz­tény tanításnak. A tavalyi szinódus óta sokat emlegetett téma az ilyen házaspárok áldozá­sának kérdése. Nyilvánvaló, a szinódus atyái e kérdést is tanulmányozzák. Segíteni akar­nak az ilyen helyzetben élő katolikus testvé­reinken, hiszen ők is az Egyház tagjai, akik figyelnek az Is­ten szavára, imád­koznak, részt vehet­nek a szentmisén és kötelesek gyermekü­ket keresztény hit­ben nevelni. Anél­kül, hogy szentáldozáshoz járulhatnának, sokféle módon bekapcsolódhatnak a helyi egyházközség életébe. V annak olyanok is, akik önhibájukon kí­vül kénytelenek voltak elválni. Vannak, akik nem keresnek újabb kapcsolatot, hanem egyedül nevelik gyermekeiket és igye­keznek keresztény módon élni. Ilyen esetben a szentségek vételének és a szentáldozásnak nincs akadálya. Ha csak lehet, segítsük ilyen barátainkat, ismerőseinket, hogy az anyagi és erkölcsi támogatásunk segítségével az ilyen házastárs Istennek tetsző módon tudjon élni. Sőt abban is segíteni kell őket, hogy gyakorol­ják a megbocsátás erényét, amely a keresztény szeretet sajátja, s azt a jóakaratot, hogy a ma­guk részéről akár készek legyenek a korábbi házasság folytatására. Dolhai Lajos » 4 f % r f

Next

/
Thumbnails
Contents