Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-29 / 253 szám
2015. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ß A tanár úr könyvekben örökíti meg élményeit Az életünk nem más, mint egy nagy utazás ieran Daniel Dr. Bodnár László hetvenöt évesen is a következő könyveit tervezi Szeptember végén ünnepelte 75. születésnapját dr. Bodnár László kandidátus, az egri főiskola földrajz tanszékének egykori vezetője. Bár a katedráról való tanítással már szakított, rendkívül aktív életet él: huszonkét eddig megjelent könyve arra sarkallja, hogy újabbak megírásában gondolkodjék. Síké Sándor satidor.sike@partner.mediaworks.hu EGER A születésnapját nemrégiben ünneplő tanár úr más munkái mellett éppen a Gyön- gyöstarjánról készülő monográfián dolgozik. Arra a kérdésre, hogy miért épp ez a település érdemelte ki az eddig már 22 önálló könyvet kiadó, számos tankönyvet önállóan vagy társszerzőként író, szerkesztő nyugdíjas főiskolai oktató és kutató érdeklődését, egyszerű a magyarázat: még az előző polgár- mester kérte fel erre, unszolni pedig nem kellett különösebben, hiszen 1963-ban itt kezdte tanári pályáját és három éven át tanított a faluban kezdő pedagógusként. Ez épp" elegendő ok, hogy elkészítse ezt a munkát. Távol nem áll tőle a falvakkal, kisebb településekkel való foglalkozás, hiszen kandidátusi disszertációját Heves megye falusi település-hálózatának átalakulásából írta. Ebből aztán könyv is készült 1987- ben A terület- és településfejlesztés földrajzi alapja Heves megyében címmel. Akkoriban három Zsiguli árának megfelelő összeget keresett rajta. Nem is tetszett mindenkinek, de főként az állampárt egyes képviselőinek, hiszen az még egy másik rendszer volt. Nem állíthatjuk, hogy a tanár úrból könnyű kicsikarni bármiféle vallomásfélét, hiszen habitusa olyan, hogy élete élményeinek tömkelegét képes megosztani a hallgatósággal, de hogy a lelke mélyén rejlő, a világról vallott felfogásához közelebb kerüljön valaki, ahhoz „résen kell lenni”, nagyon kell figyelni. De aztán csak megérkeznek, ha könnyű köntösben is, az életről szóló, hitvallással is felérő mondatai.- Egész életem egy nagy utazás volt. De nem csak a táj, az emberek is fontosak. Dél-Af- rikába például Fényes Tamás, Fényes Elek leszármazottja hívott meg. Johannesburgba megérkezve Nyíri Iván és Fényes Tamás várt. Ausztráliába az olimpiai bajnok vízilabdázó Pócsik Dénes invitált. Az észak-amerikai földrészen mások mellett Vadon Lehellel együtt kalandoztunk. Most Varga János volt kollégámmal és másokkal készülünk Erdélybe. A földrajz legszebb részelt tanítottam egy életen át katedráról és könyvekben. A főiskolai hallgatók utaztatása mindig a szívügyem volt, olyan időkben is, amikor Erdélybe járni nem volt politikailag ildomos. Miközben másokat vegzál- tak egy-egy ilyen szervezett út miatt, mi „megúsztak”, sőt sikerült betetetnem ezeket a tanulmányi utakat a tantervbe. Személy szerint pedig sokat köszönhetek a falusi turizmus nemzetközi szervezetének, hiszen 1993-tól 7 évig mindenhová ingyen vittek - sorol fel a tanár úr hirtelen néhány meghatározó momentumot az életéből, majd elárulja: összeszámolta már egy „unalmas órán”, hogy háromezer azon hallgatóknak a száma, akiket munkája során utaztatott itt, a Kárpát-medencében. Apropó! Kárpát-medence... Miközben a tanár úr könyvet írt már Ausztrália, Afrika vagy Észak-Amerika nemzeti parkjairól, földrajzi érdekességeiről, a legtöbb munkája tágabb hazánkhoz, a Kárpát-medencéhez, illetve a még tágabb Kárpát-térséghez kötődik. Nem véletlen ezért, hogy mikor az a kérdés vetődik fel, hogy mivel foglalkozik, amikor nincs úton épp, vagy nem ír, rögtön jön a válasz:- Forog az agyam, mindig meditálok, mert van perspektívám. Jövőre a Kárpát-térségi esküvők és lakodalmak, kiemelten a Csángóföld lesz a könyvem témája. Készülök a Kárpát-térségi „trilógia” harmadik kötetének a megírására is, ami ezen térség borvidékeit mutatja be. Legújabb könyvem pedig december 13-án, Luca napján jelenik meg. Névjegy: DR. BODNAR LÁSZLÓ SZÜLETETT: 1940. szeptember 26., Monostorpály CSALÁD: nős, GYERMEKEI: Angéla, Orsolya ISKOLÁI: 1954-1958 Debrecen, gimnázium 1959-től egri főiskola, bio- lógia-földrajz-mezőgazdasá- gi szak; 1967-ben elvégzi a földrajz szakot Debrecenben; 1971-1974 pedagógia szak ugyancsak a Kossuth-egyete- men; 1974-ben földrajzból doktorált, 1983-ban védte meg kandidátusi értekezését MUNKAHELY: 1963-tól 1966-ig Gyöngyöstarján; 1966-tól járási művelődési osztály; 1973- | tói megyei tanács művelődési | osztálya; 1974-től az egri főis- j kola pedagógia, 1977-től föld- : tanszéke. V isszalépjünk, vagy ne lépjünk a magánnyugdíjpénztárból az államiba? Évekkel ezelőtt napokig tanakodtunk ezen a kérdésen az emberemmel. Amikor a nyugdíjvédő asszony szájából először elhangzott, hogy az állam örömmel megvédené a lakosság nyugdíjcélú megtakarítását, nem nagyon akaródzott hinni neki, így abban maradtunk, hogy nem lépünk. Az elzabrálás évében kettőnknek már több millió forint egyenlegről hozott értesítést a postás, s bár tudtuk, hogy virtuális összegről van szó, megnyugtató érzés volt, hogy a nyugdíjba vonuláskor lesz egy kis tartalékunk. Ha meg nem érjük meg, legfejjebb a gyerek örökli. Aztán egy szép napon képletesen a tarkónkhoz szegezték a revolvert, s bejelentették, ha nem lépünk vissza, az állami nyugdíjról is lemondhatunk. Ekkor adtuk meg magunkat. Fájó szívvel aláírtuk a nyilatkozatot, Selmeczi Gabriella pedig óriási sikernek értékelte, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka az állami nyugdíjat választotta. Évekig reménykedtünk, hogy az ígéret, - miszerint lesz egyéni számla a nyugdíjrendszerben, s ezen jóváírják az elkaszált összeget - egyszer valóra válik, de be kellett látnunk, hogy a 3000 milliárdnyi magánnyugdíjvagyon úgy tap- solódott el, hogy abból nekünk semmi hasznunk nem származott. Lázár János a minap megerősítette, nem lesz egyéni számla a nyugdíjrendszerben, és ezen az sem változtat érdemben, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter úgy véli, hogy „már van is ilyen”. Mára látható, hogy a kormány semmivel nem volt felelősebb.gazdája a polgárai vagyonának, mint a megvádolt magánnyugdíjpénztárak. Ezt Selmeczi Gabriellától is szívesen hallanánk, őt azonban egy ideje nem látjuk... Mint ahogy az ellopott pénzünket sem. Évekig reménykedtünk, hogy az ígéret valóra válik. Se pénz, se szarnia Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Kívül-belül szépül a hevesi óvoda HEVES Az energetikai fejlesztésben érintett Arany János úti Óvoda nemcsak kívülről szépül meg, de régi adósságot törleszt az ön- kormányzat akkor, amikor a több mint 30 éves fém, udvari játékokat lecseréli uniós szabvány szerinti játszótéri eszközökre.- Pár évvel ezelőtt az óvoda nyert egymillió forintot a játszótér megújítására, de abból az ösz- szegből csak faanyagot, köteleket és egyéb tartozékokat vásárolhattunk. Ezekből készültek a most is használatban lévő fajátékok, amelyek - sajnos a régi, fém mászó- kákkal egyetemben - nem felelnek meg az előírásoknak - tájékoztatott Varróné Ungvári Ágnes, az intézmény vezetője. SZ. E. Benn is, kinn is új óvodát kaptak a hevesi gyerekek Bemutatkoztak az egri borok, intézmények a Balassi Intézet Isztambuli Magyar Kulturális Központjában A törökök kíváncsiak az egri várra, a főiskolára EGER, ISZTAMBUL Komoly érdeklődés Van Törökországban Eger iránt, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy október 18-án Eger városa játszotta a főszerepet a Balassi Intézet Isztambuli Magyar Kulturális Központjában. Az Egri esten az érdeklődők érdekes előadásokat hallhattak a megye- székhely történelméről és mindennapjairól, bemutatkozott a Dobó István Vármúzeum (DIV), valamint az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) is erősítve a szakmai kapcsolatokat. Az előadásokat követően borkóstolót tartott Gál Tibor, aki a résztvevőknek mesélt az Egri Bikavérről és az Egri Csillagról is. Ő - mint azt az egri ön- kormányzattól megtudtuk - az Erdal $alikoglu, az Egri csillagok című regény török fordítója is muzsikált a közönségnek önkormányzatot is képviselte, hiszen a közgyűlés idegenforgalommal, marketinggel és humán területekkel foglalkozó városimázs-bi- zottságának elnöke. A vármúzeumot Bujdosná dr. Pap Györgyi szakmai igazgatóhelyettes képviselte, aki elmondta: sikerek voltak az előadások.- Úgy tudom, sokkal többen jelentkeztek erre a rendezvényre, de helyszűke miatt nem jutottak be. Jó volt érezni azt a szeretetet, ami fogadott bennünket. Én a DIV történetéről, a most is zajló fejlesztésekről, és azon programjainkról beszéltem, amelyek a törökök és a török turisták számára érdekesnek tűnhetnek: így szó esett a Végvári Vigasságokról, a vártáborokról, de meséltem a vár és a város törökkori emlékeiről is - tájékoztatott az igazgatóhelyettes. Az egri főiskolát rektora, dr. Liptai Kálmán, valamint dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes, és dr. Gebei Sándor történész képviselte, aki előadást tartott hazánkról az oszmán időszakban. Megtudtuk: az EKF és a Magyar Kulturális Központ együttműködési megállapodást kötött és szorosabbra fűzték kapcsolatukat az AYDIN egyetemmel. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult rendezvényen jelen volt Erdal Salikoglu, az Egri Csillagok című regény török fordítója is, aki muzsikált a közönségnek. SZ. E. ( i J
