Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-27 / 251 szám

4 TISZA-TÓ 2015. OKTOBER 27., KEDD TISZAIGAR Időről időre változó szalmafigurák köszöntik a telepü­lésre érkezőket. Leg­utóbb a néhány hét­tel ezelőtti Őszi Viga­lomhoz kapcsolódva többek között Spon- gyaBob kedves csigá­ját, Csiguszt formáz­ták meg szalmabá- iákból. A kialakítás­ban Ficsor Judit is se­gédkezett. Bizonytalan a térségbeli szakképzetlen fiatalok jövője (Túl) sok az ingázó a lehetőségek híján Egyre népszerűbb a házi tésztájuk T1SZAÖRS Egyre többfelé vá­lik ismertté és kedveltté a település előbb közmunka­programban, majd szövetke­zeti formában készített házi tésztája. A különböző köre­teket és levesbetéteket im­már üzemben állítják elő az örsiek, s nem csupán.a ha­gyományos, tojásos változa­tot, hanem durumtésztát is készítenek. Új autót kaptak a község járőrei SARUD Megérkezett az új polgárőr autó a településre, amit a község egy, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal által meghirde­tett pályázaton nyert meg. A járőrkocsi mellett egy fa­lubuszt is sikerült nyer­nie az önkormányzatnak az MVH-s pályázaton, amit né­hány héttel korábban vehet­tek át. Felújították a városházát TISZAFÜRED Lezárult a polgár- mesteri hivatal épületének rekonstrukciója. Megújult a homlokzat és a városhá­za előtti park, felújították a tetőszerkezetet. Mint isme­retes, az önkormányzat 58 millió forintot nyert egy bel­ügyminisztériumi pályáza­ton viharkárok elhárítására, több közintézmény rossz ál­lapotban lévő tetőszerkeze­te javítására. Ennek kereté­ben újult meg a polgármes­teri hivatal, és a Kossuth La­jos Általános Iskola tetőszer­kezete is. Zárva tart a könyvtár a kistelepülésen TISZAROFF A közösségi szol­gáltatások infrastruktúrájá­nak fejlesztése érdekében kiírt pályázat érinti a község könyvtárát is. A kivitelezési munkáik miatt az intézmény november 5-ig zárva tart. Nem könnyű munkát találni a Tisza-tó térségében. A közmun­kaprogramok ugyan némiképp javítottak az összképen, ám végleges megoldást nem je­lenthetnek. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu TISZA-TÓ A tározóhoz közeli kis­községből egyébként főként a környező nagyobi) települések­re - Poroszlóra, Füzesabony­ba, Tiszanánára, Tiszafüredre - járnak dolgozni az emberek, ám ezekben a községekben, vá­rosokban is igencsak korlátozot­tak a munkalehetőségek.- Elmúlt már az a világ, ami­kor a többség egyetlen munka­helyen dolgozta le aktív éveit - emlékszik vissza a már nyug­díjas, tiszafüredi Sándorné Pi­roska, aki egykor munkaügyes­ként dolgozott. - Pedig akkori­ban szinte szégyennek számí­tott; ha valakinek sok rubrika volt betöltve a munkakönyvé­ben. Azt tükrözte, hogy megbíz­hatatlan, sehol sem tud gyöke­ret verni. Manapság azonban egészen más a helyzet, sokan már annak is örülnek, ha legalább néhány hónapra el tudnak helyezkedni. S egyre gyakrabban fordul elő, hogy felnőttként kényszerülne új szakmát tanulni az, aki munkát keres. Már ha talál rá egyáltalán lehetőséget. A Tisza-tavi térségben, mint az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében több hóna­pos tanfolyamok keretében tanul­hattak a munkanélküliek új, ver­senyképesnek számító szakmát. A 4-10 hónapos tanfolyamok vé­geztével mint földmunkagép-ke­zelők, szerkezetlakatosok, keres­kedelmi ügyintézők és minősített hegesztők kaptak új esélyt az el­helyezkedésre.- Nem könnyű ezen a környéken munkát találni, így nagyszerű le­hetőségnek tartom, hogy kitanul­hattam a hegesztést - mondja And­rás, aki egy közeli kistelepülésről naponta ingázott Tiszafüredre a tanfolyamra. - Korábbi munkahe­lyemen sokszor az ország másik végébe kellett elmennünk a külön­böző építkezésekre, ráadásul folya­matosan késtek a fizetésekkel. Há­rom gyermekkel nem könnyű így megélni. Végül otthagytam a cé­get, azóta be is csődölt. Én viszont munkanélküli lettem. Ha papírom lett volna, hegesztőként már régen el tudtam volna helyezkedni, vég­zettséggel pedig már biztosan talá­lok munkát.- Kisköre környékén sajnos va­lóban nem egyszerű a elhelyezked­ni. A legtöbben viszonylag messzi­re kényszerülnek ingázni, vagy a közmunkaprogramban vesznek részt - mondta el Magyar Csilla polgármester. - Komoly problémát látok viszont abban is, hogy egyre több a közoktatásból 16 évesen ki­kerülő szakképzetlen fiatal, aki­nek alig-alig van esélye a munka­erőpiacon való elhelyezkedésre. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Magyar Csilla, Kisköre polgármestere- Az utóbbi hónapok során számos fejlesztési elképze­lés látott napvilágot a telepü­lésen. Melyeket sikerül ezek közül a közeljövőben megva­lósítani?- Nagy öröm ért bennünket az elmúlt napok során, hi­szen arról értesítették az ön- kormányzatot, hogy egy bel­ügyminisztériumi támoga­tásnak köszönhetően het- venmillió forintos energeti­kai beruházásra nyílik lehe­tőségünk. Ennek köszönhe­tően négy épületünkben va­lósulhat meg többek között nyílászárócsere és hőszige­telés.- Melyek ezek?- Egyrészt a rendőrség és mentőpont épületére vonat­kozik a fejlesztés. Emellett használaton kívüli, állami tulajdonban lévő épületeket is megkapott az önkormány­zat. Az egykori varroda és a Zsongó állapota az utóbbi időben bizony meglehetősen rontotta a település összké­pét, de remélhetőleg most si­kerül felújítani és hasznosí­tani őket. Mindezek mellett végre az óvoda régi „szük­ségépülete” is kiürült, en­nek további hasznosítása is úgy lehetséges, ha előbb a legfontosabb fejlesztéseken túlesünk.- Milyen elképzeléseik van­nak ezzel kapcsolatban?- A Zsongó és a varroda ese­tében elsősorban munka­helyteremtési célzattal terve­zünk fejlesztéseket, így való­színűleg kisebb üzem jöhet létre önkormányzati vagy szociális szövetkezeti formá­ban. Az óvoda esetében pedig azt tervezzük, hogy a közét­keztetésben hasznosítjuk, szociális konyhát is szeret­nénk létrehozni. SZ. ZS. Akár több órát is kénytelenek utazni Kunhegyesen egykor több ezer ember számára nyújtottak munka- lehetőséget az üzemek, mostan­ság azonban messzire kényszerül ingázni az, aki dolgozni akar. So­kakat naponta hoz-visz a buszjárat a Felső-Jászságba, pedig az önkor­mányzat minden követ megmoz­gat annak érdekében, hogy hely­ben telepedjenek le cégek.- A rendszerváltásig csak a BHG üzem közel 1 ezer 400 főnek nyúj­tott munkát. Ám mivel mostan­ra már elavultnak számító tele­fonközpontokat gyártottak az ak­kori Szovjetunióba, nem volt jövő­je a cégnek - emlékszik vissza S. Mártonná Marika, aki már a nyug­díjhoz közelít, mégis arra kénysze­rül, hogy naponta több órát töltsön a munkába járással. - Gyakorla­tilag alig látom a családomat, hi­szen hajnalban indulok és bees- teldik, mire hazaérek. Még sze­rencse, hogy a gyerekeim már na­gyok, ellátják magukat, de a ház­tartás vezetése így is jórészt a fér­jemre marad. A Tisza-tó vízszintjéről egyeztettek a konferencián a szakemberek Feltérképezték a tározó medrét KISKÖRE Az elmúlt évek gyakor­latának megfelelően az előttünk álló téli időszakban is kombinált vízszintre számíthatnak a Tisza- tó hasznosításában érdekeltek. Erről született megállapodás a A tározó ürítése most is az október 23-25-i hétvégét követően kezdődik. Kiskörén rendezett hagyomá­nyos egyeztető tárgyaláson. A tározó leürítése ezúttal is két ütemben történik meg, a különb­ség tavalyhoz képest annyi, hogy az alacsonyabb szint 590 centimé­ter lesz 560 helyett. Ennek megfe­lelően a tározó ürítése az október Fejes Lőrinc szakaszmérnök is figyelemmel kíséri a vízszint alakulását 23-25-i hétvégét követően kez­dődik, amikor a víz hőmérsékle­te tíz fokra lehűl, és az apasztás első ütemben a Kisköre-felsőn mért 590 centiméterre történik meg. Ez a vízszint két-három na­pig marad, majd megemelik egé­szen 620-610 centiméterre. Az eseményen többek között Fejes Lőrinc kiskörei szakasz­mérnök tartott tájékoztatót a ko­rábbi időszakok kisvizes idősza­kainak vízkormányzási üzem­rendjéről, ezt követően pedig be­mutatta a nyári és téli üzemvíz- szinteket 1973-ig visszamenőleg. Bejelentette, hogy a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikáció Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. elvégezte idén a Tisza-tó rész­letes mederfelmérését. SZ. ZS. Hiába egészséges, ha a tányéron marad TISZAFÜRED Az Ábrahám Tamás által vezetett Füredi Hableány Bt. gyermekélelmezési fórum­ra hívta az érintetteket a napok­ban. A rendezvényen a közétkez­tetésre vonatkozó rendeletben előírt változtatások tapasztalatait mondták el a meghívottak: a ható­ság, a szolgáltató, az intézmények képviselői és az érintett szülők. Ez év szeptember elsején lépett életbe az a rendelet, amely a köz- étkeztetés reformját vezette be. Az eltelt néhány hét alatt a közét­keztetést végző céghez több jelzés érkezett, amelyben az intézmé­nyek, a szülők és egy diákönkor­mányzat is hangot adott elégedet­lenségének. A szolgáltató két tűz közé került: a hatóság a rendelet betartására kötelezi (akár pénz­bírság kiszabásával is), ugyan­akkor az étkezést igénybe vevő gyermekek és felnőttek elégedet­lenek az ételek minőségével. Több iskola képviselői, illet­ve a szülők is elmondták a véle­ményüket: a gyerekek nem eszik meg az ebédet az iskolában, a szülő hiába fizeti ki, a gyermek éhesen megy haza. A közétkez­tetés előírásai az idősek szociá­lis, napközi otthonos étkeztetésé­re is vonatkoznak: az idős embe­rek is háborognak, hogy az ő íz­lésük már nem változik, nekik a régi módon főzzenek. Többen a fokozatos átmenetet hiányolták. Ahogy mondták: ezzel az intéz­kedéssel átestünk a ló túlsó olda­lára, hiába egészséges ez az étel, ha nem eszik meg. SZ. ZS. ( i

Next

/
Thumbnails
Contents