Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-24 / 249 szám
2015. OKTOBER 24., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Dér Józsefet traumaként érte, amit volt telepén látott Mm DQtÄsß omä© u Vannak emberek, akik egész életükben igyekeznek mindig valami hasznosat tenni. A napjainkban Abasáron élő egykori téeszelnök, Dér József például Egerszóláton produkált igazán maradandót, amikor a szegény sorsú faluból jólétet sugárzó települést teremtett. Ehhez az eszközt annak idején elsősorban a libatenyésztés elindítása és fejlesztése jelentette. eszben dolgozni egyáltalán nem rabszolgaság, hanem az valójában a közösbe bevitt javak közös megművelését jelenti. Később olyan termelősz- öbetkezetet vezetett Marka- zon, amelyben a munkaegység (vagyis az egynapi munkáért járó összeg) a maga 95 forintjával négyszerese volt a megye téeszeiben akkoriban jellemző 20-25 forintos átlagnak.- Amikor Markazról el kellett jönnöm, akkor a megye legrosszabb négy szövetkezete közül választhattam. A legesleg- rosszabb akkor az egerszóláti volt, ahol mindössze 5 forintot taksált a munkaegység. Mondtam hát az elvtársaknak, hogy legyen akkor az - idézte fel a múlt számára izgalmas pillanatát Dér József. Szóláton a libatenyésztés kezdeti egymillió forintos termelési értéke néhány év alatt elérte a csúcsot, a 120 milliót. Mindeközben a liba minden porcikáját hasznosították, az elhullott tetemeket például kék és fehér rókákkal etették meg, a négylábú dögevők prémjét szintén értékesítették. A módszert Vietnamba importálták. Az ázsiai országhoz kapcsolódó emlékekkel, relikviákkal tele van a volt téeszelnök otthona. Államfőtől, tartományi vezetőktől származó oklevelek, igen értékes elefántcsontból készült szoboregyüttes ajándék egyaránt megtalálhatók. A maradék helyet fotók és elismerések, közöttük a Munka Érdemrend arany fokozata foglalják el. Ma már egyedül ezek őrzik a régmúlt emlékeit az abasári házban, hiszen a fe- JL. leség súlyos be- tegségben hét éve elment. S hogy maradhat-e Dér József az 1952- ben épített házban? Valamikor innen költöznie kell, hiszen Árpád-házi régészeti emlékek - köztük Aba Sámuel sírja - találhatók az épület alatt. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu ABASÁR Az a hír, hogy az idén a 80. életévét taposó Dér József ismét libát tenyésztene Egerszóláton, a fiatalabb korosz- tályúaknak tulajdonképpen semmit sem mond. Talán még Egerszóláton sem dobban meg senkinek sem a szíve az információ hallatán, pedig azért ott egy-egy tárgyi emlékben, no meg az idősek elbeszéléseiben élhet még a legenda „Libás Józsiról”. A Ho Si Minh nevét felvevő helyi valamikori mező- gazdasági termelőszövetkezet élére a markazi téeszből egykor átparancsolt embert abasári otthonában kerestük fel. A kétórányi beszélgetésből az egykori gazdasági vezetővel, régi idők tanújával, sok-sok mindent megtudtunk a csak életkorban idősödő emberről. Például azt, hogy a napokban élte meg élete legnagyobb traumáját. Az újraindítás" szándékával - egy libatenyésztéssel foglalkozó cég vezető üzletemberének kíséretében - megnézte ugyanis az egykori „libafarmot”, a keltetőt...- Szörnyű volt látnom, hogy mivé lett, mennyire elhanyagolt állapotban van ott ma minden - tett szemrehányást az utódainak. - Arról már nem is beszélve, hogy a felszámolásban valamikor 15 millió forintért értékesített vagyonrészt az új tulajdonosa most 3 millió eu- róra, azaz megközelítően egy- milliárd forintra tartja. Ahhoz a telephez, tározóhoz, a keltetőhöz és épületekhez, amit az egerszóláti emberek munkájával teremtettünk meg hajdanán, ráA liba minden porcikáját hasznosították adásul úgy juthattunk csak ki, hogy szinte még az út használatát is meg kellett „kérvényeznünk”. Végül úgy döntöttem, ilyen körülmények között jelenleg egyáltalán nincs értelme az „újrakezdésen” gondolkoznom. Talán akkor, ha a tulajdonviszonyok és a használat kérdését rendezni lehetne, akkor esetleg belevágnék. És akkor jöjjön, ami ezt a reményt joggal táplálhatja: ez pedig nem más, mint a dicsőséges múlt. A kommunista mivoltát ma is nyugodtan vállaló, egyébként szegény paraszti családból származó ember tevékenyen részt vett a téeszek szervezésében. Számos sztorija is van azokból az időkből. Például, amikor Szakasits Árpáddal egy lovaskocsi bakján állva mondhatta el az asz- I szonyoknak, hogy a téDér József ma is belevágna a libák tenyésztésébe, ha ehhez megfelelőek lennének a körülmények Dér József névjegye: 1928. augusztus 5-én helyi ifjúsági szervezet született titkára lett; 1950-ben a Testvérei: Ignác, Mária, DISZ helyi titkára; a me- Erzsébet, György, Ferenc, gyei tanácson dolgozott Anna az 1950-es években; Iskolái: Abasáron járt 1951-ben községi tanáelemi, Gyöngyösön polgá- esi előadó, majd megyei ri iskolába, de apja halála tanácsi növényterme- miatt nem fejezhette be lési agronómus. 1959- Munka és hivatás: tői tsz-elnök Markazon, 1945-ben belépett a 1962-től Egerszóláton, kommunista pártba, a a Ho Si Minh Tsz elnöke. Elbukott csata Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu D e mi lesz a pálinkafőzővel? - kérdezi szúrósan az asszony megszeppent férjét, aki pár éve harsány örömmel köszöntötte a pálinkaforradalom kitörését és látszólagos győzelmét. Amikor a miniszterelnök diadalittasan bejelentette, hogy győztünk, most aztán minden jó magyar ember lásson hozzá bátran a házipálesz-gyártáshoz, mert az innentől legális, kisemberünk nem habozott. Legott megvette a spéci főzőt, majd’ kétszázezerért és gyűjtötte a hordóba a hullott gyümölcsöt. Azzal nem számolt, hogy mint a legtöbb honi forradalom, előbb-utóbb ez is elbukik. A helyzet közismert, idén megváltoztak a házi pálinkafőzés szabályai. A pálinkaforradalom elvérzett, a korábbi kedvezmények átalakultak. Már magáncélra sem lehet bejelentés nélkül kifőzni a gyümölcsöt. Az unióval folytatott vita miatt - ugyan a jövőben is megmarad az otthoni pálinkafőzés lehetősége: nem lesz szükség adóhivatali bejelentésre, ám - bevezetik a párlatadójegyet, ami 700 forint lesz literenként. Egy főzéshez minimum öt, maximum 86 adójegyet kell megvenni. Csavar a történetben, hogy ezentúl igazolni kell a pálinkafőzők származását is. Kisemberünknél a bajok itt folytatódnak, hiszen a mámoros győzelem után a pálinkafőzés szabályai annyira egyszerűeknek tűntek, hogy a főző számláját sem őrizte meg. Ez pedig bírsággal járhat. A kisember asszonya most tombol, és mindennap felteszi az idegesítő kérdést: - Na, de mi lesz a pálinkafőzővel? A bukott ügy vesztese behúzza a nyakát, lebotorkál a pincelépcsőn, hogy elsirassa a vereséget. Bánatában iszik rá egyet, vagy kettőt, hogy felejtsen. Igazolni kell a pálinkafőzők származását is. Megint nyílt nap, még zárás előtt EGER A Törvényház hamarosan kezdődő rekonstrukciója miatti költözés okán - erről már többször is beszámoltunk olvasóinknak - egy ideig az utolsó nyílt napot tartotta a patinás épületben az Egri Törvényszék. Az eseményre hat középiskolából érkeztek a diákok csütörtökön délelőtt. A zsúfolásig megtelt esküdtszéki teremben a rendezvényen résztvevőket dr. Nyíri Beáta, a törvényszék elnöke köszöntötte, ezt követően pedig tájékoztatást adott számukra a bírósági szervezet működéséről, valamint arról, hogy mire számíthat, mit kell tennie annak a tanulónak, aki később bíróvá szeretne válni. Az elnök asszony egyúttal emlékeztette a hallgatóságát arra is, hogy az Európa Tanács 2003-ban hozta létre a nyílt napok intézményét.- Mi már a kezdetekkor csatlakoztunk ehhez, hogy megmutassuk: nem kell tőlünk félniük a polgároknak - fogalmazott a törvényszék elnöke. S. S. Állománygyűlés és kitüntetések HEVES MEGYE Ünnepi állománygyűlést tartott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc évfordulóján csütörtökön. A megemlékezés után Bátorságért Érdemjel miniszteri elismerésben részesült Kis Róbert főtörzsőrmester, a Hatvani Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltója, szakmai pályája elismeréseként főigazgatói tárgyjutalomban részesült Bak Zsolt őrnagy, az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatósági kiemelt főelőadója, Sajtó Nívódíjat kapott Ládi László, az Agria Tv újságírója. M. Z. Elménypark is épülhet Kékesen GYÖNGYÖS Látogatóközpont és egyedülálló élmény park létrehozása is szerepel abban a stratégiában, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a helyi képviselő-testület. Nem tudtak azonban dönteni a műjégpálya ügyében: egyeztetések és részletes pénzügyi tervezés után a jövő hét végén rendkívüli ülésen térnek vissza rá. A hulladékgazdálkodás és a közösségellenes magatartás szabályozásán túl tárgyalták a város kulturális koncepcióját is. Hozzájárultak, hogy az önkormányzat térítésmentesen átadja az államnak a tervezett új tűzoltólaktanya területéül szolgáló ingatlant. Döntés született a 14 új, rendszámfelismerő és térfelügyelő kamerarendszer kiépítéséről is. Még szebb fénybe borul a város: megújul az adventi díszkivilágítás, több mint 400 ponton a közvilágítás lámpatesteit is kicserélik. Többletforrásokat rendeltek számos beruházáshoz, s kétmillió forinttal járultak hozzá a Hivatásos Tűzoltóság eszközbeszerzéséhez, ugyaneny- nyivel támogatják a Bugát Pál Kórház sürgősségi vérellátásra használt gépkocsijának cseréjét. A védett épületek felújításáról szóló rendelet is módosult: az utak menti kőkeresztek újítására is igényelhető önkormányzati támogatás. J. H. Vasemberke címmel tartottak kiállítást a mátraaljl városban Fém és fotó együtt a tárlaton GYÖNGYÖS Különleges kiállítással ajándékozta meg a Mátrai Művelődési Ház a város lakosait. Szerda délután tartottak „Vasemberke” címmel fémszobrászati kiállításmegnyitót. A Vasemberke szobor megalkotója Kádár Krisztián fémszobrász, aki már majdnem húsz éve került közeli kapcsolatba a fémekkel. Az alkotónak nagy öröm látni, amikor a megrendelők kézhez kapják az elképzelt alkotást és nagy mosollyal konstatálják: „Pont ilyenre gondoltam!” Ezek a dolgok adnak erőt és viszik előre, hogy ne hagyjon alább az alkotás öröme. Törekszik a tökéletességre, a biztonságra és az időtállóságra, hogy egy örök emlékben részeKádár Krisztián fémszobra örök emléket jelenthet Képgaléria: heol.hu süljön a megajándékozandó fél. Művei az évek során sok átalakuláson, finomításon mentek keresztül, mire elérték a mai, kifinomult formájukat. A kiállítás külön érdekessége, hogy rajta kívül még egy másik művész is megmutathatta a munkáit a nagyközönségnek. A szobrász alkotásain túl az érdeklődők megtekinthették még Tóth Andrea amatőr fényképész tárlatát is. Az alkotókat Fucskó Bernadett méltatta, s a rendezvényen közreműködtek színvonalas előadásukkal az Attitude táncműhely táncosai. A tárlatot az érdeklődők november 4-ig tekinthetik meg. M. A.
