Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-22 / 248 szám

4 MEGYEI KÖRKÉP

2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK

Fegyverbeszolgaltatás Iván karjával; „Ruszkik haza!” - kiabálta a tömeg

Forradalmi órák napról napra

Ne bántsd a magyart/

EGER VAROS NEMZETI FORRADALMI TANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ SZTRÁJK-BIZOTTSÁG

Követeljük:

1. A szovjet hadsereg azonnal vonuljon ki az országból.

2. A nép által legkívánatosabb személyek kerüljenek be a kormányba.

3. Sztrájkjogot a munkásságok.

4. Szabad választások biztosítását.

5. Ameddig ezt nem teljesítik, szolidaritást vállalunk a miskolci és győri sztrájkbizottság felhívásával. Tehát sztrájkba lép Eger város valamennyi üzeme, a közlekedés, az EtT szervek, a közellátás, áramszolgáltatás, vízmüvek, sajtó, posta kivételével.

6. Részleges munkát a nemzeti vagyon megvédése érdekében a vállalati munkástanács a dolgozók beleegyezésével elrendelheti.

7. A sztrájk idejére a dolgozók a szokásos fizetési napokon átlagilletményeiket megkapják.

Eger, 1956. október 29.

Illusztrációink Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumen- tumai című kötetből valók Összeállította: Cseh Zita. S Bán Péter. Eger, 2006.

cur.n VÁROS NEMZETI FORRADALMI 1 tNÁCS SZTRÁJK-BIZOTTSÁGA

1. Az iíjú munkások, a parasztifjak és a diákok követelik. jy az orosz csapatok azonnal vonuljanak -ki.

2. Képzett ember által szervezett és általa kiképzetl ipatot indítsanak a pesti fiatalok megsegítésére.

3. Amig hazánkban orosz csapatok tartózkodnak | Gőzellátás és élelmiszeripari dolgozók kivételével — általány

a

0)

rájkot tartsunk. |

4» Követeljük az orossnyelv tanításának azonnali li| intetését. s

U.

Eger Forradalmi Ifjúságának követelései (részlet)

pf'aj

nB

. fle :

Wmmm.am

nak. Ledöntötték a bíróság épülete előtt lévő szovjet emlékművet is. Ugyanakkor nagy tömeg követelte a főiskola tornyán lévő többmázsás vörös csillag eltávolítását is, de ez megfelelő szakemberek híján ekkor még nem történt meg. Ezen a napon alakult meg Eger Város Nemzetőrségének Városvédelmi Tanácsa is, valamint az első munkástanácsok.

A kelet-berlini munkások példája

Különös szerepet játszik történelmünkben ez a hol borongós, hol ragyogó napfénnyel teli őszi hónap, amely alapvetően a vidámság, a szüret, a must az újbor hava, de szomorú, tragikus, ám dicsőséges napokat is magába foglal, 13 honvéd- tábornokunk kivégzésétől a sikertelen második világháborús kiugrási kísérleten át a szovjet hatalommal való dicsőséges, ám emberpróbáló fegyveres küzdelem napjaiig.

Kozári József kozari@chello.hu

HEVES MESvt; Ötvenkilenc esztendeje október 23-án Magyarország szembefordult a szovjet tömb urával, magára vonva ezzel Európa és a világ figyelmét és elismerését. De a világ politikusai csak annyi figyelmet fordítottak országunkra, amennyi saját politikai céljaik megvalósításához szükséges volt. 1956. október 23-án Magyarország polgárainak nagy része - főként a fiatalok - fegyverhez nyúltak, hogy megmérkőzzenek az ország szabadságának és függetlenségének kivívása érdekében a szovjet Vörös Hadsereggel, „szent őrületükben" vajmi keveset törődve azzal, hogy a győzelemre igen csekély esélyük van. Erejükön túl bíztak a nyugati polgári demokráciák közvéleményének szimpátiájára alapozva a nemzetközi támogatásban is. Sajnos mindhiába.

Az indító eseményt az a tömegtüntetés jelentette, melyben kezdetben még csak az MDP programjának megújítását, vezetőinek leváltását, demokráciát, szabad, választásokat, többpártrendszert, főként a szovjet csapatok kivonását követelték a résztvevők. Ezt követte az önkényuralmi jelképek eltávolítása, az állampárt épületeinek elfoglalása, a forradalmi szervezetek, munkástanácsok, forradalmi bizottságok megválasztása.

A sztálini szovjet rendszer elleni harcban nem Magyarország volt az első állam. Három esztendővel korábban, 1953-ban ugyanis a kelet-berlini munkások kezdték el a küzdelmet, majd - ha nem is fegyveresen - a lengyelek folytatták. Magyarországon valójában a lenHeves megyében a forradalmi események így zajlottak:

EGER:

A szegedi egyetemi ifjúság megmozdulásának hírére az Egri Pedagógiai Főiskolán október 21-én megalakult a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége), amely elhatárolta magát a kommunista párt ifjúsági szervezetétől, a DISZ-tóT (Dolgozó Ifjúsági Szövetség). Elnökévé Nagy Pál harmadéves magyar-történelem szakos hallgatót választották. Az első tömeges megmozdulásra október 25-én került sor Eger belvárosában. A nagy tömegmegmozdulások napja viszont október 26. volt. Ledöntötték a Népkertben (ma Érsekkert) lévő, az egriek által Ivánnak nevezett szovjet katonaszobrot, géppisztolyt tartó jobb kezét lángvágóval levágták és az ÁVH udvarára dobták, hogy eleget tegyenek a korábban a hatóság által kiadott fegyverbeszolgáltatási parancsgyei mozgalommal szolidaritást vállaló tüntetésből nőtt ki az 59 évvel ezelőtti októberi forradalom, majd a szovjet fegyveres beavatkozást követően a szabadságharc. Az események tulajdonképpen az egész országban azonos sorrendben, bár nem egy időben zajlottak.

Október 27-én Ózdról érkezett fegyveresek segítségével elfoglalták az ÁVH épületét. Az ott talált rádióadót a főiskola tornyában helyezték el, és miskolci egyetemisták segítségével üzembe helyezték. Rövidesen megkezdte adását a Szabad Eger Rádió. Ugyanezen a napon váltotta föl a vörös csillagot a nemzeti trikolor a Líceum épületének tornyán, de megostromolták és elfoglalták a városi pártbizottság épületét Is.

Október 28-án a Gárdonyi Géza Színház épületében megalakult Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa. A testület székhelyét a Líceum épületében rendezte be. Egyik első intézkedése a Nemzetőrség Ideiglenes Városi Parancsnokságának létrehozása volt Jobb László honvéd főhadnagy, Tompa András rendőr százados és Nagy Pál vezetésével. A forradalom fegyveres erejének parancsnoka Egerben Jobb László főhadnagy lett.

Október 29-én az Egri Pedagógiai Főiskola diákjai is létrehozták fegyveres osztagukat Czaga István hadnagy parancsnoksága alatt.

November 1-jén Budapestről érkezett fiatalok részvételével gyűlést tartottak a Líceum épületében, ahol a budapestiek vezetője Götzinger Károly, az ELTE hallgatója az Országos Nemzeti Bizottság programját ismertette a megjelentek előtt. Ennek végeztével az egybegyűltek falujáró mozgalmat szerveztek a forradalom eszméinek terjesztésére. Ezen a napon kezdte meg adását a Szabad Eger Rádió is.

November 2-án a Miskolcon létrehozott Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanácsban Heves megyét dr. Korompai János, Bíró Lajos és Nagy Pál képviselték.

November 4-én a második szovjet intervenció hírére a katonai vezetők tanácskoztak Eger város védelmének lehetőségeiről. Tormássy Tibor tartalékos százados parancsot kapott Jobb Lászlótól, hogy egy mozgósított tartalékosokból szervezett századdal támadás esetén védje a Líceum épületét, de tüzet ne kezdeményezzen. Este szovjet harckocsik vették körül a Líceum épületét, de fegyveres összetűzés nem robbant ki. A szovjetek később elvonultak.

November 5-én hajnalban ismét szovjet tankok vették körül a főiskola épületét. Harcra most sem került sor. A védők Jobb Lászlótól érkező parancsra elhagyják az épületet. Az egri helyőrség letette a fegyvert. Ezzel végződtek a forradalmi napok, de az ellenállás nem.

GYÖNGYÖS:

Október 26-án kora délután kezdődtek a komolyabb forradalmi események. Délután 5 óra körül zömében fiatalokból álló tömeg lepte el a város utcáit, akikhez nagy számban csatlakozott a város lakossága is. A tömeg 6 óra tájban a járási pártbizottság elé vonult, eltávolította az épületről a vörös csillagot, majd ugyanezt tette a középületeken lévő címerekkel is, miközben „Ruszkik haza!’’, „Vesszen Gerő!”, „Rákosinak kötelet!” jelszavakat kiabáltak. Miután a város épületeiről eltávolították a címereket és a csillagokat, a laktanya elé vonultak, ahol az esemény hírére a helyszínre érkező hadosztályparancsnok rövid beszédet intézett hozzájuk, amelyben kijelentette, hogy a nép hadserege nem fog lőni a népre, de a laktanyát megszállni nem engedi. A tüntetők azt követelték, hogy a hadosztályparancsnok adjon harckocsit a szovjet emlékmű ledöntéséhez, és tartson velük. A parancsnok ezt megígérte, parancsot adott egy harckocsinak a kérés teljesítésére, és több tiszttársa kíséretében a tömeggel együtt elhagyta a laktanyát, majd később otthagyva őket, mellékutakon visszatért. A szovjet emlékműhöz érve - amelyet akkor már kéziszerszámokkal bontottak - a harckocsivezetőt felszólították a ledöntésben való részvételre, amit ő teljesített.

Október 27-én az esti órákban többezres tömeg vonult a középületek elé, majd azokat birtokba véve az ott található okmányok égetéséhez fogott. A helyszínre küldött harckocsiszakasz azonban elejét vette a komolyabb rombolásnak és gyújtogatásnak. A tömeghangulat láttán a helyőrségparancsnok utasítására a hadsereg megszállta a postát, a rendőrség és a járási kiegészítő parancsnokság pedig irattárával együtt a laktanyába költözött.

Október 28-án megalakult Gyöngyös város munkástanácsa. E mozzanat Egyed Antalnak, a forradalom egyik gyöngyösi vezetőjének, a munkástanács elnökének emlékeiben élénken él:

„1956. október 27-én délelőtt a városi tanács végrehajtó-bizottságának elnöke nekem, mint a Hazafias Népfront helyi elnökének átadta a városi tanács kulcsait. Ezután összehívtuk a Hazafias Népfront Elnökségét, és az üzemekben már megalakult ideiglenes munkástanácsok képviselőit, s megalakítottuk a 21 fős ideiglenes városi munkástanácsot. A tanács legfontosabb feladatéA forradalom „menetrendje”

Egernek és Gyöngyösnek, a két legnépesebb megyei település nek a rövid krónikájával is illusztráltuk azt, hogy a forradalmi ese menyek szűkebb hazánkban szín te mindenütt ugyanolyan sorrend ben követték egymást. Nevezetesen: először bekövetkezett a régi párt és állami vezetés, vala mint az önkényuralmi jelképek eltávolítása, ezt a különböző forradalmi szervek megválasztása kö vette, és végül megtörtént a forradalmat és a közrendet védő fegyveres testületek létrehozása is. Ez volt lényegében a forradalom .menetrendje” a megye szin te minden településen. Es: énnél sajnos nem Is jutott tovább...

nak a város rendjének és nyugalmának a biztosítását tekintette. Ebben nagy segítséget nyújtott a gyöngyösi helyőrség tisztikara. Három képviselőjüket, Bérces alezredest, Csányi és Rácz századosokat a munkástanács tagjai közé választották. Minthogy az ideiglenes munkástanácsban csak néhány üzem képviselője volt jelen, szükségesnek látszott a testületet kibővíteni. A kibővített munkástanácsban már minden gyöngyösi üzem képviseltette magát. Ez a testület már bizottságokat hozott létre a legfontosabb feladatok ellátására. Ilyen volt az Élelmezési Bizottság, a Hírközlő Bizottság, a Szállításügyi Bizottság és a Lakásügyi Bizottság. Különösen jelentős tevékenységet folytatott a Közlekedési Bizottság, melyben a 34. Autó- közlekedési Vállalat dolgozói erejük megfeszítésével biztosították a város, illetve Budapest élelmiszer-ellátását, valamint a fővárosban rekedt gyöngyösiek haza- szállítását.”

A munkástanács ellenőrzése alatt továbbra is a városi tanács végrehajtó-bizottsága irányította a település közigazgatását. Annak élére a munkástanács a lakosság bizalmát élvező dr. Barna Sándort állította.

Október 30-án a munkástanács határozata értelmében felállították a gyöngyösi nemzetőrséget, Bodó Attila, Rácz László, Szabó Gyula és Takács Ottó parancsnoksága alatt.

November 1-jétől a Szovjet Hadsereg megkezdte átvonulását a városon Budapest irányában, s november 4-én a laktanya megszállásával az egész várost birtokba vette. A szovjet fegyveres intervenció itt gátat szabott az események további alakulásának.

Lerombolt szovjet emlékmű Felnémeten