Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-02 / 231 szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. OKTÓBER 2., PÉNTEK Több száz gyermek tekinti második anyukájának Mesékből nincs elég- A legfontosabb, hogy már háromévesen is minden gyer­mek önálló személyiség. Ezt felismerve kell őket segíteni a saját útjukon. Minden kisem­bert meghatároznak a szüle­tési körülményei, de legalább ennyire a családi háttér, a szü­lők személyisége. Azt tapasz­talom, hogy a mai korral járó pörgés, rohanás sokszor - a fel­nőttek akaratán kívül - némi rendszertelenséggel párosul, ami a kicsiknek nem jó. A mai óvodások hihetetlenül kreatí­vak, rajonganak a konstruk­ciós játékokért, ugyanakkor a szerepjátékok már nem kötik le őket. A másik meglátásom, hogy egyre kevesebb mese jut a mai gyerekeknek. Egysze­rűbb egy rajzfilmet megnézni, mint esti mesét mondani elal- vás előtt. Márpedig az olvasott meséket nem pótolja semmi. Nálunk az oviban mindennap­ra jut egy-egy a magyar nép­mesékből. Ennyi szakmázás után néz­zük, mi újság otthon, Bátorban. Egy biztos, unatkozni nincs idő. Férjével immár 38 éve él­nek együtt, lányuk, Annama- ri 36, fiuk, Adrián harminc­éves. Útjukat kereső fiatalok, akik mindig számíthatnak a szülőkre, csakúgy mint a még élő nagyszülők, akik koruknál fogva is több törődést igényel­nek. Óvodába szoktatni az ember- palántákat általában kétesé­lyes próbálkozás. Marcsi óvó néninél ez nem kérdés. Az első találkozáskor megbabonázza a kicsiket. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Négyéves volt a lányom, amikor átléptük az egri Szé­chenyi utcai óvoda küszöbét. Mivel túl voltunk már egy böl­csődei és egy másik óvodai be- szoktatáson, felkészültem a leg­rosszabb forgatókönyvre. Ar­ra számítottam, hogy az idegen környezetben megint jön a vé­get nem érő sírás, kapaszkodás. Könnyek természetesen voltak, de gyorsan felszáradtak. Ezt jó­részt Montvai Marcsi óvó né­ninek köszönhettük, aki érke­zésünkkor határozottan meg­fogta a gyerek kezét, bekísér­te a csoportba, felém pedig kül­dött egy olyan „Nyugi! Nem lesz baj”-jelet. A mai napig hálás va­gyok ezekért a pillanatokért. Gyakran összefutunk az ut­cán, de soha nem mulasztja el megkérdezni, mi van a lány­nyal. Csak a napokban ébred­tem rá, hogy én soha nem kér­dezem meg, hogy ő hogy boldogul. Talán azért, mert mindig mo­solyog, így fel sem merül, hogy bár­mi gondja lehet­ne. Úgy határoz­tam, bepótolom a mulasztást, és szülőtársa­nevében is megkérem, mesél­jen kivételesen nekünk, szü­lőknek, ezúttal magáról.- Elég korán eldőlt, hogy mi­lyen pályát választok, ha nagy leszek. Már hatéves koromban is imádtam dajkálni az utcabe­li kisebb gyerekeket. Nyaranta a nagyszülők szívesen rám bíz­ták a kisebbeket, hogy vigyáz­zak rájuk. Tizenkét évesen már biztosan tudtam, hogy óvónő szeretnék lenni, bár az édes­anyám a közgazdasági középis­kola felé terelgetett. Szerencsé­re 1972-ben a Gárdonyi Gim­náziumban indult óvónőkép­zés, és így eldőlt a kérdés. Re­mek tanáraim voltak, így az el­ső perctől kezdve tudtam, hogy jól döntöttem. 1976-ot írunk, amikor a Csebokszári lakóte­lep parányi lakás- js óvodájában pálya- ¥*■ lomárok úti négyemeletes lakó­tömb földszinti lakásának két pici szobájában 30-40, több­nyire cigány gyerekkel foglal­kozik. Az első óvodásai a mai napig megismerik, és jó szívvel emlékeznek rá. A Joó János úti óvodában eltöltött két év után hívják a Széchenyi úti intéz­ménybe vezetőhelyettesnek, s gyakorlatvezetőként pedagó­giai asszisztensnek. Több száz gyermek cseperedett a felügye­lete alatt, s bármilyen hihetet­len, mindegyikre emlékszik, s igyekszik követni életük ala­kulását. Tanulságos hallgatni, hogy mit szűrt le ez alatt a negyven év alatt, mint óvodapedagógus. kezdőként kezd dolgozni. A Ma­A hét vegek tervezesse! telnek Kíváncsi vagyok, mi jelenti a ki­kapcsolódást egy negyven éve pá­lyán lévő óvónőnek. Nem fogják kitalálni: a készülődés a kővetke­ző óvodai hétre. Marcsi általában ilyenkor tervezi meg a tevékeny­ség különböző formáit, készíti elő az eszközöket, tervezi meg a ki­rándulásokat, sétákat. Egyetlen szempont van, hogy mi foglalkoz­tatja éppen a gyerekeket. - Csak akkor vagyok képes jót és jól adni. ha elég inspirációt kapok a kicsik­Kedves István! Nemrégiben figyeltem fel a Családi patikára, és hasznos rovatnak tartom. A feleségem ki is vágja egy ideje ezeket a kis cikkeket. Most nekem is lenne egy kérdésem. A kiskertünk­ből rendszeresen kigyomlál­tam a kövér porcsint, mert azt hittem, hogy egy gyorsan ter­jedő gyomról van szó. Ismerő­sömtől hallottam, hogy nagyon hasznos az egészségnek. Tud­hatnánk róla valami többet? Köszönettel: László szárú, sárga virágú gyógynövé­nyünk. A növény teljes föld fe­letti része júniustól a fagyokig szedhető. Népi hagyományunk­ban, írásos emlékeinkben már 1570-től gyógynövényként em­líti Lencsés György: Ars Medica - kéziratos orvosbotanikai mű­vében. Élettani hatása: epekő- bántalmakra, fog- és fejfájásra használták régen. Szalai Mik­lós esperes, a „Halimbai füves­ember” vizenyő, tüdő- és máj­betegségek kezelésére ajánlot­ta. Felhasználása: vitaminsalá­tának, levesnek, Hollandiában a spenóthoz hasonlóan főzelék­nek készítik el. Hőkezelés nél­kül igen értékes táplálék szel­lemi foglalkozásúaknak, vagy a legyengült szervezet erősíté­sére, fogínyvérzések csillapítá­sára. Teáját forrázatként bél- és légcsőhurut kiegészítő kezelé­sére alkalmazhatjuk. Vese-, hó- lyagbántalmakra, vesekőkép­ződés megelőzésére teaként a kovasavtartalom ki nyerés cél­jából főzetet készítsünk. Napi adagja 1-2 bögre tea: egy evő­kanál szárított porcsinfű 2,5 dl forrásban lévő vízhez. Próbál­junk más szemmel nézni e sza­pora és az életet tápláló gyom- és gyógynövényünkre! Kedves László! Köszönöm kérdését. A por­csinfű vitamin- és ásványi- anyag-bomba. A-, B-, C- és E-vi- tamin, nagy mennyiségben mész- és foszfáttartalom jel­lemzi. Az ókorban nagyobb becsben tartották, termesztet­ték. Hazánkban parlagokon, le­gelőkön, kiskertekben sok he­lyütt fellelhető, vastag, heverő Szeretné alaposabban megismerni a gyógynövé­nyeket? Érdekli, hogy a családi patikában milyen teákra van szükség? írja meg a kérdéseit, kérje óta foglalkozik őstermelőként hazai gyógynövé nyék termesztésével, megfigyelésével, kutatásá­val és belőlük teák, teakeverékek készítésével. Címünk: hmhirlap@mediaworks.hu Levélcím: Heves Megyei Hírlap 3301 Eger, Trinitárius utca l. Énekes lesz Gyuris Luca az egri Pásztorvölgyi gimnázium 10. osztályos tanulója, és mindene az éneklés, a zene. Ezt sokan meg is tapasztalhattak, hiszen egri színpadon is bemutatkozott. Célja is az, hogy az énekesi pályán megállja a helyét. Hangszeren - gitáron, zongorán - is szíve­sen játszik. Örömmel tölti a szabad idejét a barátaival vagy a szülei­vel. Édesanyja segítségével gyakran kézműveskedik. Te is szeretnél a Hót lánya lenni? Ha már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a heol@heol.hu e-mail címen! A HÉT KÉRDÉSE Min dolgozik most az Oscar-díjas mestercukrász Egerben? EGER 2005 nyarán nyitot­ta meg kapuit a Kopcsik La­jos Oscar-díjas, kétszeres Gu- inness-rekorder mestercuk­rász alkotásait bemutató kiál­lítóhely, a Kopcsik Marcipánia Egerben. Az elmúlt évek alatt a kiállítóhely Eger város egyik meghatározó látványosságává vált, megnyitása óta mintegy 300 ezer látogató kereste fel. A vitrinekben főként a magyar értékeket képviselő képző-, ipar- és népművészeti reme­kek mása látható, illetve híres festők alkotásai ihlette cukor­képek. A kiállítás leglátványo­sabb eleme a Barokk szoba, mely Európában is egyedül­álló alkotás. Ez a különleges világ nem épülhetett volna fel a képző­művészet és a zene évtize­dek óta tartó szenvedélyes szeretete és tanulmányozá­sa nélkül. Amikor évekkel ezelőtt felsejlett e páratlan múzeum víziója, sokan segí­tettek abban, hogy az álom­ból valóság legyen. Október 2-án 17 órai kezdettel jubileumi ünnepség keretében emlékeznek meg az elmúlt 10 évről, egyben Kopcsik mester két újabb alkotását is elhelye­zik a kiállítótérben. Az alkotót arra kértük, árul­ja el, min dolgozik éppen, s milyen két műtárggyal gazda­gítja a páratlan cukorgyűjte­ményt.- Mivel tízéves a Marcipánia, néhány apróbb javításra min­denképp szükség van, hiszen rengeteg látogató megfordult nálunk, és ennek nyomai is vannak. A jubileumi rendez­vényre két nagyméretű képet készítettem. Az egyik egy szür­realista alkotás, aminek figu­ráit magam terveztem, a má­sik pedig egy Sajdik Ferenc grafikus, karikaturista által készített kép cukorból készült másolata. B. K. Kopcsik Lajos f / i

Next

/
Thumbnails
Contents