Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230 szám
2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK A zeneiskolások is kipróbálhatják a csodahangszert Dallamot keltő légtomászujjak A pop-rock műfajt is meghódította a csodahangszer A szintetizátor kezdetleges elődjeként is emlegetett készülék feltalálója a szovjet-orosz fizikus, csellista, Leon Theremin. Az 1919-ben alkotott elektrorom éves volt akkor, s állandóan a „Rádiótechnika” című lapot bújta, abban talált egy leírást a megszólaltatható dobozról.- Elhatároztam, hogy én ezt megcsinálom. Két tranzisztor kellett hozzá, meg némi ügyeskedés. Az elektronikai rész nem okozott gondot, a doboz elkészítéséhez viszont a közelünkben lakó idős asztalos bácsitól kértem segítséget. A theremin - mert erről a világ első térvezérlésű hangszeréről van szó - elkészült, de miután az ifjú ezermester nem tudott játszani rajta, úgy vélte, gyakorlásnak jó volt. Aztán szépen el is. feledkezett róla... Kóczián László érdeklődése ezután a régi, többnyire elnémult rádiók, lemezjátszók, magnetofonok felé fordult. Napokig törte a fejét, hogy miként lehetne egy-egy matuzsálemi korú készüléket megszólaltatni. Aztán, amikor sikerült, nem tudott megválni tőle, így lett belőle megrögzött gyűjtő. Lakásában ma már olyan egyedi darabok veszik körbe, amilyenekkel nem sokan dicsekedhetnek még a hobbitársak körében sem. Ott van például az a magyar Mech- nikai Labor által az ötvenes években készített - a kor színvonalához képest kitű- , nő vüágvevő rádiót, lemezjátszót és magnót, hanglemeztartót, s mi több, bárszekrényt magában foglaló - „hifi”, amelynek a társáért egy holland gyűjtő egy II. világháborús amerikai tenvőkészüléket adott. Mellette egy 105 évvel ezelőtt készített amatőr detektoros rádió idézi a múltat. De van egy angol, szintén világháborús katonai adóvevője is, amelyiket össze lehetett dugni egy géptávíróval. Büszkesége az az 1930- as években készült Orion 55-ös rádió, amelynek táguló és szűkülő zöld pupillája az állomáskereső jelzője. Számos újítás mellett ezt a megoldást a magyarok alkalmazták először - mondja elismerően. S mellettük, a legújabb kedvencként, ott áll a theremin. Mára tizennégyet készített belőle, zömük itthoni zenekedvelőkhöz, egy pedig valahová Franciaországba került. Tervei szerint egyet az egri Farkas Ferenc Zeneiskolának ajándékoz majd. - Negyven év után az interneten bukkantam rá a modernizált változatra - meséli az újrakezdésről. Ehhez hozzájárult a kutató Najmányi László nikus hangszert 1927-ben óriási sikerrel mutatták be Európa legnagyobb operaházaiban és koncerttermeiben. Az egyik leghíresebb „thereminist” az amerikai Clara Rockmore hegedű- művész volt, aki példákkal, kottákkal illusztrált könyvet adott ki arról, hogy miként kell használni a később a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan kedvelt műfajokban is alkalmazott hangszert, mint a pop és a rock. „Thereminiad” című könyve, ami a „zenegép" történetével foglalkozik. A többi már csak egy kis fizika...- A theremin fő alkotóeleme az antennán kívül a két oszcillátor - mutatja. - Az egyik fix frekvencián rezeg, a másikat a kézmozdulatok szólaltatják meg. Alaphelyzetben a két oszcillátor frekvenciája megegyezik, ilyenkor a készülék csöndben van. Ha viszont az egyik frekvencia megváltozik, esetünkben a kéz közelítésével, illetve távolításával, interferencia, vagyis „keltett hang" képződik, ami a hozzáértő zenészek jóvoltából dallammá formálható. Olyanná, amilyen,nekem az életben sem fog st kerülne* Ez az első olyan hangszer, amit kéz érintése nélkül, pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni. Szilvás István ausi30@gmail.com BODONY Jó alaposan összedörzsöltem a két tenyeremet, majd megropogtattam az ujjaimat, hogy oldódjon a merevségük. Szükség van a hajlékonyságukra, mert egy különös hangszer került a kezembe. „Süss fel nap...” - próbaként ez az egyszerű gyermekdal jutott eszembe, mivel ezt szinte mindenki el tudja játszani. Na, lássuk...- Minél közelebb van a kéz, annál magasabb a hang, ha távolodik, akkor pedig fokozatosan mélyül. Az ujjak finom mozdulatára jön létre a dallam - avat be a hangszerkezelés technikájába vendéglátóm, miközben egy gombra és egy antennára mutat. Az előjbbi a hangerősséget szabályozza, az utóbbi kelti a zenei hangot.- Jó hallás és precíz mozgáskoordináció, ez a lényege - biztat a kezdésre, ami borzalmasra sikeredett. Amilyen torz hangorkánt kihoztam az elképzelt dallam helyett, attól a várt arany sugárzás helyett inkább elbujdokolt volna a nap.- Nem kell elkeseredni, ezt a hangszert tálán húsz ember tudja tökéletesen megszólaltatni a világon, egyikük Illényi Katica hegedűművész - vigasztal Kóczián László. Tudomásom szerint, a hatvanas évei közepén járó, Bodonyban élő férfi az egyetlen, aki Ilyen „csodamasinát” készít Magyarországon. Az elsőt - mint meséli 1964 ben rakta össze. TizenháBekígyózott Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu MEGYEI K ígyócelebre lehet büszke Makiár néhány hete. Igaz, az ottaniak már azt hitték, elfelejthetik a falu határában lefotózott kígyót, de a bulvármédia nem tágít. Nincs is jobb téma az őszi lombhullásban, mint egy földúton két héttel ezelőtt lefotózott kígyó, ki azóta már akár Mezőkövesden is lehet. Nem tudni. Történt ugyanis, hogy még szeptember közepén lencsevégre kaptak egy kígyót Makiár határában egy földúton. Mivel a boa contrictor nem őshonos állat a környéken, meglepődött emberünk a fotót közzétette az egyik közösségi oldalon, s mi is hírt adtunk a kígyó makiári kirándulásáról. Egészen tegnapig nem hallottunk a puhatestűről, ám a „makiári,, kígyót felfedezte magának a közszolgálati média is két hét után, s egy vadállatbefogótól megtudhattuk: nagy probléma, hogy azok, akik észrevették az óriáskígyót, nem a hatóságokat értesítették először, hanem fotókat tettek közzé a közösségi oldalakon. Elképzeltem, milyen lett volna, ha a hatóságok nagy erőkkel kiérkeznek és kergetik a kígyót, aki meg nyilván azért hibázott, mert hagyta magát fotózni, s aztán továbbállt, ahelyett, hogy megvárta volna a hatóságokat. Hiába, az óriáskígyók nem olvasnak óriásplakátot, pedig akkor tudnák, ha ide jönnek, tisztelniük kell a törvényeinket A legviccesebb azonban nem ez, inkább az, ami a két hete nem látott kígyóval a helyi és országos onlájn médiában történt. Két hét után újra sztár lett a makiári kígyó. Levonhatjuk a tanulságot: úgy válhatunk celebbé, ha elmegyünkaz élőhelyünktől jó messzire, földúton fotózkodunk, várunk két hetet, addigra felfigyelnek ránk az unatkozó budapestiek is a szerkesztőségekben. Két hét után újra sztár lett a makiári kígyó. Befejeződött az azbesztmentesítés LŐRINCI Befejeződött az azbesztmentesítés Lőrinciben - tájékoztatott a Heves Megyei Kormány- hivatal. A területen nemrégiben tartott hatósági ellenőrzést a Foglalkoztatási Főosztály Munka- védelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály, s megállapították, hogy az egykori cementgyár bontásából hátrahagyott azbeszttartalmú veszélyes hulladék elszállítását az ezzel megbízott vállalkozó határidőre teljesítette. Közölték azt is: a területről összesen 25,5 ezer tonna azbeszttartalmú törmeléket szállítottak el szigorú biztonsági előírások mellett erre alkalmas, minősített lerakóhelyekre. Mint ismert: a térség környezetszennyezési problémájának mielőbbi megoldása érdekében 2014 szeptemberében dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott egyeztetést kezdeményezett az érintett hatóságokkal, valamint az egészségügyért felelős államtitkársággal. A 25,5 ezer tonna azbesztet tartalmazó hulladék biztonságos elszállítására, szabályos elhelyezésére és az utómunkálatok elvégzésére a kormány 2014. decemberi határozatában 1,3 milliárd forintot különített el. Az azbesztmentesítést idén május 4-én kezdték meg, a mentesítési munkálatok a Heves Megyei Kormányhivatal szakmai felügyelte mellett zajlottak. Lapunkban megírtuk: májusban még a Veszprém megyei Inotára hordták a veszélyes anyagot, de a lakók ellenállása miatt leállították a szállítást. Ezt követően került a többi 25 kilométerrel odébb, az Aszód, Galgamácsa és Iklad közt elterülő, Aszód-Galgamácsai Veszélyes- hulladék-lerakó Telepre. A kormányhivatal közleményéből még az is kiderült, hogy az ártalmas hatásokkal járó környezet-egészségügyi helyzet tehát megszűnt, ám a munkaterületet még egy hónapig őrzik: ez alatt folyamatosan üzemeltetik a monitoring rendszert, mérik a levegő azbesztrost koncentrációját. M. Z. Négy hónap alatt megtisztították a volt gyár területét. Nem csak magukat, hátrányos helyzetű sorstársaikat is segítik a fiatal szakkollégisták A roma kultúra megismertetésén dolgoznak EGER - Ez egy segítség, egy támasz nem csak a roma, hanem a hátrányos helyzetű főiskolai hallgatók számára is azért, hogy el tudják végezni tanulmányaikat és ezzel példát mutassanak társaiknak. Jókedvű csapat, szakmai fejlődés, közösségi rendezvények várják ebben a félévben is a régi és új szakkollégiumi tagokat - mesélte érdeklődésünkre az EKF Roma Szakkollégiumának elnökségi tagja, Tóth Dávid. A fiatalok már bebizonyították, hogy nem az anyagi von- zat motiválja őket abban, hogy aktív résztvevői legyenek a csapatnak. Harcolnak a sztereotípiák ellen, igyekeznek közelebb hozni nem csak a főiskola társadalmához, hanem minden emberhez kultúrájukat, értékeiket.- A Roma Szakkollégium négy éve jött létre, a Szociál- pedagógia Tanszékhez köthető, itt mertünk először nyíltan beszélni arról, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy roma hallgatónak a felsőoktatási intézményében. Kollégámmal, dr. Ludányi Ágnessel kezdtünk el a terveken dolgozni. A célunk az volt, hogy a roma kultúrát és identitást erősítsük a tagokban - fogalmazta meg dr. Hadnagy József tanszékvezető főiskolai docens. Az ötleteket és programokat már a szakkollégiumi tagok alkották meg. Két év Duka László is szeretne a Roma Szakkollégium tagjaként tevékenykedni után egy pályázatnak köszönhetően komoly anyagi háttér adódott a Roma Szakkollégium számára, melynek köszönhetően mentorálást tudtak szervezni, igaz, egymás segítése már azelőtt is működött körükben.- Intézményesült formát vettünk föl azzal, hogy egy pályázat keretein belül folytattuk a mentorálást. Sokat jelentett a forrás, mert ösztöndíjat is tudtunk biztosítani a tagok számára, különböző arányokban. Nagyon sokan a családjukat is segítették ebből az összegből - árulta el.- A szakkollégium tagjai már nem azon gondolkoztak, hogy ők milyen támogatásokhoz juthatnak, hanem azon, hogy ők hogyan tudnának segíteni sorstársaikon. Hátrányos helyzetű általános iskolás gyerekeknek kezdtek el életvezetési kérdésekben, tanulási nehézségekben tanácsadásokat tartani. Program- szervező, tudományos, média csoport szerveződött a tagok között - nyilatkozta Hadnagy József. Ő és oktatótársai is hisznek abban, hogy minden fiatal képes lesz megtalálni a saját útját. A főiskola vezetése nyolc Roma Szakkollégiumi tag számára ingyenes kollégiumi ellátást biztosít, de a hallgatók részéről is egyre nagyobb megbecsüléshez jutnak. J. H. i
