Heves Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230 szám

2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK A zeneiskolások is kipróbálhatják a csodahangszert Dallamot keltő légtomászujjak A pop-rock műfajt is meghódította a csodahangszer A szintetizátor kezdetleges elődjeként is emlegetett készü­lék feltalálója a szovjet-orosz fi­zikus, csellista, Leon Theremin. Az 1919-ben alkotott elektro­rom éves volt akkor, s állandóan a „Rádiótechnika” című lapot bújta, abban talált egy leírást a megszó­laltatható dobozról.- Elhatároztam, hogy én ezt megcsinálom. Két tranzisztor kel­lett hozzá, meg némi ügyeskedés. Az elektronikai rész nem okozott gondot, a doboz elkészítéséhez vi­szont a közelünkben lakó idős asz­talos bácsitól kértem segítséget. A theremin - mert erről a vi­lág első térvezérlésű hangszeréről van szó - elkészült, de miután az ifjú ezermester nem tudott játsza­ni rajta, úgy vélte, gyakorlásnak jó volt. Aztán szépen el is. feledke­zett róla... Kóczián László érdeklő­dése ezután a régi, többnyire elné­mult rádiók, lemezjátszók, magne­tofonok felé fordult. Napokig törte a fejét, hogy miként lehetne egy-egy matuzsálemi korú készüléket megszólaltatni. Aztán, amikor si­került, nem tudott megválni tőle, így lett belőle megrögzött gyűjtő. Lakásában ma már olyan egye­di darabok veszik körbe, ami­lyenekkel nem sokan dicse­kedhetnek még a hobbitár­sak körében sem. Ott van például az a magyar Mech- nikai Labor által az ötvenes években készített - a kor színvonalához képest kitű- , nő vüágvevő rádiót, lemez­játszót és magnót, hangle­meztartót, s mi több, bár­szekrényt magában foglaló - „hifi”, amelynek a társáért egy holland gyűjtő egy II. világhábo­rús amerikai ten­vőkészüléket adott. Mellette egy 105 évvel ezelőtt készített amatőr detektoros rádió idézi a múltat. De van egy angol, szintén világhábo­rús katonai adóvevője is, amelyi­ket össze lehetett dugni egy gép­távíróval. Büszkesége az az 1930- as években készült Orion 55-ös rádió, amelynek táguló és szűkü­lő zöld pupillája az állomáskereső jelzője. Számos újítás mellett ezt a megoldást a magyarok alkalmaz­ták először - mondja elismerően. S mellettük, a legújabb kedvenc­ként, ott áll a theremin. Mára ti­zennégyet készített belőle, zömük itthoni zenekedvelőkhöz, egy pe­dig valahová Franciaországba ke­rült. Tervei szerint egyet az egri Farkas Ferenc Zeneiskolának aján­dékoz majd. - Negyven év után az interneten bukkantam rá a moder­nizált változatra - meséli az újra­kezdésről. Ehhez hozzájárult a ku­tató Najmányi László nikus hangszert 1927-ben óriá­si sikerrel mutatták be Európa legnagyobb operaházaiban és koncerttermeiben. Az egyik leg­híresebb „thereminist” az ame­rikai Clara Rockmore hegedű- művész volt, aki példákkal, kot­tákkal illusztrált könyvet adott ki arról, hogy miként kell hasz­nálni a később a 20. századi modern komolyzenében, vala­mint olyan kedvelt műfajokban is alkalmazott hangszert, mint a pop és a rock. „Thereminiad” című könyve, ami a „zenegép" történetével foglalkozik. A többi már csak egy kis fizika...- A theremin fő alkotóeleme az antennán kívül a két oszcillátor - mutatja. - Az egyik fix frekvenci­án rezeg, a másikat a kézmozdula­tok szólaltatják meg. Alaphelyzet­ben a két oszcillátor frekvenciája megegyezik, ilyenkor a készülék csöndben van. Ha viszont az egyik frekvencia megváltozik, esetünk­ben a kéz közelítésével, illetve tá­volításával, interferencia, vagy­is „keltett hang" képződik, ami a hozzáértő zenészek jóvoltából dallammá formálható. Olyan­ná, amilyen,nekem az életben sem fog st kerülne* Ez az első olyan hangszer, amit kéz érintése nélkül, pusztán gesztusokkal lehet megszólal­tatni. Szilvás István ausi30@gmail.com BODONY Jó alaposan összedörzsöl­tem a két tenyeremet, majd meg­ropogtattam az ujjaimat, hogy ol­dódjon a merevségük. Szükség van a hajlékonyságukra, mert egy különös hangszer került a kezem­be. „Süss fel nap...” - próbaként ez az egyszerű gyermekdal jutott eszembe, mivel ezt szinte minden­ki el tudja játszani. Na, lássuk...- Minél közelebb van a kéz, an­nál magasabb a hang, ha távolo­dik, akkor pedig fokozatosan mé­lyül. Az ujjak finom mozdulatára jön létre a dallam - avat be a hang­szerkezelés technikájába vendég­látóm, miközben egy gombra és egy antennára mutat. Az előjbbi a hangerősséget szabályozza, az utóbbi kelti a zenei hangot.- Jó hallás és precíz mozgásko­ordináció, ez a lényege - biztat a kezdésre, ami borzalmasra sike­redett. Amilyen torz hangorkánt kihoztam az elképzelt dallam he­lyett, attól a várt arany sugárzás helyett inkább elbujdokolt volna a nap.- Nem kell elkeseredni, ezt a hangszert tálán húsz ember tud­ja tökéletesen megszólaltatni a vi­lágon, egyikük Illényi Katica he­gedűművész - vigasztal Kóczián László. Tudomásom szerint, a hatvanas évei közepén járó, Bodonyban élő férfi az egyetlen, aki Ilyen „csoda­masinát” készít Magyarországon. Az elsőt - mint meséli 1964 ben rakta össze. Tizenhá­Bekígyózott Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu MEGYEI K ígyócelebre lehet büszke Makiár néhány hete. Igaz, az ottani­ak már azt hitték, elfelejthetik a falu határában lefotózott kí­gyót, de a bulvármédia nem tágít. Nincs is jobb téma az őszi lombhullásban, mint egy földúton két héttel ezelőtt lefotózott kígyó, ki azóta már akár Mezőkövesden is lehet. Nem tudni. Történt ugyanis, hogy még szeptember közepén lencsevégre kap­tak egy kígyót Makiár határában egy földúton. Mivel a boa contrictor nem őshonos állat a környéken, meglepődött emberünk a fotót köz­zétette az egyik közösségi oldalon, s mi is hírt adtunk a kígyó mak­iári kirándulásáról. Egészen tegnapig nem hallot­tunk a puhatestűről, ám a „mak­iári,, kígyót felfedezte magának a közszolgálati média is két hét után, s egy vadállatbefogótól meg­tudhattuk: nagy probléma, hogy azok, akik észrevették az óriáskígyót, nem a hatóságokat értesítet­ték először, hanem fotókat tettek közzé a közösségi oldalakon. Elkép­zeltem, milyen lett volna, ha a hatóságok nagy erőkkel kiérkeznek és kergetik a kígyót, aki meg nyilván azért hibázott, mert hagyta magát fotózni, s aztán továbbállt, ahelyett, hogy megvárta volna a hatóságo­kat. Hiába, az óriáskígyók nem olvasnak óriásplakátot, pedig akkor tudnák, ha ide jönnek, tisztelniük kell a törvényeinket A legviccesebb azonban nem ez, inkább az, ami a két hete nem látott kígyóval a helyi és országos onlájn médiában történt. Két hét után újra sztár lett a makiári kígyó. Levonhatjuk a tanulságot: úgy válhatunk celebbé, ha elmegyünkaz élőhelyünktől jó messzire, föld­úton fotózkodunk, várunk két hetet, addigra felfigyelnek ránk az unatkozó budapestiek is a szerkesztőségekben. Két hét után újra sztár lett a makiári kígyó. Befejeződött az azbesztmentesítés LŐRINCI Befejeződött az azbeszt­mentesítés Lőrinciben - tájékoz­tatott a Heves Megyei Kormány- hivatal. A területen nemrégiben tartott hatósági ellenőrzést a Fog­lalkoztatási Főosztály Munka- védelmi és Munkaügyi Ellenőr­zési Osztály, s megállapították, hogy az egykori cementgyár bon­tásából hátrahagyott azbeszttar­talmú veszé­lyes hulladék elszállítását az ezzel megbízott vállalkozó ha­táridőre telje­sítette. Közölték azt is: a terület­ről összesen 25,5 ezer tonna az­beszttartalmú törmeléket szállí­tottak el szigorú biztonsági elő­írások mellett erre alkalmas, mi­nősített lerakóhelyekre. Mint ismert: a térség környe­zetszennyezési problémájának mielőbbi megoldása érdekében 2014 szeptemberében dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott egyez­tetést kezdeményezett az érintett hatóságokkal, valamint az egész­ségügyért felelős államtitkárság­gal. A 25,5 ezer tonna azbesztet tartalmazó hulladék biztonságos elszállítására, szabályos elhelye­zésére és az utómunkálatok el­végzésére a kormány 2014. de­cemberi határozatában 1,3 mil­liárd forintot különített el. Az azbesztmentesítést idén május 4-én kezdték meg, a mentesítési munkálatok a Heves Megyei Kor­mányhivatal szakmai felügyelte mellett zajlottak. Lapunkban megírtuk: má­jusban még a Veszprém me­gyei Inotára hordták a ve­szélyes anyagot, de a lakók ellen­állása miatt leállították a szállí­tást. Ezt követően került a többi 25 kilométerrel odébb, az Aszód, Galgamácsa és Iklad közt elterü­lő, Aszód-Galgamácsai Veszélyes- hulladék-lerakó Telepre. A kormányhivatal közleményé­ből még az is kiderült, hogy az ár­talmas hatásokkal járó környe­zet-egészségügyi helyzet tehát megszűnt, ám a munkaterületet még egy hónapig őrzik: ez alatt fo­lyamatosan üzemeltetik a moni­toring rendszert, mérik a levegő azbesztrost koncentrációját. M. Z. Négy hónap alatt megtisztították a volt gyár területét. Nem csak magukat, hátrányos helyzetű sorstársaikat is segítik a fiatal szakkollégisták A roma kultúra megismertetésén dolgoznak EGER - Ez egy segítség, egy tá­masz nem csak a roma, hanem a hátrányos helyzetű főisko­lai hallgatók számára is azért, hogy el tudják végezni tanulmá­nyaikat és ezzel példát mutassa­nak társaiknak. Jókedvű csapat, szakmai fejlődés, közösségi ren­dezvények várják ebben a félév­ben is a régi és új szakkollégiu­mi tagokat - mesélte érdeklődé­sünkre az EKF Roma Szakkollé­giumának elnökségi tagja, Tóth Dávid. A fiatalok már bebizonyí­tották, hogy nem az anyagi von- zat motiválja őket abban, hogy aktív résztvevői legyenek a csa­patnak. Harcolnak a sztereotípi­ák ellen, igyekeznek közelebb hozni nem csak a főiskola társa­dalmához, hanem minden em­berhez kultúrájukat, értékeiket.- A Roma Szakkollégium négy éve jött létre, a Szociál- pedagógia Tanszékhez köthe­tő, itt mertünk először nyíltan beszélni arról, hogy milyen ne­hézségekkel kell szembenéz­nie egy roma hallgatónak a felsőoktatási intézményében. Kollégámmal, dr. Ludányi Ág­nessel kezdtünk el a terve­ken dolgozni. A célunk az volt, hogy a roma kultúrát és identi­tást erősítsük a tagokban - fo­galmazta meg dr. Hadnagy Jó­zsef tanszékvezető főiskolai docens. Az ötleteket és prog­ramokat már a szakkollégiu­mi tagok alkották meg. Két év Duka László is szeretne a Roma Szakkollégium tagjaként tevékenykedni után egy pályázatnak köszön­hetően komoly anyagi háttér adódott a Roma Szakkollégium számára, melynek köszönhető­en mentorálást tudtak szervez­ni, igaz, egymás segítése már azelőtt is működött körükben.- Intézményesült formát vet­tünk föl azzal, hogy egy pályázat keretein belül folytattuk a men­torálást. Sokat jelentett a forrás, mert ösztöndíjat is tudtunk biz­tosítani a tagok számára, külön­böző arányokban. Nagyon sokan a családjukat is segítették ebből az összegből - árulta el.- A szakkollégium tagjai már nem azon gondolkoztak, hogy ők milyen támogatások­hoz juthatnak, hanem azon, hogy ők hogyan tudnának se­gíteni sorstársaikon. Hátrá­nyos helyzetű általános isko­lás gyerekeknek kezdtek el életvezetési kérdésekben, ta­nulási nehézségekben tanács­adásokat tartani. Program- szervező, tudományos, mé­dia csoport szerveződött a ta­gok között - nyilatkozta Had­nagy József. Ő és oktatótársai is hisznek abban, hogy min­den fiatal képes lesz megtalál­ni a saját útját. A főiskola ve­zetése nyolc Roma Szakkollé­giumi tag számára ingyenes kollégiumi ellátást biztosít, de a hallgatók részéről is egyre nagyobb megbecsüléshez jut­nak. J. H. i

Next

/
Thumbnails
Contents