Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-05 / 208. szám

,C i-D .-«b: ioo4 EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu VI. évfolyam, 9. szám 2015. szeptember Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE „Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert!” (Ef 4, 23-24). Böjté Csaba Jászapátin Nagy érdeklődés övezte augusz­tus 17-én, hétfőn este a Böjté Csaba ferences szerzetes által bemutatott szentmisét. A zsúfo­lásig megtelt jászapáti templom­ba az egész lászságból érkez­tek. A papság és a hívek mellett a Világi vezetők, az egyházi is­kolák diákjai és tanárai is egy­aránt szép számmal képviseltet­ték magukat. A megjelenteket Kladiva Imre plébános köszön­tötte, aki a bátorság és a hit em­berének nevezte Csaba testvért. Böjté Csaba szentbeszédében elsőként arról beszélt, hogy Szent István király életében na­gyon fontos szerepet töltött be a Szűzanya. A jézusi eszményt a Szűzanya valósította meg a leg­tökéletesebben, ő az az ősfor­rás, amihez újból és újból visz- szatérünk. A homíliában felmu­tatott másik máriás szempont, hogy ő soha nem csinált semmit egyedül, kommunikált, beszélt másokkal - Erzsébettel, a pász­torokkal, a bölcsekkel, Simeon­nal, az apostolokkal - együtt kereste a megoldást. Csaba festvér végül megosz­totta élete egyik legmegrázóbb élményét is az egybegyűltek­kel, amely szintén a helytállás és a közösségszeretet szép pél­dája. Egy sötét, hideg estén az előző télen Csaba testvérnek szólni kellett egy választások­kal kapcsolatban, a magyar-ro­mán ellentét miatt gyülekező tömeghez, akiket már körülvett a román rendőrség. A következő szavakkal sikerült a helyzeten úrrá lennie: „Aki magyarként nem tudja tisztelni a velünk élő románokat, az nem jó magyar, nem Székelyföld javát építi. De aki románként nem tudja tisz­telni az itt élő magyarokat, az sem a nemzete javát szolgál­ja. A Kárpát-medencében nem tudunk külön-külön - jászok, szerbek, szászok, cigányok, né­metek, magyarok, románok - tündérkertet varázsolni, csak együtt tudjuk Isten országát építeni! Ha Jézus tudott átdöfött szívvel Péter apostolnak a taga­dásért megbocsátani, átdöfött lábbal a damaszkuszi úton Saul után menni, Mária Magdolná­nak, a bűnös asszonynak első­ként a feltámadás után megje­lenni, akkor nekünk, kárpát­medencei magyaroknak is tud­nunk kell összefogni, hogy Is­ten országa - ahonnan a fiatal­jaink nem vágynak el - itt meg­valósulhasson.” Taczmann Mária Böjté Csaba: „Csak együtt tudjuk Isten országát építeni!” Főegyházmegyei tanévnyitó az Egri Bazilikában Szolgálni és másokért élni A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől Tolmayerné Borbély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyettese Az Egri Főegyházmegye közne­velési intézményeinek pedagó­gusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ün­nepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazili­kában. A résztvevőket Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságá­nak (EKIF) elnöke köszöntötte. A szentmise a Veni Sancte-val, azaz a Jöjj Szentlélek Úristen című énekkel kezdődött. EGER Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében rámutatott: az idei tanévre azt a nevelési célt tűztük ki magunk elé, hogy a ránk bízott gyermekek és fiata­lok növekedését segítsük, és fel­készítsük őket a családi életre. Szent Pál apostol a mai Szent­leckében, a Szeretet himnusz­ban kibontja a feladatokat, ami­kor a szeretet 15 tulajdonságáról beszél, rendkívül választékos és nagyon érthető módon bemutat va azt. Valójában a szeretetnek ezek a megnyilvánulásai tart­ják egyben a családokat. Ha eze­ket sikerül a gyermekekkel meg­ismertetni és megszerettetni, ak­kor jó úton járunk. Ternyák Csaba érsek hangsú­lyozta: olyan felnőttekké szeret­nénk nevelni fiataljainkat, akik képesek uralkodni káros szenve­délyeiken vagy önző vágyaikon. Hiszen tudjuk nem az az erős ember, aki másokat legyőz, ha­nem aki önmagát le tudja győz­ni. A felnőttkor akkor kezdődik, amikor egy fiatal felelősséget tud vállalni a tetteiért és döntései­ért, amikor megtanul szolgálni és másokért élni. Ezért olyan fon­tos a bérmálás szentsége, amely a kegyelmi rendben ehhez segíti hozzá a fiatalokat. Ezután Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes ál­lamtitkár tartott előadást „A köz-' nevelési rendszer fejlesztésének irányai” címmel. Elmondta, hogy az idei feladatokat három szó­ban lehetne összefoglalni: esély­teremtés, hátránykompenzáció, versenyképes tudás. Jelenleg fo­lyik az oktatási reform. Ennek egyik lépése, hogy 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodát. Az óvoda esélyteremtő képességé­nek erősítésére 1,3 milliárd fo­rintos pályázatot írtak ki. Az is­kolai intézményrendszer fejlesz­tése is folyamatos: tornaterem, tanterem és tanuszoda fejlesztés indult el. Hangsúlyozta, az idei tanév kulcsszava az esélyterem­tés. Az a szándék, hogy minden gyereknek megadják az esélyt a tanulásra, a fejlődésre, megtalál­ható az intézkedések mögött. Ezt követően Bíró László püs­pök, a Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia családreferense a család szerepéről tartott elő­adást. Ferenc pápa szavaira hi­vatkozva rámutatott: „az ideig­lenesség társadalmába az állan­dóság kultúráját szeretnénk be­hozni”. A boldogságra vágyunk, de nincs időnk egymásra, nincs időnk az emberi kapcsolatok táp­lálására. Felhívta a figyelmet: a kapcsolat az állandóság hordozó­ja. Ne sajnáljuk az időt egymásra, családtagjainkra. Ternyák Csaba érsek elismerő oklevelet adott át két idén nyáron nyugdíjba vonuló igazgatónak: Leskó Ferencnének, az apci Apá­czai Csere János Katolikus Álta­lános Iskola és Liktor Tamásnak, a hangonyi Szent Anna Katoli­kus Általános Iskola intézmény- vezetőjének. Ezután vehették át az egri ér­sektől a Szent Gellért-díjakat a katolikus oktatásban és nevelés­ben végzett kiemelkedő szolgála­tért. A Szent Gellért-díj arany fo­kozatában részesült dr. Kriston- né Kiss Klára igazgató, a tisza­füredi Szent Imre Katolikus Ál­talános Iskola és Háromkirályok Óvoda vezetője, Tolmayerné Bor­bély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyette­se és Vodila Józsefné, a Diósgyő­ri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa. Andáné Hendrik Mária, a tö­rökszentmiklósi Bercsényi Mik­lós Katolikus Gimnázium és Kol­légium, Általános Iskola, Óvoda Szent Kristóf Katolikus Tagóvo­dájának vezetője, Nagy Árpádné, az egri Szent Imre Katolikus Ál­talános Iskola és Jó Pásztor Óvo­da iskolatitkára, Sebes Péter, a sátoraljaújhelyi V. István Katoli­kus Középiskola és Általános Is­kola és Óvoda intézményvezető­je és Szőllősiné Rab Sarolta cím­zetes igazgató, a hevesi Újtelepi Katolikus Általános Iskola peda­gógusa pedig a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át. Az ünnepség végén a Főpász­tor megnyitotta a 2015/2016-os tanévet. Homa János JEGYZET Informatikai fejlesztés A három észak-magyarországi megyére - Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Jász-Nagykun-Szol- nok - kiterjedő Egri Főegyház­megye fenntartásában jelenleg 40 köznevelési intézmény, meg­közelítőleg 70 feladatellátási he­lyen, több mint 2.000 munkavál­laló alkalmazásával működik. A fenntartó és köznevelési in­tézményei jelenleg nem használ­nak olyan egységes informatikai rendszert, mely az intézmények fenntartó számára fontos ada­tait nyilvántartaná és kezelné a fenntartói feladatok minőségi el­látását biztosítva. Az utóbbi 5 év­ben 10-ről 40-re nőtt köznevelé­si intézmények adatainak, esz­közeinek, humánerőforrásainak kezelésére szükségessé vált egy összefogó informatikai rendszer kialakítása. Erre biztosított lehe­tőséget az Európai Uniópályáza­ta, melyre az Egri Főegyházme­gye a fejlesztés támogatásának reményében nyújtott be pályáza­tot. A pályázaton az Egri Főegy­házmegye a Társadalmi Megúju­lás Operatív Program keretén be­lül, TÁMOP-3.1.17-15-2015-0007 azonosítószámon, „Az Egri Fő­egyházmegye oktatási intézmé­nyeinek informatikai támogatá­sa” címen bruttó 167.293.000 Ft vissza nem térítendő támogatás­ban részesült. A projektet 2015. június 1. és 2015. november 30. között kell megvalósítani. A fejlesztések segítségével az Egri Főegyházmegye köznevelé­si intézményrendszerének bővü­lése mellett biztosítani szeretné a fenntartó és intézményei közötti, az eddiginél gyorsabb és hatéko­nyabb információáramlást, a hu­mánerőforrások eddigieknél ru­galmasabb hasznosítását és a pe­dagógusok informatikai ismere­teinek fejlesztését - számolt be minderről a projekt vezetése. eptember 29-e a főangyalok (Mi- r É hály, Gábor és Ráfáel) ünnepe, ok- ÁJ tóber 2-a pedig a szent őrzőan­gyalok emléknapja. Ez a két angyal ünnep, de főképpen a szentmise imádságai emlé­keztetnek bennünket az angyalok létezésé­re. A szentmise kezdetén, amikor bűnbána­tot tartunk, „az összes angyalokat és szen­teket” is kérve fordulunk az irgalmas Isten­hez. A Glória éneklés$ is emlékeztet bennün­ket az angyalokra, akik a „Dicsőség a ma­gasságban Istennek” kiáltással hirdették a Megváltó születését a betlehemi pásztorok­nak. Azután az angyalokkal együtt énekel­jük a „háromszor-szent” éneket, amely kife­jezetten angyali ének. A miséző pap pedig Is­tentől azt kéri, hogy „szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Föl- séged színe elé”. Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert elég ritkán szoktunk gondolni az angya­lok létére, és teljesen megfeledkezünk arról, hogy az embert teremtő és üdvözíteni akaró Is­ten az angyalok által is gondját viseli életünk­nek, és segít bennünket az üdvösség felé vezető ütőn. A jó angyalok, mint az isteni gondviselés eszközei jelennek meg az életünkben. A Szentírás alapján hittel valljuk, hogy Is­tennek vannak nemcsak látható, hanem látha­tatlan teremtményei, ezek az angyalok. Köny­nyű belátni, hogy az Isten által teremtett uni­verzum több, illetve gazdagabb, mint amit sze­münkkel látunk. Elég, ha csak a távoli csil­lagokra és bolygókra gondolunk. Ezért vall­juk meg a Credóban: „Hiszek egy Istenben, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében”. Az Ószövetség és az Újszövetség számos lap­ja beszél az angyalokról, egyes szakaszait le­het talán képletesen magyarázni, de az angya­lok létezését keresztény ember nem vonja két­ségbe. Már az ószövetségi könyvekben, mint görög nevük (angelosz = küldött) mutatja, Is­ten küldötteiként szerepelnek. Az Isten világá­hoz tartoznak, őt dicsőítő szellemi lények. Nagy Szent Gergely pápa volt az, aki első­ként írt könyvet az angyalok természetéről. Megfogalmazása számunkra is tanulságos: „Tudnunk kell, hogy az angyal szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazá­nak ezek a szellemi lényei ugyanis természe­tük szerint mindig szellemek, viszont egyál­talán nem mindig lehet angyaloknak nevez­ni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb je­lentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük an­gyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak”. Az újszövetségi Szentírásban, rendszerint jézus kíséretében jelennek meg: személyé­nek és megváltói művének szolgálatában áll­nak. Megtestesü­lésének szent tit­kát angyal hirdeti. Születését angya­lok jelentik a pász­toroknak. Föltámadásakor angyalok vannak a sírjánál, és miután fölment a mennybe, ők szólnak az apostolokhoz. A bebörtönzött Pé­ter apostolt angyal szabadítja ki. B ennünket Jézus azzal biztat, hogy a föltámadáskor olyanok leszünk, mint az Isten angyalai. A gyermekeket azért nem szabad megbotránkoztatnunk, mert „angyalaik az égben mindig látják a mennyei Atya arcát”. A Jelenések könyvében úgy állnak előttünk, mint a mennyei litur­giafontos szereplői, akik szüntelenül zengik Isten dicséretét (Jel 5,11). Számunkra talán az a legfontosabb, hogy a Zsidókhoz írt levél szerint Isten „azok szolgálatára küldi őket, akiknek az a hivatása, ahogy örököljék az üdvösséget” (Zsid 1,14). Dolhai Lajos Angyalok által

Next

/
Thumbnails
Contents