Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-04 / 207. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. SZEPTEMBER 4., PENTEK Boldogan élnek papír nélküli házasságukban Gyermeki felnőttek Mintha csak egy mesekönyv borítójáról léptek volna le. Budavári Rita és Fekete Va­lér jól ismert párost alkot­nak Egerben. Már három gyer­mek szüleinek vallhatják ma­gukat, noha pár évvel ezelőtt még senki nem gondolta vol­na, hogy valaha ők egy család lesznek. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu Fekete Valér Sior neve is­merősen csenghet olvasóink­nak, hisz’ több ízben is írtunk már az egri képző- és utcamű­vészről, a Pásztorvölgyi Gimná­zium történelem-francia szakos tanáráról. Most az ő családját lá­togattuk meg egy riport erejéig. Felnémeten egy festett kapu jelzi: megérkeztünk. Az udvaron foglaltunk helyet, miután ven­déglátóink azonnal kávéval kí­náltak bennünket. Háromból két gyerek - a 4 hónapos Andor és a 3 esztendős Ilka - aludt, a rang­idős Lida folyamatosan figyelem­mel követte az eseményeket. ' - Nálunk mindig káosz van, rohangálósak vagyunk - magya­rázta Valér. - A nap minden per­cét igyekszünk kihasználni, mi­vel sok-sok tényező rádöbbentett arra, hogy mi, emberek tényleg „Három gyerek, az hihetetlen logisztika” Mint elmondták: mindketten sok­ban változtak az együtt töltött évek alatt. Egymáshoz csiszo­lódtak. - Én az arcomból vettem vissza, ó az igényeiből - mondta Valér. - Három gyerek, az hihe­tetlen logisztika. Akinek van, an­nak nem kell, akinek nincs, an­nak meg felesleges magyaráz­ni, milyen is ez. A változás boríté­kolható volt, de múltunkat nem azt hisszük, hogy van időnk. Pe­dig sokszor arra sincs idő, ami igazán fontos: foglalkozni a gye­rekekkel, az állatokkal, a kerttel, persze a munkával, és ezek mel­lett még saját magunkra is szeret­nénk időt szakítani. Talán ezért is döntöttünk úgy pár héttel ezelőtt, hogy kocsiba ülünk, és elutazunk Franciaországba, egészen a spa­nyol határig - mondta Sior.- Hatalmas élmény volt, élvez­te mindenki - szólt közbe Rita. - Jó, a gyerekek az utazást nem annyira, de kárpótoltuk őket a szabadidős programokkal. Valér- ral imádjuk Franciaországot, és ez volt az első közös utunk oda. A páros tanulóéveit Szegeden, majd többször is francia honban töltötte. Kettejük kapcsolatába a sors vagy a véletlen - ez még el­tagadhatjuk meg. Anyám mond ja mindig, hogy az emberek öreg korukra lesznek erkölcsösek... - tréfálkozott. Rita e kijelentést egy számára kedves idézettel igyekezett fino­mítani: .Az igazán felnőtt ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyerekként viselked­jen, és csak az igazán fontos ese­tekben változik felnőtté.” döntendő - sokszor közbeszólt, eltávolodtak egymástól, majd a két pedagógus (Rita fráncia-an- gol szakos tanár) 2010-ben talált újra egymásra, s költözött össze.- Kislányként biztos, hogy nem ilyen életet képzeltem el magamnak, de ez a mostani na­gyon vicces, szeretem. Talán jobb is, mint amiről álmod­tam - mondja Rita. Sokakat izgat, ha ilyen szép családot alkotnak, akkor a szülők miért nem házasodtak még össze. Erre Valér adott választ:- Ebben a témá­ban végtelenül ci­nikus vagyok, szerintem a házasság egy nagy önhazugság. Ez csak egy találmány azokból az időkből, mikor még kis csoportokban él­tünk, és ki kellett találni valamit arra, hogy a horda ne a belső há­borúkban forgácsolódjon szét. A férfi mellé találtak egy nőt, így próbálták „lepapírozni", ki kivel van. Én nem adom a szavamat olyanra, amiben biztos vagyok, hogy nem működik. Adom a sza­vamat viszont arra, hogy tisztes­ségesen nevelem a gyermekei­met, hogy tisztelettel beszélek a párommal..., de arra nem tudom, hogy például hozzám nem jön be egy lány keddről szerdára vagy Ritának egy fiú, aki megváltoztat mindent... - szögezte le a család­fő, és hozzátette: ugyan papír nél­küli házasságban élnek, de min­dennap rengeteget dolgoznak azon, hogy kapcsolatuk jól mű­ködjön. Nem mutogatják a külvi­lágnak tökéletes kapcsola­tukat, hanem ben­ne élnek. I ysr * u' •X« i Fekete Valér és családja. Mint mondták: mind ‘ három gyermekük szerelemgyerek, egyiket sem j tervezték, de mindet nagyon akarták | Sorrendben (balról jobbra): Andor, Ilka (ébredés ! után) és Lida (A rajz Marjanucz-Bagdi Anita j illusztrációja) Csanádi PATIKA Kedves István! Sok helyen olvastam, hogy a homoktövis valóságos csodanö­vény. Szerintem a közelünkben is van ilyen cserje. A kérdésem, össze lehet-e téveszteni az őszi bogyósokkal? Miről ismerjük fel, és mire használható? Üdvözlettel Márta Kedves Márta! A homoktövis védett, eszmei értéke 10 ezer fo­rint. Narancssárga bogyókat ter­mő tövises cserje, vagy kisebb termetű fa. Botanikai leírása Ba­Szeretné alaposabban megismerni a gyógynövé­nyeket? Érdekli, hogy a családi patikában milyen teákra van szükség? írja meg a kérdéseit, kerje Rigó István egri fiivesember tanácsait, aki évek óta foglalkozik őstermelőként hazai gyógynövé­nyek termesztésevei, megfigyelésevei, kutatásá­val és belőlük teák, teakeverékek készítésével. Címünk: hmhirlap^mediaworks.hti Levélcím: Heves Megyei Hírlap 3301 Eger, Trinitárius utca 1. bulka Pétertől: „Törzse már ala­csonyan elágazik, tövisekkel bo­rított ágai ezüstösek, pikkelysze­rű szőrökkel fedettek. A 4-6 cm hosszú és 0,5-1 cm széles leve­lei lándzsásak vagy szálasak, ép szélűek, a hajtásokon szórtan he­lyezkednek el. A fiatal levelek le­mezének mindkét oldala szőrös, később felül kopaszodó, sötét­zöld. Virágai a lombfakadás előtt nyílnak.” Már 1813-ban Diósze­gi Sámuel „hipofa” elnevezéssel megemlíti Orvosi Fűvész Köny­vében. Hazánkban a homoktövis narancsszínű termésének szüre­te július közepétől az első fagyo­kig tart. A kertészetekből beszer­zett állomány termesztése mi­att nem téveszthető össze más gyógynövényünkkel. Több fajtá­ját termesztik, így juthatunk hoz­zá lédús, vitaminokban gazdag (A-provitamin, Bl-, B2-, B6-, B9-, B12-, C-, E- és K- vitamin) bogyó­szerű terméséhez. Magas C-vita- min-forrás. Száz gramm friss bo­gyójában kb. 1000 mg a C-vita- min. C-vitamin-tartalma az el­ső fagyok és a begyűjtés után rohamosan csökken. A bogyók mélyhűtéssel tárolhatók, de gyü­mölcslevek, szörpök, dzsemek is készíthetők belőle. Élettani hatá­sa belsőleg: erősítő, tápláló, súly- gyarapodást elősegítő, a szerve­zet védekezőrendszerét serken­tő, ellenálló képességét növelő. Külsőleg: hideg sajtolással nyert zsíros olaját nehezen gyógyuló sebek, égési és sugársérülések, fekélyek, valamint nyálkahár­tya-sérülések (gyomor-, hüvely-, méhnyak-, nyálkahártyák) kó­ros elváltozásainak kezelésére használhatjuk. Pénzügyes lesz Boros Katalin nemrég még az egri Pásztorvölgyi gimnázium tanu­lója volt, most viszont a Miskolci Egyetemen tanul pénzügy-szám­viteli szakon. Katalin a szabadidejét többnyire barátaival tölti, vagy olvas. Általában buliznak, moziba járnak, sétálnak, kirándulnak. Amikor olvasásról van szó, nincs különösebb válogatás, .minden­evőnek” vallja magát ezen a téren. Mit jelentett a bánya a recskieknek? H arminc év után idén szeptember 5-én új­ra megrendezik a bá­nyásznapot a recski művelődé­si házban. Az itt élők jól emlé­keznek arra az időszakra, ami­kor szinte minden környékbeli családnak az ércbánya nyújtott megélhetést. Nagy Sándor polgármestert arról kérdeztük, mi hívta életre a szombati rendezvényt, s hogy mennyire kötődnek a helyiek a bányászati múlthoz.- Magam is meglepődtem, hogy a recskiekben mennyi szép emléket idézett fel már a rendezvény ötlete is. Az idő­sebbek elbeszéléséből tudom, hogy a rézbánya valaha kom­fortos létet, szociális biztonsá­got, a kulturális és sportélet területén szép sikereket jelen­tett az itt élőknek. Recsk iga­zi körzetközpontnak számított az észak-hevesi térségben, hi­szen jól felszerelt kereskedel­mi egységek, színvonalas léte­sítmények és közintézmények szolgálták az ipari munkássá­got. Nem véletlen, hogy ma is sokan nosztalgiával gondol­nak erre az időszakra, s hogy a bánya bezárása valósággal sokkolta a recskieket. A mai napig sok recski bizakodik: egyszer újra megnyílhat a bá­nya, mivel a föld mélyén tete­mes mennyiségű rézkincs ta­lálható most is. A kérdés az, hogy akad-e valaha befektető, aki az újranyitásban fantáziát látna, s ehhez elegendő tőkével is rendelkezne. Szombaton dél­előtt erről is szó lesz a művelő­dési házban a bányásznapon, ahová szeretettel várunk min­den érdeklődőt. B. K. r í t

Next

/
Thumbnails
Contents